Papelbon

A Red Sox meccsen már épp kezdtünk volna unatkozni, amikor a nyolcadik inningben, amikor új játékos érkezett, hirtelen felállt mindenki, éljeneztek és tapsoltak, a hangszórókból pörgős ritmusok töltötték be a stadiont, rögtön láttuk, hogy itt most nagy sztár vonult be.
A nagy sztár Jonathan Papelbon, a Red Sox dobójátékosa. A néző nehezen tudja megítélni, hogyan is dob a dobó, ő is ugyanúgy 95-97 mérföld/órával dobta a labdát, mint a többi, a dobás közben furcsa mély pozíciót vette fel, szinte leguggolt, mire elhagyta a labda a kezét. Tény, rögtön ki is ejtette az első dobót. De az is tény, hogy utána azzal az ütéssel nyert a Baltimore, amit Papelbon dobott.
A reptéren indulás előtt még ittunk egy Guiness-t, akkor épp a New York Yankees ütőjét ejtette ki, úgyhogy nem akárki, az biztos.

Trinidad és Tobago

Trinidad és Tobago két sziget Venezuela partjainál a Karib-tengeren. A HVG által közölt legfontosabb számok:

terület: 5128 km2
lakosság: 1,3M (Trinidad 96%, Tobago 4%)
főváros: Port of Spain (49e lakos)
legnagyobb város: San Fernando (55e lakos)
városi lakosság aránya: 14%
hivatalos nyelv: angol
etnikai összetétel: feketék, az egykori rabszolgák leszármazottai (38%); indiaiak, a fekete rabszolgákat felváltó munkások utódai (40%); egyéb (22%)
vallás: keresztények (67%), hinduk (26%), muszlimok (7%)
várható éllettartam: 68,5 év (férfiak), 74,3 év (nők)
legfőbb exportcikkek: olaj és földgáz, feldolgozott élelmiszer, cukor, kakaó
fő exportpiac: USA (42%), Spanyolország (8%), Jamaica (4%)
GDP: 16 200 dollár/fő
fizetőeszköz: trinidadi dollár (1USD=6,3 trinidadi dollár)

Nem tudom, honnan vannak ezek a számok, az ország Wikipedia oldalán nem minden adattal vágnak egybe. Trinidad iránt leginkább Ato Boldon, egy kiváló sprinter kapcsán kezdtem érdeklődni, neki Atlantában és Sydneyben is szurkolhattunk. Valami lehet a karib-tengeri levegőben, hogy ilyen futók jönnek onnan...

Mégis inkább dízel?

Frankfurtba egy 3-4 éves Passat-tal mentünk, 2.0 TDI, 140 lóerő. A kocsi kellemes csalódás volt, elég nagy benne a hely még nekem is (hátul is próbáltam), a motor és váltó harmonikusabbnak érződik, mint egy erősebb V6 TDI egy A4-ben. A fogyasztása viszont megdöbbentett. Az odafelé vezető úton alig volt dugó, de azért Ingolstadtban beugrottunk az Audi múzeumba és fél tankkal (70 literes a tank) 800 (!) km-t elmentünk. Aztán Frankfurt előtt álltunk vagy másfél órát a dugóban, Darmstadtban és Frankfurtban is városoztunk, hazafelé is álltunk és araszoltunk összesen több, mint egy órát dugóban és így lett 4.99-es az átlagunk. Mindezt úgy, hogy bár csak 130-140-el mentünk, előzéseknél nem óvatoskodtunk és használtuk a motor teljesítményét. Aki sokat megy városon kívül, annak szerintem egyértelmű a válasz.

Minuteman Trail

Szombaton meglátogattam barátainkat Westfordban (1 óra Bostontól), ott is aludtam. Vasárnap este indult haza a gépem, volt még idő egy könnyű kis túrázásra, Adam-mel végigjártuk a Minuteman Trail-t. 1775-ben az angolok ezen az úton masíroztak végig, miközben egyre több telepes tizedelte soraikat. Szép környezetben, jó levegőben halad az út (oda-vissza 16 km), sokan kocognak, bringáznak. Amikor az ösvény az út közelében haladt, meglepően sok országúti bringással találkoztam, mint kiderült, van Minuteman Bikeway is.
Az úton vannak információs állomások, az amerikai történelemben ismert alakok tűnnek fel a szövegekben: Paul Revere, John Hancock vagy éppen Samuel Adams.

amerikai foci

Szombaton végül sikerült eljutni egy focimeccsre is. Igaz, nem a profi ligában, hanem az egyetemi bajnokságban, a Boston College és University of Massachusetts mérkőzésen voltunk a Boston College 45 000 fős stadionjában. A szurkolók a zenekar és a cheerleaderek segítségével baromi jó hangulatot csináltak, a játék nagyon élvezetes volt, főleg amikor előttünk történtek az események. A Boston College 45-17-re nyert, azaz nagyon elkalapálta a UMass-t, pedig a UMass a második negyedben Jesse Julmiste fantasztikus 100 yardos futásával és toucdown-nal a végén még 17-7-re felhozta a csapatát, szerintem ez volt a legszebb jelenet.
Nagyon tetszik a sport, nagyon komolyan ment a taktikázás és baromi pörgősen játszották. A szervezés profizmusa pedig a hangulatból is kihozta a maximumot.

Bayh-Dole Act

Meg kell tanulnunk, hogyan teremtsünk kapcsolatot az akadémiai területen létrejött innováció és az ipar között. Ebben a mondatban 4 ködös fogalmat is leírtam: mit értünk pontosan kapcsolat, akadémia, innováció és ipar alatt? Nagyon széles a spektrum, talán sok példával lehetne csak érzékeltetni a lényeget. Például ha kitalálnak egy új eljárást egy egyetemen, hogyan lehet azt az iparban hasznosítani úgy, hogy a feltaláló végig védve legyen? Nem feltétlenül csak arról van szó, hogy részesüljön az ipari hasznosítás profitjából, de a kutató és az intézmény végig rendelkezhessen a jogokkal és védelemmel, melyeket a bonyolult eljárás során érvényesíthet.
Az USA-ban ezt az 1980-ban megjelent Bayh-Dole Act biztosítja. Birch Bayh-ről korábban nem hallottam, Bob Dole-ról viszont igen, ő volt Bill Clinton ellenfele 1996-ban.

Noam Chomsky

Noam Chomsky nagy ember, érdemes utánaolvasni. Kiderült, hogy itt tart egy nyílt előadást az MIT-n. 20 perccel az előadás kezdete előtt már biztonsági őrök terelték el az előadóterem ajtajából az érdeklődőket, akik türelmesen elfoglalták a helyüket az előtérben, hogy ott egy TV-n kövessék az előadást. Ez ám a tisztelet!