Oslo 3.

Vasarnap reggelre elallt az eso, de borult maradt az ido. Kedden este utazunk vissza, semmi garancia nincs arra, hogy addig lesz meg szep ido, ezert reggel bepakoltuk a korabban vasarolt grill keszletet, pacolt husokat, kenyeret, almlat, vizet, pokrocot es kimentunk Oslo legnagyobb es leghiresebb parkjaba, a Frogner parkba. Itt talalhato a Gustav Vigeland tervezte es a szobrait bemutato Vigeland szoborpark is Oslo egyik jelkepevel, a Monolit oszlop szoborral, valamint korabban kiszurtuk, hogy van a park sarkaban egy klassz jatszoter is.

 

Vigeland szobrai nekem nagyon tetszenek, nincsenek reszletesen kidolgozva, megis egy-egy mozgast, allapotot vagy erzelmet remekul abrazolnak. A hidon bronzbol keszult szobrok vannak (a duhos kisfiurol mindannyiunknak Balint jutott eszebe :), mig a hires Monolit oszlop es a korulotte allo szoborcsoportok granitbol keszultek. A szokokut es a Monolit koruli szobrok, valamint a Monolit alakjai az elet korforgasat abrazoljak csecsemokortol oregkorig.

 

 

 

 

 

Mar javaban elmult del, de a vizes, felazott fuvon nem volt kedvunk grillezni, viszont meg mindig nem esett, igy elhataroztuk, hogy kimegyunk a Nordmarkaba, az Oslotol eszakra talalhato erdobe. Egy-egy gofrival sikerult elhalasztani az ebedet es metrora ultunk. Az 5-os metro utolso elotti allomasanal kell felszallni az 51-es buszra es ezzel a vegallomasig menni. A busz ut nagy resze mar kulteruleten vezet, vegallomasa olyan messze lehet Oslo hataratol, mint Piliscsaba Budapestetol. A vegen nagy parkolo es murvas ut az erdobe, amirol kulonbozo osvenyek agaznak le, a babakocsi miatt mi inkabb maradtunk a murvan. 2.5 km gyaloglas utan (ez a terep miatt 40 percig tartott) elertuk a celunkat, Øyungsdammen-t, egy gyonyoru to gatjat. Innen nehezebb a terep, leraktuk a babakocsit az osveny szelere es besetaltunk 1-200 metert, alkalmas grillezos helyet keresve. Ilyen szep kornyezetben meg sosem piknikeztunk, igaz, nem is vagyunk se nagy kempingezok, de meg csak gyakorlott turazok sem. Ezuttal pacolt csirkemellet es csirke vagy pulykamell kockakbol keszitett rablohust vittunk, ez gyorsan elkeszult, a gyerekek farkasehesek voltak, tobb, mint a felet ok faltak be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A visszaut lejtosebb, idoben elertuk a buszt, amin Balint egesz meggyozoen palastolta, mennyire jol erzi magat, vegul rutinos szulokkent ugy dontottunk, nem szolunk a sofornek, hogy allitsa felre a buszt a kanyargos hegyi uton, hogy "Marpedig a mi fiunk futkarozni akar a buszon!".

 

Idokozben kisutott a nap is, ezert ujabb idohuzas kovetkezett, ezuttal kave, kola es fagyi formajaban es visszfele ismet betertunk a Frogner parkba. Mig a gyerekek jatszotereztek (Balint megismerkedhetett Oslo etnikai sokszinusegevel), megneztem a hid szobrait napsutesben is. A szep ido kihozta a grillezoket is a parkba, fel 8-ra ertunk haza, hullafaradtan.

 

 

 

 

A tubusos kaviar es raksajt igazi dopping lehet, mert fel 10-re kipihentem magam es elmentem futni. Annyira tetszett a Frogner park, hogy ugy dontottem, aznap harmadszor is visszaterek es korbefutom. Ilyen keson mar alig voltak turistak, talaltam napkozben elmulasztott szobrokat, elektromos auto toltos parkolot es egyeb nyalanksagokat.

 

 

 

Oslo 2.

Szombaton esos napra ebredtunk, hogy a lanyok meg alhassanak, elvittem Balintot setalni a kiralyi palotahoz, semmi extra, ide talan nem is erdemes eljonni a csaladdal. Reggeli utan szokasos bevasarlas, de az eso meg mindig nem allt el, igy ma muzeumi programot terveztunk. Busszal kb. 10 perc alatt atertunk az obol tuloldalara a Kon-Tiki es Fram muzeumokhoz. Sajnos a fenykepezogepet (a bepakolt hatizsakkal egyutt) a lakasban hagytam, igy csak a telefonnal fenykepezhettem a borult idoben, felhomalyos muzeumokban.

