Stuttgart - Mannheim - Genf

Már 2 éve a Frankfurti IAA-n elhatároztuk Tamás barátommal, hogy megnézzük a Genfi Autószalont is. Azóta ő már Mannheimben dolgozik, unokatesómék pedig Stuttgartba költöztek, adta magát a szalon meglátogatása kis németországi kitérővel. Szerencsére március 14-én reggel fél 5-kor indultunk, akkor kezdődött a hófúvás (Tata után), de még nem okozott fennakadásokat, inkább a nagy szél miatt kellett csak lassítani. Réka vezetett, én hátul szütyörögtem a gépemmel.

Még Ausztriában is elég mostoha időjárás fogadott, Bécs után volt, hogy csak egy sáv volt tiszta, de Németországban már száraz utak és napsütés várt minket.

Stuttgartban meglátogattuk unokatesómékat, sétáltunk, szusszantunk egyet és este értünk Mannheimbe. Pénteken kora reggel indultunk Genfbe, elfoglaltuk a szállást, Réka bement a belvárosba, mi pedig a szalonba (erről majd holnap). 3-4 óra nézelődés, álldogálás, utána dugóban araszolás annyira kimerített, hogy aznapra elég volt Genfből.
Szombaton újult erővel indultunk neki, Réka már tudta a járást, sétáltunk az óvárosban, kávéztunk a tó partján, a végén még a híres genfi szökőkutat is beindították én meg kipróbálhattam a frissített iOS ajándékát, a panoráma funkciót :)

 

 

 

 

 

Hazafelé megálltunk Heidelbergben, utoljára 2000-ben, a karlsruhe-i ösztöndíjam alatt voltam itt, ismét nagyon tetszett. Nekem ez az út is pihentető volt, mert Genfbe már Tamás kocsijával mentünk.

 

 

 

Vasárnap hazafelé már sima utunk volt, az M1-en talán csak 1-2 km-en voltak jégbordák és kisebb hófoltok az úton és persze az elmúlt napok nyomai: magas hófalak az út mellett és legalább 10 helyen átvágott korlátok, eltávolított útelválasztók.

 

 

Klassz túra volt (összesen 3000 km), a gyerekek is jól bírták itthon, úgy látszik, nyugodtan leléphetünk máskor is :) Azért nem mondom, hogy nem örültek nekünk, lefotóztam az ajtónyitás pillanatát:

angol kiejtés, dialektusok

Ismét a nagyszerű Bryson könyvből példálózom, ezúttal a kiejtés a téma. Először is anyanyelvűek számára is érdekes, hogyan ejtik ki a szavakat és mit "gondolnak" arról, hogyan ejtik ki őket. Azt hiszik azt mondják, later, de valójában úgy hangzik, lader. Ladies helyett inkább laties hangzik, sőt, ha gyorsan beszélnek csak lays. A handbag gyakran hambag, a butter pedig budder, buddah vagy akár bu'r. A granted úgy hangzik grannid, a looked mindig lookt. Néha olyan hangokat is használnak, amelyeknek látszólag semmi keresnivalójuk ott, pl. p az m és t vagy m és s hangok között, így hallhatunk olyan szavakat, hogy warmpth és somepthing. A t amúgy is többször szerepel n és s között, így viszont nehéz kiejtés alapján különbséget tenni a mints és mince vagy a prints és prince között. Néha a betolakodók ott is maradnak, a glimpse eredetileg glimsen volt, a thunder-ben nem volt d (ahogy a német donner-ben nincs is), a stand-ből pedig az n hiányzott, ahogy a múlt idejű alakjából (stood) ma is. A kiejtés okozta rövidülések néha a szavakat is megváltoztatják, a Daisy valamikor day's eye volt, a good bye eredetileg God-be-with-you, a hello valószínűleg whole-be-thou, a shepherd sheep herd, a lord loafward, az every everich, a fortnight (amit az óceán túloldalán nem használnak) pedig fourteen-night. Érdekesek a szinte azonos kiejtésű kifejezések, a többség mégis meg tudja különböztetni a that's tough-ot a that stuff-tól, az I love you-t az isle of view-tól és a gray day-t a Grade A-től.
Bryson a kiejtések tárgyalását a dialektusok értékelésével folytatja, amelybe persze már nem csak a kiejtés tartozik bele. Higgins professzor a Pygmalion-ban állította, hogy Londonon belül két mérföldes pontossággal megmondja a beszéd alapján, ki, honnan jött, néha két utcányi pontossággal is. Az USA-ban az északiakra jellemzőbb, hogy elhagynak szavakat a mondatok elejéről ("This you house?" vagy "You coming?"), de ők nehezebben is tesznek különbséget az ö és ah hangok között, pl. a cot és caught esetén. A délieknek is gondot okoz a különbségtétel egyéb esetekben, pl. a fall és foal között, az oil és all, a poet és pour it, a morning és moaning, a five és far, a sawer és sour, a courier és Korea, és még sok más mellett az are és hour esetében. Néha szomszédos államok között is megfigyelhetők eltérések, a vegetables South Caroline-ban úgy hangzik, vegetubbles, North Carolina-ban pedig vegetibbles. Az elnevezések változatossága talán még szembetűnőbb, ahogy itthon se mindenhol levonó a matrica és partfal a rézsű. Egy 1963-as felmérés az USA-ban 79 változatát találta a szitakötőnek, 130 elnevezést a tölgyfára és 176 nevet az ágyak alatti porcicára (már akinek az porcica, van akinek az is csak kosz).
A társadalmi osztályok is meghatározhatják a kiejtést. William Labov New York városban végzett felmérést, amely az r hangok kiejtését vizsgálta olyan szavakban, mint more, store és car. Az 1930-as években a született new york-iak soha nem ejtették az r-t ilyen szavakban, később rászoktak, de csak néha. Labov kimutatta, hogy az r-ek kiejtése összefüggésben van a társadalmi ranggal, minél magasabb osztályba tartozik valaki, annál gyakrabban használja. Sőt, ugyanazon emberek is egyszer használják, máskor pedig nem. Az eladók az alacsonyabb osztálybeliekkel beszélve nem, magasabbakkal beszélve már igen. Néha a kiejtés változtatásának etnikai okai is lehetnek, az alacsonyabb osztályú zsidó bevándorlók sokszor nyújtott ó hangokat használtak, dog-ot doo-awg-nak, a coffee-t coo-awfee-nek, cup of coffee helyett cop of coffee-t ejtve. Labov arra jutott, hogy a bevándorlók utódai a magánhangzók túlhangsúlyozásával akaratlanul is el akartak távolodni szüleik akcentusától, így teremtve meg újabb izgalmas new york-i akcentusokat.
Az óhazától távolodva, pl. Ausztráliában nem csak új szavak születtek (pl. billabong, bombora, koala, outback), hanem színes szleng szavak is: tucker a food-ra, bonzer az excellent helyett, nong az idiot-ra stb. Rövidítések között is vannak jópofák, footy (football), arvo (afternoon), roo (kangaroo), compo (compensation). Bár Ausztrália történelmileg Nagy-Britanniához kötődik, nyelvészetileg legalább annyira az USA-hoz is, az ausztráloknak a keksz cookies és nem biscuits, a politikusok run for office, nem stand, ahogy Angliában, a családapák station wagon-okat hajtank és nem estate car-okat, a bankban a pénzt teller-nek adják, nem cashier-nek, azt mondják mail, nem pedig post. Írásban is hasonló a helyzet, Ausztráliában labor-t írnak, nem labour-t, na és persze Dollárjuk van, nem Fontjuk.
Az angol változataival foglalkozó fejezetében Bryson arra ad példát, mi történik a nyelvvel ha elszigetelik. Tristan da Cunha (félúton Afrika és Dél-Amerika között az Atlanti-óceánon) hivatalos nyelve az angol, amelyet több tekintetben is sajátosan használnak: nyelvtan: How are you? helyett How you is?, szavak: penguin helyett pennemin, stream helyett watrem, de legérdekesebb az írásmód, nagyon sok szigetlakót Donald-nak hívnak, de valami régi félreírás miatt ezt mindig Dondall-nak írják.

angol szavak eredete

Bill Bryson könyvének, ami az angol nyelv kialakulásáról és fejlődéséről szól, egy nagyon érdekes fejezetéből szemezgetnék (úgy látom, magyarul még nem jelent meg a könyv): honnan jöttek az angol szavak? Bryson 5 kategóriát elemez.

1) Szavak, melyeket tévedésből hoztak létre.
Ezek az úgynevezett szellem szavak, ezek leghíresebbike a dord, mely először az 1934-es Merriam-Webster International Dictionary-ben jelent meg, jelentése: sűrűség (density). Valójában egy korábbi verzióban csak a Density-hez akarták írni, hogy nagy D-vel és kis d-vel is rövidíthető, azaz D or d, melyen átsiklott a szerkesztő szeme és egybeírva került tovább, így született a dord. Nem olyan ritkaság, kb. 350 szó van az angol szótárakban, melyek elírásokból, félreértelmezésekből születtek. Sok szó félrehallásból nyerte el mai formáját, a buttonhole valamikor buttonhold volt, a sweetheart eredetileg sweetard, a penthouse pedig pentice.

2) Átvett szavak.
Mint a shampoo Indiából, ketchup Kínából, sofa az araboktól. Az angol már a 16. századig kb. 50 más nyelvből vett át szavakat, ez kétségtelenül a nyelv egyik dicsősége. Az átvétel néha nem egylépcsős, volt, hogy egy görög szóból latin lett, abból francia és onnan vette át az angol. A garbage szót a normanoktól vették át, akik az olaszok garbuzo szavát adoptálták, ami az óolasz garbuglio-ból ered, ami pedig a latin bullire szóra vezethető vissza.
Van, hogy különböző szintű átvételek párhuzamosan is léteznek, canal és channel, regard és reward, poor és pauper, catch és chase, cave és cage, amiable és amicable. A coy és quiet is a latin quietus-ból jön, ahogy az entirety és integrity is a latin integrius-ból. Van példa hármasikrekre is, amikor három szónak is ugyanaz a gyökere: cattle, chattel és capital; hotel, hostel és hospital; strait, straight és strict. Sőt, egy négyesiker is biztosan van, mégpedig a latin gentilis szóból: jaunty, gentle, gentile és genteel, a rekordot viszont a latin discus adja: disk, disc, dish, desk, dais és persze maga a discus.
Az átvett szavak jelentése nemzetenként változó. A latin bestia szó az olaszban biscia (kígyó), angolban bitch (szuka), franciában biche (őzsuta) lett.
Néha pedig nem is gondolnánk, hogy némely 100%-ig angolosnak tűnő szó szintén átvett: a puny az anglo-norman puis né-ből, a curmudgeon (fösvény) a francia coeur méchant-ból (gonosz szív), a breeze a spanyol briza-ból, a mayday vészjel a francia m'aidez-ből (segíts nekem), a chowder a francia chaudiére-ből (kondér) és még hosszan sorolhatnánk.
Érdekes verzió még az átvételre, amikor az angolszász főnév megtartása mellett csak a melléknévi alakot veszik át idegenből: ilyen az eyes/ocular, mouth/oral, book/literary, water/aquatic, house/domestic, moon/lunar, spn/filial, sun/solar, town/urban. Néha az angol eredetivel párhuzamosan él a latin megfelelője is: earthly/terrestrial, motherly/maternal, timely/temporal.

3) "Csinált" szavak
Néha látszólag a semmiből jönnek. A kutyára évszázadokig a hound (vagy hund) szót használták, aztán a középkorban jött az etimológiailag sehova sem köthető dog. Ugyanilyen eredet nélküli szavak a jaw, jam, bad, big, gloat, fun, crease, pour, put, jalopy stb. A 90-es kiadású könyv modern példaként említi a yuppie-t és a sound bite-ot, van egy olyan érzésem, hogy az utóbbi 20 év különösen erős volt ilyen szóalkotásban. Sok szót írók találtak ki; óvatos számítások szerint Shakespeare 17 677 szót használt műveiben, aminek legalább tizedét (!) soha nem használták korábban. 1500-tól 1650-ig 10-12 000 szó jelent meg a nyelvben, aminek a fele még ma is létezik. Nyilván vannak persze a technológiai fejlődéshez köthető szavak (pl. lunar module, myocardial infection), de nézzük mely szavakat adta Shakespeare a mai angolnak: barefaced, critical, leapfrog, monumental, castigate, majestic, obscene, frugal, radiance, dwindle, countless, submerged, excellent, fretful, gust, hint, hurry, lonely, summit, pedant és még majd' 1700 másik szó. Ebből a szempontból Shakespeare volt a legnagyobb, de nem volt egyedül: Ben Johnson találta ki a damp, clumsy és strenuous szavakat; Isaac Newton a centrifugal és centripetal szavakat, Sir Thoma More az absurdity, acceptance, exact, explain és axaggregate szavakat; Sir Thomas Elyot az animate, exhaust és modesty szavakat, Coleridge az intesify szót, Jeremy Bentham az international szót, Thomas Carlyle a decadent és environment szavakat.
Voltak persze sikertelen kísérletek, szavak, melyek nem terjedtek el: Johnsontól a ventositous és obstupefact, Shakespeare-től a barky, brisky, conflux, vastidy és tortive, Miltontól az inquisiturient és Dickenstől a vocular.

