2011. február 28., hétfő

láz

Tegnap reggelre a pár napja ólálkodó náthás tüneteim mellé 39 feletti lázzal ébredtem. 5 éve nem voltam ilyen beteg, évente kétszer szoktam nagyon náthás lenni, de ennyi. Mivel emberek között dolgozom és lélegzetvételnél is olyan furcsa érzésem volt, mint legutóbb 2006-ban a tüdőgyulladásomnál, elmentem az ügyeletre (vasárnap lévén). A weben 3 címet is találtam (Kapás, Ganz és Rét utcai rendelők a II. kerületieknek), végül kiderült (gyalog módszerrel, édesanyám megnézte idefele jövet a 2 utcányira lévő rendelő ajtaján a kiírást), nekem a Rét utcai a nyerő. Voltam már 1-2-szer ügyeletben a gyerekekkel, akkor és most is egy idős, bőven nyugdíjas doktor volt ügyeletben, úgy látszik ez ilyen nyugdíjas poszt. Ő is és a vékonyka mentőápoló, aki asszisztenseként segédkezett, a vállamig sem értek, úgyhogy a szokásos hangulatoldó beszélgetés zajlott le ajtófélfákról és a repülőgépek lábhelyéről (a másik téma a "maga ugye kosarazik?" szokott lenni, ami szintén elhúzódhat, lévén nem értik a "nem" választ), amit már ezerszer lepörgettem. A bácsika alaposan meghallgatott és megállapította, hogy tiszta a tüdőm, ez megnyugtatott. A lázam nem nagyon izgatta, azt mondta lehetőleg maradjak otthon pár napot és ha láztalan leszek, mehetek dolgozni. Két érdekes dolog volt még, az egyik, hogy felírt Algopyrint, mert abból állítólag egy tabletta többet ér, mint két Rubophen (ami az én fejemben gyerekkorom óta a tipikus lázcsillapító), igaz ez receptes, ahogy olvasom, nem véletlenül. A másik, hogy még nem hallott a fülben lázmérésről, "a jó pap is holtig tanul", mondta, az asszisztensről ekkor tudtam meg, hogy amúgy mentős (gondolom egyik állás sem elég önmagában a megélhetéshez) és a mentőben is ilyet használnak.
Érdekes, hogy a láz kevésbé visel meg, mint mondjuk ha teljesen eldugul az orrom. Ennél még érdekesebb, hogy nincs közmegegyezés a láz hasznos vagy káros voltáról.

2011. február 26., szombat

régen és most

Klikk ide! Ez persze csak vicc, de ez a "régen minden jobb volt" amúgy is vesszőparipám, mármint a megkérdőjelezése. Ugyan vannak vitathatatlan múltbéli értékek, de az egész akkor válik számomra hiteltelenné, amikor a 15-20 éve történtek szolgálnak hivatkozási alapként. Nos, tisztán emlékszem, hogy 15-20 éve szintén a világvégét kiáltották az oktatási rendszerre, a "fiatalok" viselkedésére és arra, hogy úristen mi megy a tévében! Minden változik és nem minden tetszik mindenkinek, egyszerű :)

2011. február 25., péntek

dinamikus infografika

Az online médiában egyre több szép példa van a már többször ragozott infografika dinamikus megoldására, ITT pl. megnézhetjük, hogy 1966-tól 2010-ig mit találtak az amerikai diplomaták érdekesnek. A külügyminisztérium és a követségek közti üzenetekben számolták a leggyakoribb szavak előfordulását.
Nézzünk pár különösen gyakran előforduló szót az egyes évtizedekből. A 2000-es években a biztonság, terrorizmus, Róma, Irak, EU; az 1990-es években Szudán, Szaddam, Zágráb, Irán; az 1980-as években Kambodzsa, Hamasz, Líbia, Kadhafi (ezek esélyes lesznek majd a 2010-es évek statisztikáira is); míg az 1970-es években a perzsa, Afganisztán, Shah és gerilla szavak fordultak elő igen gyakran.
Ez az indirekt statisztikázás néha meglepően pontos, az utóbbi 10-15 évben a webes keresések statisztikáival is szoktak adatbányászkodni, hiszen területileg is lehatárolható és jól mutatja a netes társadalom érdeklődési tendenciáit. Kicsiben bárki elemezhet, pl. a google zeitgeist-el.

2011. február 24., csütörtök

Óriásgépek

Szalad az idő, 2005-ben mutatták be és 2007 óta repül légitársaságoknál a legnagyobb utasszállító gép, az Airbus A380. 2008-ban voltam a Boeing gyárban, már akkor ott volt a Dreamliner az utolsó blokkban. Akkor meg is lepődtem, hogy a Boeing nem az óriásgép-versenybe száll be, hanem a középkategóriában (az A330 ellen, 250-330 szállítható utassal) fejleszt az eddigieknél sokkal olcsóbban előállítható és üzemeltethető gépet, a 787 Dreamlinert.
Erre most hallom, hogy tovább gyúrták a 747-est, kijött hosszított törzzsel a 747-8, amely akár 467 utast is szállíthat, igaz, így egy légitársaság sem fogja berendeztetni, hiszen hosszú utakra több osztályos elrendezésben repülnek, így többnyire 400-nál kevesebb férőhelyes lesz. Az A380 is úgy tudna 850 embert vinni, ha csak turista osztály lenne, igaz, az három osztályos elrendezésben is több, mint 500 főt szállíthat.

2011. február 23., szerda

gyaloghidak

A Finta-féle Bolyai híd a lágymányosi ELTE-kampusznál vagy a Bojár-féle a Várkertbazárnál épüljön meg? Szerintem mindkettő. De ne most.
Vannak szép példák pl. Párizsban és Londonban is gyaloghidakra, de nem is kell ilyen messzire mennünk, nemrég adták át a Tiszavirág hidat Szolnokon. Oda kell rakni, ahol van is értelme, vonzaná a járókelőket. Ha a hídnak akár egyik végén nincs folytatása (vagy csak egyszerűen nincs ott semmi), akkor nem használják, erre sajnos van pár hazai példa is. Persze az utat a folyónak vezetni híd nélkül szintén marhaság, valahogy együtt kellene a kettőt. Amikor van rá keret.

2011. február 22., kedd

falmászás óvodásoknak

A nagylányom falmászói sikerein felbuzdulva a kisebbik is kedvet kapott és kipróbálta. Már az első alkalommal felmászott egy könnyebb falra, nincs tériszonya és bízik a biztosításban, könnyen ereszkedik. Kicsit talán túl bízik is benne a kis ravasz, mert ha nem éri el a fogást, képes a kötélbe kapaszkodni vagy akár belengeni és így nyújtózkodni távoli fogásért. Alkatából adódóan előnyben van, szinte a nyakáig fel tudja (még) húzni a térdét és innen egy lábbal kinyomja a testét a következő fogásig. Ugyanakkor kevésbé motivált, az óra végén már csak a tornaterem végében felállított akadálypálya érdekelte, le is vette a beülőt és azzal rángatta a nadrágom szárát, hogy menjünk a korlátból, gerendából és trükkösen megtámasztott hosszú padokból kialakított pályára. Ez a nagyobb kezdeti ügyesség/érzék és az ezzel szemben tapasztalható kevesebb ambíció/motiváció eddig inkább a nagyobbik felé billentette a mérleg nyelvét a hasonló jellegű kihívások terén, aki a kitartásával pótolta az ügyességet és hamarabb megtanult bringázni, görkorizni. Kíváncsi vagyok, ez hogyan alakul az úszásban és falmászásban, amelyekben a kisebb is egyre nagyobb lépésekkel halad.

2011. február 21., hétfő

Abraj Al-Bait

Mekkában, a Nagy Mecset (ebben van a Kába szentély) mellett épül a Royal Mecca Clock Tower. Ez ma a legnagyobb óra (maga mögé utasítva a ez eddigi csúcstartót), állítólag 25 km-ről is látni (vajon leolvasni milyen messziről lehet?). Némileg a Big Ben-re hajaz, ami a maga idejében szintén rekorder volt. Az Abraj Al-Bait torony 601 méteres lesz, második legmagasabb épület a Burj Khalifa után. Még egy csomó leg-gel "büszkélkedhet", de szerintem ez ebben a környezetben különösen otromba hatású.
Ha már Kába szentély: sokszor tévesen a Kába követ emlegetik. A Kába jelentése kocka (-alakú), a Nagy Mecset közepén álló kocka formájú szentély falába van beépítve a Fekete kő (amúgy egy meteorit darabja), melyet Mohamed próféta helyezett oda. Talán innen a köves tévedés.

