I. Fejezet.
A helymeghatározás és alapfogalmai.
1. §. A geodézia feladata és felosztása.
A geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a földi pontok abszolút, illetve relatív helymeghatározására szolgáló módszereket és ismerteti az e mérések végrehajtására szükséges műszereket és segédeszközöket.
Földi pontok alatt csak kivételesen értünk egyes, izoláltan fekvő pontokat; azok rendesen valami idomnak a térszínen kijelölt, úgynevezett alakjelző pontjai. A helymeghatározást abszolútnak mondjuk, ha az a pontot a föld tengelyeire vonatkozólag határozza meg, relatívnak, ha az a pontokat egymáshoz viszonyítva állapítja meg. A kisebb terjedelmű mérésekben a relatív meghatározást, a nagyobb terjedelműekben az abszolút meghatározást szokás alkalmazni.
A mérés terjedelme szerint beszélhetünk alsó geodéziáról és felső geodéziáról. Az előbbi a kisebb terjedelmű - lokális - mérésekkel, az utóbbi a nagyobb terjedelmű - országos - mérésekkel foglalkozik. Az alsó geodéziai mérésekben a relatív meghatározás teljesen elegendő, a felső geodéziai mérés azonban már abszolút meghatározásra törekszik.
A geodézia szó (magyarul földosztás) nem fejezi ki a tudomány lényegét, mert a földosztás csak egy alárendelt fejezete. Helyes neve geometria s régebben így is nevezték, de idővel a belőle fejlődött absztrakt geometria számára foglalták el ezt az elnevezést. Magyarul régebben gyakorlati földmértannak nevezték. A helyes magyar neve földméréstan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése