Elektromos autó

Ez a jövő? Talán, de semmiképp nem a mai elektromos hálózattal, ami képes egy kánikulában túlterhelődni. A halálos balesetek számának valamint a károsanyag kibocsátás csökkentésén, gyalogosok védelmén túl ez is az EU közlekedési politikájának kiemelt témái között szerepel.
A év autója most a Nisan Leaf lett, az első nagy szériában gyártott, teljes értékű elektromos autó. Takanobu Ito-tól, a Honda főnökétől olvastam, eddig inkább a hidrogén üzemanyagcellás meghajtásban látták a jövőt, de már nem tudják megkerülni az elektromos autó üzletet és a közeljövőben teljesen elektromos hajtású autókat dobnak piacra. A Nissan kihagyta ezt a lépcsőt, de a gyártók többsége a hibridek piacán is tarolni akar, lassan egy full hibrid Prius már elavult technológia lesz, egyre több hálózatról is tölthető hibrid és/vagy hatótáv növelőként kis méretű hagyományos motort tartalmazó, tisztán elektromos üzemre képes autó kapható lesz.
Megdöbbentő, de az elektromos hálózatból tölthető elektromos autók kibocsátásra vagy hagyományos üzemanyagra normált fogyasztása egyáltalán nem forradalmi, 2-4 liter/100km fogyasztásról és 70-100 g/km CO2 kibocsátásra váltásról hallani, ezek már egy modern, kis méretű dízel autótól vagy mai hibridtől sem túl távoli értékek. A kibocsátási arány még rosszabb olyan országokban, ahol még nagyobb arányban használnak szénerőműveket az áram előállítására. Az elektromos autók töltésére dolgoznak olyan eljárásokon, hogy csak a felesleget szedjék le a hálózatból, ez persze csak akkor megoldható, ha hosszan tölthető az autó, pl. éjszaka vagy napközben a munkahelyen. Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatával más lenne a helyzet, de az még odébb van. Az persze kétségtelen előny, hogy az erőművekben koncentráltan jelentkezik a kibocsátás és a kipufogón keresztül CO2-n kívül más is a levegőbe kerül, csak éppen az EU ezt tűzte most a zászlajára...
Hiába, a benzin, gázolaj vagy épp az etanol energiatartalma óriása, nehéz pótolni egy olyan forrással, mely nehezen tárolható és nagy távolságokra (pl. a tengeri szélerőművektől) óriási veszteségek árán szállítható.

Thermopress

Vettem talán 2 éve egy Thermopress műanyag palack zsugorítót. Berakod a palackot, elfordítod a kart, izzik a fűtőszál és a palack eredeti méretének 8%-ára zsugorodik. Azzal legyek zöld, hogy hősugárzóval zsugorítom a PET palackokat? A gyártó üzletet kínál: ha postán (ingyenes szállítás) visszaküldesz egy zsáknyi zsugorított palackot (350-400 palack fér a zsákba), palackonként 2 forintot fizet. Ha személyesen elviszed hozzájuk (Adonyban, éppenséggel az M6-ról nem nagy kitérő), akkor 3 forintot. Talán egy éve máshol is le lehet adni 3 forintért, pl. egyes Cora hipermarketekben. Hol itt az üzlet? A gyártó szerint 14-16 fillérbe kerül az egy palack zsugorításához szükséges áram. Számoljunk csak: 40 Ft./kWh (kedvezményes) tarifával számolva 10 másodperc üzemidő 11 fillér. Az első palacknál még több a felfűtési idő, az inkább 20 másodperc, utána már megy gyorsan, mire túlmelegszik, 6-7db másfél literessel is lehet végezni, sőt, csak a maradékhővel is összemegy egy palack. Tehát elfogadhatjuk, hogy egy palack zsugorítása 15 fillérbe kerül. Adtak egy strapabíró zsákot, abba 350-400 zsugorított palack fér, ha tele van, a Corában adnak érte 1200-at. Nekem egy ilyen zsák 60 forintba került ha a szállítást nem számoljuk, hiszen nyilván akkor adom le, ha dolgom van a környéken. Igaz, eddig talán 3-4-szer adtam le, a gép meg talán 9000-be került, de még mindig okés lehet, ha az egész rendszer ökológiai lábnyomát nézzük. Egy átlagos palack másfél liter, laposra taposva 0.3, zsugorítva max. 0.15. Ahogy a gyűjtőkben nézem, nem mindenki tapossa meg kidobás előtt, számoljunk a szelektív kukában palackonként átlagosan 0.75 literrel. Egy nagyobb teherautó ha nem tömöríti, elvisz akár 15 m3-t is, azaz 20 000 palackot. Zsugorítottból meg akár 100 000-et, azaz a szállítási költség az ötöde is lehet. Persze ha a kukásautó tömöríti, akkor jóval többet tud elvinni, a gond az, hogy a simán csak mechanikailag tömörített palackok kiborítás után valamennyire kirugózzák magukat, hosszabb távra meg nem kukásautóban utaztatják, hanem bálázni kell. A bálázás költségeinek már nincs kedvem utánanézni, amíg működik ez a gép, addig játszom vele, bár mindig arra gondolok közben, hogy ezt valahogy máshogy kellene.
Talán ehhez is úgy kell hozzáállni, mint mondjuk az autók fogyasztásához: ha nem használod nem eszik. Viszonylag nagy fogyasztású autónk van, viszont nem azt használjuk mindenhova. PET palackot sem muszáj venni...