4) Szavaknak csak a jelentése változik
Néha ráadásul az ellentétére. A counterfeit (hamisítvány) korábban azt jelentette, törvényes másolat, a brave (bátor) korábban gyávaságra utalt (ahogy a bravado - hősködés tulajdonképpen ma is), a crafty (ravasz) most elég pejoratív jelentésű, korábban dicséret volt, az enthusiasm (lelkesedés) pedig pont fordítva, ma pozitív tartalommal bír. A jelentés megváltozása általánosnak számít, a latinból átvett angol szavak felének eltér a jelentése az eredetitől. Arra is van példa, hogy egy szónak folyamatosan változik a jelentése, ilyen a nice is, amit először 1290-ben jegyeztek fel, akkor azt jelentette, bolond. 75 évvel később Chaucer már kéjenc/kéjes jelentéssel használta, aztán az elkövetkező 400 évben szinonimája volt az extravagant, elegant, strange, slothful, unmanly, luxurious, modest, slight, precise, thin, shy, discriminating, dainty, míg végül az 1700-as évek végétől pleasant és agreeable.
A jelentésbeli különbség a brit és amerikai angol között is megfigyelhető, érdekes módon leginkább a ruházkodáshoz köthető fogalmaknál. A vest Amerikában mellény, Angliában atléta trikó (a mellény pedig waistcoat), ugyanígy a bugyi: panties-knickers; nadrágtartó: suspender-braces; kötött pulcsi: jumper-sweater.
A jelentés megváltozás sokszor félrevezető, gondoljunk csak a magyarban is meglévő mondásra: A kivétel erősíti a szabályt. Érezzük, hogy ez butaság, hiszen a kivétel gyengíti a szabályt, a Wikipedia szerint a probat ige félrefordításáról van szó (valójában: próbára teszi a szabályt), míg Bryson az angolban a "the exception proves the rule"-nál ezt a félreértést szintén azzal magyarázza, hogy a prove ige korábbi jelentése test (kipróbált, próbára tesz) volt. A magyarban a "the proof of  the pudding  is in the eating" már helyesen van, "a puding próbája az evés", de az angolban ehhez a proof egy korábbi jelentését kell elővenni.
Néha a szavak jelentésének köre csak szűkül, specifikusabb lesz. A starve korábban azt jelentette, meghal, mai jelentésében éhen hal, a deer (szarvas) korábban minden állatra vonatkozott (ahogy a német tier ma is), a meat (hús) pedig bármilyen ételre (ahogy a meat and drink kifejezésben még ez a jelentése adja az alapot), a forest (erdő) a vidékre, akár fás, akár puszta, a worm (kukac) pedig minden kúszó élőlényre, pl. kígyóra is.

5) Szavak más szavak módosításából
Az angol több, mint 100 előtaggal, toldalékkal, raggal rendelkezik, pl. -able, -ness, -ment, pre-, dis-, anti-, melyekkel igen változatosan formálhat és újraformálhat szavakat. Bryson példaként a mutin (lázadás) francia szót hozza, amiből az angol képezte a mutiny, mutinous, mutinously és mutineer szavakat, míg a franciában csak a mutin maradt. A toldalékok jelentésváltoztató hatására szép példa az incomprehensibility, ami a hen tő mellett 8 toldalékot tartalmaz: in, -com-, -pre-, -s-, -b-, -il-, -it-, és -y.
A változatosság a rugalmasság mellett zavarokat is szül. A labyrinth-ból hatféleképpen lehet melléknevet képezni: labyrinthan, labyrinthean, labyrinthal, labyrnthine, labyrinthic és labyrinthical, ellentétet pedig 8 előtaggal is lehet kifejezni: a-, anti-, in-, il-, im-, ir-, un- és non-. Most akkor ez dicsérendő változatosság vagy épp letisztulatlanság? A külföldieknek ez sokszor problémát okoz, hiszen az in- majdnem mindig negatív jelentés hordoz, de nem az invaluable szónál, ugyanígy a -less, de nem a priceless-nél. Sokszor az anyanyelviek is gondban vannak és két alak is ugyanazzal a jelentéssel bír: flammable-inflammable, iterate-reiterate, ebriate-inebriate, habitable-inhabitable, durable-perdurable, fervid-perfervid, gather-forgather, rather és unravel.
Vannak igen ritka végződések is, pl. a -gry az angry és hungry szavakban, amely más szavakban elő sem fordul, a -dous csak a stupendous, horrendous, tremendous, hazardous és jeopardous szavakban, míg a -lock végződés csak a wedlock és warlock, a -red csak a hatred és kindred szavakban. Ha már kivételek: a forgiveness az egyetlen szó, amely egy ige és a -ness végződésből képződött.
A divat is meghatározhatja az alkalmazott tagokat. A -dom majdnem kihalt, alig pár szóban (pl. kingdom) fordult csak elő, majd (főleg amerikai hatásra) újra virágzását éli olyan szavakban, mint officialdom, boredom vagy épp bestsellerdom. Hasonló a helyzet az -en végződéssel, ezen szavak nagy része fiatalabb 300 évesnél (pl. harden, loosen, sweeten). Nehéz meghatározni, hogy mely elő- és utótagok mely szavak mellett életképesek, miért maradt meg a disagree és halt ki a disadorn, ugyanígy az impede-expede, inhibit és cohibit. Elég egyszerű módja ez új szavak képzésének, a political szó már századok óta létezik, az apolitical viszont csak 1952 óta.
Néhány szó csonkolással születik, ilyen a mob (mobile vulgus-ból), de hasonló lecsapásokkal alakult ki az exam, gym és lab, mind a 19. századból.
Az összes indoeurópai nyelv alkalmas több szóból újat alkotni (pl. airport, seashore, footwear, wristwatch, landmark, flowerport), de az angol olyan elegáns különbségtételekre is képes, melynek példái a houseboat-boathouse, basketwork-workbasket, casebook és bookcase. Ezt ma meséltem ebédnél kollégáimnak, máris jött egy magyar példa teljesen eltérő jelentésű fordított összetételre: időgép-gépidő.

Tavasz!

Tegnap összeraktam a trambulint, felfújtam a bringák kerekeit, Bálint végre ismét beülhetett a gyerekülésébe, így mentünk bicajozni. Emma percek alatt megszokta Eszter bringáját, ezzel rögtön meg is örökölve azt, most gyorsan Eszternek kellene szereznem valami komolyabb cangát, hogy egyszerre is tekerhessünk. A tavasz másik jele, hogy hónapok óta először voltam sapka nélkül futni, a mai nappal pedig a hólapátokat ünnepélyesen behajítottam a kerti sufni hátsó sarkába :)

 