 

Van valamilyen tengereszeti muzeum is, de maradtunk a hires norvegoknal. Egyaltalan kik a hires norvegok? Nem sokat ismerek: Henrik Ibsen iro, kolto; Edvard Munch, festo; Niels Henrik Abel, matematikus, rola neveztek el az Abel dijat, en is csak Szemeredi kapcsan hallottam rola; Edvald Boasson Hagen, Kurt Asle Arvesen es Thor Hushovd kerekpar versenyzok az utobbi evek Tour de France korversenyek sztarjai koze tartoznak/tartoztak (Ryder Hesjedal-rol is azt hittem, hogy idevalosi, de most latom, hogy csak dedszulei voltak norvegok); Ole Gunnar Solksjær focista, az MU egykori sztarja; Petter Solberg raliversenyzo es persze Roald Amundsen es Thor Heyerdahl felfedezok. Utobbi ket nagy utazorol tudhattunk meg ma tobbet itt, Osloban.
A Kon-Tiki muzeumban kezdtuk, bemelegiteskent a Ra II nadhajot nezhettuk meg, Heyerdahl ezzel szelte at az Atlanti Oceant 1970-ben. Volt Ra I is egy evvel korabban, de annak kotelei nem birtak az utat, vegul a hajot magara kellett hagyniuk az oceanon es kimentettek oket. A masik nagy teremben van kiallitva a Kon-Tiki, amivel Heyerdahl 1947-ben Del-Amerikabol indulva elerte a Polinez szigeteket. Ezzel akarta bebizonyitani, hogy lehetseges, hogy a polinez szigetvilagot nem Azsiabol, hanem Del-Amerikabol nepesitettek be. Erdekes volt, a gyerekek figyelmet azzal tudtak felcsigazni, hogy le lehetett menni a hajo ala, ahol megmutattak, milyen hatalmas halak es egyeb tengeri elolenyek uszkaltak a tutaj alatt.

Kis kikotoi seta utan a Fram muzeumaba mentunk. A Fram-mal ment Nansen az Eszaki-sarkra, Amundsen pedig (o mar motort is epitett bele) a Deli-sarkra. A fahajok kozul allitolag a Fram jutott legdelebbre es legeszakabbra a Foldon. A muzeum a hatalmas hajo kore epitett epulet, 3 szinten lehet megnezni kiallitasokat a hajo konyhajatol kezdve az expedicios szanokon keresztul a navigacios felszerelesekig sokfele erdekes dologrol. A legfelso szinten lehet atsetalni a Fram fedelzetere, ahonnan termeszetesen le lehet jutni a hajo gyomraba is. A lanyoknak ez is erdekes volt es itt is volt kulonszam a gyerekeknek, egy kis helysegben mutattak meg, hogy mozog a fedelzet a hullamokon es mennyire ijeszto egy jegesmedve egy jegbarlangban.

  

 

 

 

A muzeumoktol hajoval mentunk vissza a belvarosba, ervenyes ra a berlet, persze jellemzoen nem helyiek hasznaljak, mert turistalatvanyossagokat kotnek ossze a hajovonalak. Ket oriasi oceanjaro is akkor indult a kikotobol, harmadik tarsuk meg ott allt kikotve.

 

 

Ez a kep akar ijeszto is lehetne, de a cruiser tolatott :)

Ez a kek a Color Fantasy a Colorline, a kikotoben allo Emerald Princess pedig a Princess tarsasage, a harmadiknak nem tudtam elolvasni a nevet.
A muzeumozas, esoben setalas utan jol esett a lakasban lazitani, Balintot csak par percre tudtuk egy al-konyhaval kicsalni az igazi konyhabol, Emma rajzolt, Eszter szudokuzott.

 

 

 

A grillezeshez pacolt hust a konhyaban is meg lehet sutni, a finom vacsora utan az eso is elallt, lementunk a kikotobe setalni, kagylot szedni. A gyerekekkel ez amugy jo idoben is jarhatobb ut, azaz kis szuneteket beiktatni, megvarni, mig ujra kedvuk lesz setalni, nezelodni.