Rapide Laxness

Egy Aston Martin Rapide tesztben olvasom: "Aki mindig csak a dolgok célját kérdi, sohasem fedezheti fel szépségüket", idézet Halldór Laxness izlandi írótól. Azon túl, hogy nagyon is egyet tudok érteni vele, ki az a Halldór Laxness? Nos, 1955-ben ő kapta az irodalmi Nobel-díjat, nem is olyan régen, 1998-ban halt meg 96 évesen.
Ha valaki meg akarja látogatni a házat, ahol élt és alkotott, akkor Reykjavikból az 1-es úton Mossfelsbaer felé, aztán Thingvellir felé jobbra, Gljúfrasteinn innen már csak pár kilométer.

Vers mindenkinek

Az irodalomban állítólag hendikeppel indulunk, mert senki nem ért minket. Nade a világirodalom nagy művei is csak fordításban érnek ide, bár tudom, nem ugyanaz lefordítani valamit magyarra, mint magyarról más nyelvre. Mindig érdekelt, mit tesz hozzá a műfordító. Nézzük egy vers első versszakát:

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Mit csinál ezzel Mr. Google?

Even in the valley opening on the garden flowers,

Still green poplar in the front of the window
Amottan but you see the world in winter?
Longer economical to snow peaks of the roof.
Summer is still young in my heart for lángsugarú
And yet it bloom throughout the spring,
But here's my hair dark autumn take longer,
The winter frost has hit my head.

És a műfordító (William N. Loew)?

The garden flowers still blossom in the vale,

Before our house the poplars still are green;

But soon the mighty winter will prevail;

Snow is already on the mountain senn.

The summer sun's benign and warming ray

Still moves my youthful heart, now in its spring;

But lo! my hair shows signs of turning gray,

The wintry days thereto their colors bring.

Senn? Ez szép volt, William!
Nade ne a google legyen a referencia, nézzük a szó szerinti profi fordítást és műfordítást:

O Lord, bless the nation of Hungary
With your grace and bounty
Extend over it your guarding arm
During strife with its enemies
Long torn by ill fate
Bring upon it a time of relief
This nation has suffered for all sins
Of the past and of the future!

Műfordítás (szintén Loew):

O, my God, the Magyar bless
With Thy plenty and good cheer!
With Thine aid his just cause press,
Where his foes to fight appear.
Fate, who for so long did’st frown,
Bring him happy times and ways;
Atoning sorrow hath weighed down
Sins of past and future days.

Le a kalappal!

Legfontosabb erőforrásunk

A már többször hivatkozott Villanásokban Barabási így hivatkozik az időre. A Tőzsdecápákban Gordon Gekko azt mondja, nem a pénz a legnagyobb érték az életben, hanem az idő (...money is not the prime asset in life. Time is.). Nem, nem 1987-ben Bud Foxnak, hanem 2010-ben Jacobnak. A plusz 13 év tapasztalatával. Aztán rászedi Jacobot Winnievel, a lányával együtt. Greed is good, senki nem változik. Ettől függetlenül jobban üt mint egy átlagos közhely és valóban csak idősebbektől hallom.

false friends

A sympathetic nem azt jelenti, hogy szimpatikus, actuel nem azt, hogy aktuális, sensible nem azt, hogy érzékeny, az extra nem azt, hogy a kiváló, az exact nem azt, hogy helyes, a mark nem azt, hogy márka, a saucy-nak nincs köze a szószokhoz, ahogy a college-nak sem a koleszhoz, gymnasium-nak a gimnáziumhoz, service-nek a szervizhez.... Mennyi leiterjakabot okoznak ezek még ma is a filmekben!

Dózsa utolsó 3 hónapja

Szintén a Villanások hívta fel a figyelmem arra, hogy Dózsa György mennyire ellentmondásos személyisége történelmünknek. Három hónap sem telt el aközött, hogy közismert lett, mint harcos lovag, Bakócz bíboros felkérte a keresztes hadjárat vezetésére és Temesvárnál Szapolyai elfogta. Kicsit utánaolvasva az sem egyértelmű, hogy a hadjárat vezetésére kérték-e fel, vagy csak egyik hadvezérnek. A múlt rendszer felkapta, mint a parasztok felkelésének vezetőjét, azóta a történészek árnyalták a képet.
Ami bennem megmaradt, hogy pár hónap alatt is lehet történelmet írni egy olyan korban, ahol az információ sokkal lassabban áramlott, valamint érdekes, hogy 500 éve történt eseményekkel kapcsolatban mennyire a sötétben tapogatózunk. A történetírást már akkor befolyásolta a politika, ahogy a jelentéseket (pl. egyes csatákról) az egyes aktuális hatalmi érdekek.
Hány ilyen lehet még?