2011. február 19., szombat

Arab diktatúrák

Korábban érdekes volt nézni a beszámolókat az arab országokban járt nyugati delegációkról és a lelkes beszédeket hallgatni a kapcsolatok építéséről. Most, hogy elég forró a hangulat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, furcsa olvasni ugyanazok szájából a kemény kritikákat ugyanazokról a diktátorokról, akikkel évekkel, hónapokkal vagy hetekkel korábban kamerák előtt smúzoltak.
Ha nyugatról keletre haladunk a diktatórikusnak nevezett államokban, a következő uralkodók vannak hatalmon:

Marokkó: I. Mohamed, király, 1999 óta
Algéria: Abdelaziz Bouteflika, elnök, 1999 óta
Tunézia: Zine El Abidine Ben Ali, elnök, 1987-2011
Líbia: Moamer Kadhafi, 1969 óta
Egyiptom: Hoszni Mubarak, elnök, 1981-2011
Jordánia: II. Abdullah, király, 1999 óta
Szíria: Basar Asszad, elnök, 2000 óta
Jemen: Ali Abdullah Szaleh, elnök, 1990 óta

Kadhafinak nincs semmilyen tisztsége, ő A vezető, vagy a hivatalos sajtó szerint Líbiai Szocialista Népköztársaság Szeptember 1-jei Nagy Forradalmának Vezére. Nem semmi a csóka, érdemes utána olvasni!

2011. február 18., péntek

Masat-1

Egyetemisták, doktoranduszok és oktatók a BME-n műholdat építenek! A CubeSat program keretén belül 1 kg-os, 1 dm3-es kockákat lőnek fel, ez lenne az első magyar példány. 1kg feljuttatása ~20 millió forint, ráadásul ki kell várni azt a rakétát, amelynek megfelelő a pályája (a Masat-ot 670 km magas pályára szánják) és sok száz kg katonai és meteorológiai műhold mellé felfér a magyar kocka is. Egyelőre csak az a cél, hogy működjön (az eddigi 50-60-nak a tizede működik, a többinél valami gubanc volt), kommunikáljanak vele, stabilizálják a helyzetét (hogy jó irányba nézzen az antennája), működjön az energiaellátása és nem utolsó sorban adjon végre egy nagy rúgást a magyar űrkutatásnak.

2011. február 17., csütörtök

fiúgyermek

Amióta kiderült, hogy harmadik gyermekünk fiú lesz, számtalan olyasmi megjegyzést hallok, hogy "na végre, csak összejött". A családban szintén van, aki fellélegzett, amikor kiderült a neme. A Helyi témában is most olvashattam Rubint Réka szavait, miszerint Schobert Norbi is elsőre fiút várt, "mint minden apa". Tessék???
Értetlenül állok eme fiúgyermek-fetisizmus előtt, sokan külön büszkék rá, sok apukánál még megkülönböztetést is látok a fia és lánya között. Miért? Nekünk még fiú nevünk sem volt, annyira lányt vártunk, ami nem azt jelenti, hogy lányt szerettünk volna, hanem annyira elkönyveltük magunkat lányos szülőknek, hogy ez volt természetes. Egyszerűen nem tudok betelni a "lányságukkal", az ebből fakadó (vagy erre fogható :)) érzékenységgel, lelkiséggel, finomsággal. Majd megszokom a "fiúságot" is, persze, még ha aggódós is lennék, akkor se félnék ettől. De ha ilyen "fiút nemzeni, az valami!" véleményeket hallok... szánalmas!

2011. február 16., szerda

nyelvfejlődés II.

Szólásokról, mondásokról szóló riportban hallottam, hogy hiába jelentette eredetileg az "összerúgták a port", hogy közösen táncoltak, erről ma mindenkinek az jut eszébe, hogy vitatkoztak. A szólás eredetije amúgy "összerúgták a patkót". Az első a döngölt padlón táncolásból, utóbbi a befogott lovak közti marakodástól ered. De mivel a többség már így ismeri (ahogy ismeri a dörgést, ami eredetileg dürgés volt), el kell fogadni az új jelentést.
Ez azért nagyon érdekes, mert a szaknyelvben is tele vagyunk kifejezésekkel, melyeket 10 éve még kategorikusan külön választottuk, ma pedig már simán szinonimaként kezeljük vagy mást tekintünk általánosan elfogadottnak, mint annak idején.

2011. február 15., kedd

önző jótékonykodás

A jótékonykodásról sokaknak valami olyasmi jut eszébe, hogy egy rákellenes alapítványt kell támogatni legalább öt számjegyű összeggel. Talán túl nagy a kifejezés pátosza. Bár ha a pátosza lenne nagy, akkor inkább gondolnának az afrikai falvakban ételosztásra. Én abban hiszek, hogy a saját kis környezetünkben, némileg önző módon jótékonykodjunk, amibe belefér a Wikipedia támogatása (ha már ilyen sűrűn használjuk) éppúgy, mint függöny ajándékozása az ovinak vagy az osztályterem kifestése. Egy volt szomszédom egyszer a gyerekeivel nagy szemeteszsákkal ment kirándulni, így a legközelebbi ösvényt kitakarították, a suliban összefogott pár anyuka és egy szombaton kipofozták a termet, de ide tartozik szerintem a kis micro-carpooling rendszer alkalmazása és a szomszéd utcában lakó néni hazavitele fagyos időben. Think globally, act locally! A mondat második fele a fontosabb.

2011. február 14., hétfő

Nomen est omen

Hallottam a rádióban egy interjút Lázár Zsófiával, Lázár Ervin lányával. A nevekről beszélgettek, pl. honnan jöttek A négyszögletű kerek erdő szereplőinek nevei? Például Mikkamakka igazából Miska macska volt, csak Lázár unokaöccse nem tudta rendesen kimondani. Szóba került a névadás a gyakorlatban, hogyan lehet új nevet bejegyeztetni (még emlékszem pár éve a hírre, hogy valaki a Dömper nevet akarta fiának, de nem engedélyezték). Az MTA Nyelvtudományi intézetének kell jóváhagynia az új neveket, ahogy ezt megtették az Árnika (amúgy egy gyógynövény) névvel (lsd. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika). Érezni lehetett Zsófia hangján, hogy nagyon büszke (méltán) arra, hogy már van egy pár kislány, akinek félig az apja a névadója.

2011. február 12., szombat

Jordan Rice

Majd' egy hónapja olvastam a hírt, de nem tudom kiverni a fejemből a 13 éves kissrác arcát... Az ausztráliai áradásoknak rengeteg áldozata van, Rice-ék autóját is körbevette a gyorsan emelkedő víz, az anya az autó tetejére menekült a gyerekekkel. Az érkező segítségnek Jordan mondta, hogy előbb a 10 éves öccsét vigyék. Őt és anyját már nem tudták megmenteni.

2011. február 11., péntek

Flexblue

A DCNS kis teljesítményű, tenger alatti atomreaktort fejleszt. A leírás szerint könnyű szállítani (akár áttelepíteni), 100 000 - 1 000 000 fős népesség kiszolgálására alkalmas, nem igényel állandó személyzetet, a hűtést megoldja a tenger, nem kell lakosság közelében elhelyezni stb.
Az atom megkerülhetetlen, nem lehet mindenhova víz- vagy szélerőművet építeni, nem beszélve a "zölderőművek" gyártásának és telepítésének környezeti terheléséről. Ezt egyre több helyen felismerik és enyhítenek a 10-20 éve hozott szigorú atom-szabályokon.

2011. február 10., csütörtök

mérnök vagy tudós?

Henry Petroski próbálja ezt tisztázni az IEEE Spectrumban. Az USA-ban a politikában, médiában az engineering gyakran a science szinonimájaként szerepel. Tetszik az egy mondatban megfogalmazott definíciója, valahogy így: a tudomány a dolgok eredetének, a természetnek, az univerzum és alkotórészeinek megértésével foglalkozik, míg a mérnöki tevékenység célja a problémák megoldása a dolgok újraszervezésével és új alkotásával. Példaként a Mexikói-öböl olajkatasztrófáját hozta fel, miszerint senki nem hibáztatta a tudományt, rossz mérnöki döntések vezettek a katasztrófához. Rossz mérnöki döntés okozta és csak jó mérnöki döntés oldhatja meg, persze tudósok segítették a munkát és közreműködtek a végső megoldás kidolgozásában. Na de mit támogassanak a kormányok, a tudományt vagy a mérnöki tevékenységet? A gőzgép megalkotásakor (mérnöki bravúr) a termodinamika, mint tudomány nem is létezett. A mérnökök szívesen látják és alkalmazzák a tudomány vívmányait, de nincsenek a tudósokra utalva.
Itthon szerintem nincs kavarodás a fejekben a mérnöki tevékenységek és a tudományos munkák tekintetében, viszont az egyes területek, mint ágazatok támogatása érdekes kérdés, egyáltalán hogyan lehetne közvetlenebbül támogatni, ösztönözni és segíteni a mérnököket? Tudományos kutatóintézetekből itthon akármilyen mérőszám szerint normálva is sokkal kevesebb van, mint pl. Németországban vagy az USA-ban, de még mindig inkább tudományos ösztöndíjakról és tudósok, kutatók támogatásáról hallani. Persze a műszaki felsőoktatás támogatása vagy éppen bevonása nagy mérnöki projektekbe örvendetes, arról nem is beszélve, hogy pl. a villamosmérnöki/informatikai oktatási terület és az ipar kapcsolatára már itthon is remek példák vannak.