Mlodinow: Részeg bolyongás

Leonard Mlodinow fizikus Részeg bolyongás című könyvét ajánlom a következőkben. (A részeg bolyongás nála a véletlen bolyongás (random walk) szinonimája.) Sokszor csak bulvár tudománynak hívom a műfajt, amikor tudományos ismereteket, eredményeket közölnek széles közönség számára érthető formában. Azért nem a popular science kifejezést próbálom magyarítani, mert nem csak közérthetőségről van szó (arra elegek lennének a gimnáziumi tankönyvek), hanem általában olyan formába csomagolásról, ami élvezetessé is teszi a tálalást, kis sztorizgatás, városi legenda szagú történetek, meghökkentő dolgok, az olvasó felnevet, csettint, azt mondja, hogy "Azta!" vagy "Jé, tényleg!", de közben jó esetben le is esik a tantusz. Ilyen könyveket ír Mérő László, David Attenborough, Richard Feynman vagy épp Stephen Hawking is.
A könyvben Mlodinow arra keresi a választ, mennyire befolyásolja életünket a véletlen, hogyan számíthatjuk ki egyes események bekövetkeztének valószínűségét. A könyv a valószínűségszámítás tudományának történeti fejlődésével is foglalkozik, így a nagy tudósok közül megismerkedhetünk Cardano, Galilei, Pascal és Bernoulli (Jakob és Johann) idevonatkozó munkáival is. A példák és sztorizgatások szereplői Bill Gates, Bruce Willies és O. J. Simpson is, így érdekesebb, ugyebár.
1000 érme feldobásból 500 fej lesz? Ha hosszan felírogatjuk egy kaszinó rulett asztalainak eredményeit, felfedezhetünk valamilyen rejtett mintát? A bankigazgató teljesítményétől mennyiben függ a bank befektetéseinek sikeressége? És a filmes cég igazgatójától a filmjeik sikere? De ami nekem legjobban tetszett: 3 elfüggönyözött nyereményablak egyike mögött egy autó, másik kettőben egy-egy kevésbé értékes nyeremény található. Megjelölök egyet. A műsorvezető a másik kettő közül az egyiknél elhúzza a függönyt és megmutatja, hogy nem ott van az autó. Érdemes megváltoztatnom az eredeti döntésem vagy sem? Elsőre sok nagy tudós is azt mondta: nem, ugyanannyi az esélye, hogy az eredetileg választott vagy a még elfüggönyözött mögött van az autó. Pedig nem! Érdemes megváltoztatni a döntést. Hogy miért? Ilyen érdekes kérdésekre kaphatunk választ a könyvből.

Triple-E és a SOLAS

Elgondolkodtam ezen a cikken. Hogy miért nem építenek szélesebbet, megértem (át kell fűzni pár csatornán a hosszú utakon), a merülési mélység is fontos szempont (kikötői korlátok, mint a cikk is említi), de például milyen magasan lehet felpúpozni a konténereket egy hajón? A Triple-E hajóosztály leírásában akadtam a SOLAS tengerbiztonsági egyezményre, melyet amúgy a Titanic katasztrófája után hoztak létre. Ennek a Wikipedián is említett V/22-es szabályzata (navigation bridge visbility) megtalálható ITT, melyben számos érdekesség található. Például a hídról semmi nem gátolhatja úgy a kilátást, hogy a tenger felszíne legalább 2 hajóhossznyira vagy 500 méterre (amelyik kisebb) ne látszódjon. Nem tudom, itt melyik teljesül:

A szabályzat egy később pontja még arra is kitér, hogy a híd ablakainak (melyeknek dőlésszöge a tükröződésmentesség miatt szintén szabályozott) alsó éle semmiképpen sem akadályozhatja a fentinek megfelelő kilátást. Sőt, az ablak felső élének olyan magasan kell lennie, hogy a hullámzásban bólogató hajóból is szabad kilátás legyen előre 1.8 méteres szemmagassággal. Ez utóbbi külön engedéllyel csökkenthető egészen 1.6 méterig. Az oldalra kilátás is szabályozva van, méghozzá a híd szárnyairól és a kormányállásról külön-külön és a hídról a hajó mindkét oldalára szabad rálátást kell biztosítani. Érdemes megnézni a többi pontot is, pl. hol kell korlátot elhelyezni, melyik ajtó nyitható csak bentről stb. És még azt hittem, a repülésnél nincs semmi jobban szabályozva.

utolsó nap - korona

Na, vajon melyikben érzem jobban magam?

 

Könnyű kérdés :) Miután négyszer is megkoronázhattam itt tartózkodásom alatt a napjaim egy-egy klassz futóedzéssel, ma nyakkendőt kellett kötni, végül is a mai eseményért jöttem ide és töltöttem itt 6 éjszakát. A program, bár nagyon klassz helyen, a Grande Arche-ban volt, azért mégiscsak reggel 8-tól délután 5-ig "viselkedni kellett", így alig vártam már, hogy a szállodában a havas eső ellenére magamra vegyem a piros-fekete szerkómat és egy utolsó körre kimenjek a Szajnához, jöjjenek a szokott képek.