2011. február 9., szerda

lábtyű

A zoknin kívül van még pár ilyen szavunk, ahol érdekes ötletek merültek fel a magyarításra, innen vagy innen is lehet szemezgetni, kedvencem a messzíró. De olvastam már a bit (binary digit) helyett kitalált bigy (bináris számjegy) szóról is, az idegen (és nem csak idegen eredetű) szavak magyarításának lelkes hívei vannak, az állomány a file (vagy fájl) helyett, a pásztázás vagy letapogatás szavak a szkennelés helyett már teret is nyertek. Ami könnyen el tud terjedni, az a nyelv fejlődésének eredménye, senki nem háborodik fel a latin eredetű szavakon sem, idő kérdése az egész.

2011. február 8., kedd

mianmari parlament

Főcím: "22 év után újra összeült Mianmarban a parlament". Nekem még mindig inkább a Burmára áll a nyelvem, pedig már 1989 óta Mianmar a neve. Nem kis országról van szó, hétszer akkora, mint Magyarország és ötször annyian, nagy többségben buddhisták lakják. Csak a főcím utal valami nagy pozitív változásra, ám a parlament továbbra is az 1962-ben puccsal hatalomra kerültek kezében van.
Érdekesség még, hogy Mianmarnak is új fővárosa van, 2005 óta Nepjida. A költözés oka viszont nem olyan nyilvánvaló, mint Indonézia esetén.

2011. február 7., hétfő

gyerekfotók

Mármint gyerekek által készített fényképek. Nagyon bírom, amikor visszaadják a kamerát és megleshetem, mi volt a termés. A kisebbik többnyire a játékait örökíti meg, hogy ült Bori baba a megterített asztalnál vagy a majom az etetőszékben, a nagylány meg mindent, ami érdekli. Néha azt is, ami nem :) Kirándulás vagy akár csak egy séta alkalmával, ha nagy ritkán nem felejtjük otthon a gépet, akkor így készülhet rólam is kép. Az automata fókusz nem a gyerekek türelmén edződött, de sebaj :)

2011. február 2., szerda

ütős egyszerűség és az F1

Ezt érdemes megnézni! Szövegben is a tömör, de annál kifejezőbb leírás az ütősebb. Programozásban is általában a tiszta, tömör kódok a hatékonyabbak és még számtalan példa van erre. A bonyolultság megosztó, számtalan kritikát kap pl. a Forma 1, a versenyzők már állítgathatják a szárnyakat, idén ismét lesz KERS: honnan tudja majd a néző, hogy az előzés a pilóta érdeme vagy épp mert a másik abban a körben már hiába nyomkodja a KERS gombot? Bezzeg Senna idejében, hallom sokszor, volt három pedál, egy váltóbot és egy kör (!) alakú kormány. Szerintem pedig mindenkinek a saját fiatalsága az etalon egy csomó mindenben, nekem pl. a 80-as évek autói a kedvenceim. A 90-es évek elején minden F1-es autóban blokkolásgátló és kipörgésgátló volt, a jobbaknál aktív futóművel, ráadásul az autó egyes paramétereit a boxból állítgathatták. Most egy csomó minden tilos, a pilótáknak kell állítaniuk a fékerő egyensúlytól kezdve a motorvezérlő programokig mindent, ami engedélyezett. Ettől még nem könnyebb vezetni, de persze valószínű, hogy manapság sokkal nagyobb arányban járul hozzá a sikerhez a technika, mint a vezetői tudás. A reklámoktól indultunk, kicsit csapongok :)