2014. október 30., csütörtök

Börzsönyi kéktúra - 2. nap

Másnap napsütésre ébredtünk, bevásároltunk a kisboltban (Eszter megismerkedett a műbeles virsli fogalmával) és kényelmesen megreggeliztünk, 10 óra után indultunk csak útnak. Barátiban szép templom, patakpart, pincesor és temető a helyi hírességekkel (Szokolyi Alajos, az olimpikon atléta; Schönn Alajos, a katona majd útépítő, de inkább arról híres, hogy ők fogadták örökbe Szokolyi Alajost; és Sisa Pista, a rablóból lett pandúr) volt még a látnivaló, utána egy rövid, de annál küzdelmesebb dagonyázás után értünk a szomszéd faluba, Kemencébe. A kisvasút vonalán sétáltunk be a Fekete-völgybe, a végállomásnál találkoztunk unokatesómmal, egy órát pihentünk, volt alkalmam egy kollégámmal is összefutni a szomszéd tanszékről, aki, mint kiderült, lelkes támogatója a kisvasútnak, háromhetente 1-2 napot itt tölt, vezeti a mozdonyt stb. Akit mélyebben érdekel a kisvasút téma: kisvasut.hu
Innen továbbhaladva volt a túra egyik legszebb és legkalandosabb szakasza, a Csarna áradásai által megrongált vasúti töltés és pályaszerkezet mentén. Többször kellett billegő vagy a vízből alig kiemelkedő köveken szökellve keresztezni a patakot, klassz volt, Eszter is nagyon élvezte. Szerencsére jó idő volt, így nem fáztam meg, miután térdig merültem egy nagy kőről lefordulva.
A Hamuháztól vége a kalandnak, innen egy meredekebb szakasz vezet fel a nyeregre, ahonnan viszont a fák között, alig kitaposott ösvényen kell meredeken leereszkedni Bányapusztára. Itt felmarkoltuk a matricákat az igazolófüzetbe és a patak partján végre emeltünk addigi szerény átlagsebességünkön. Nagybörzsöny előtt még egy kis dagonya, a faluban magánszállást foglaltunk, az egész tornácos parasztház a mienk volt. Klassz hely, ajánlom mindenkinek, autentikusan felújítva (alacsony ajtók, még mindig ott a seb a fejemen), kényelmes ágyak és fürdőszoba. Az esti vacsorát a Malomkertben inkább felednénk, legközelebb a kertben bográcsozunk.

Bernecebaráti - kilátás a templomtól
 Pincesor Barátiban
 Itt talán néha vendégek is megfordulnak
 Eszter a Kemence pataknál
 Kincsek a Börzsönyben - Żuk lakóautó
 Egy irányba
 További kincsek - Junoszty tévé egy elhagyatott pince bejáratában
 Akadályverseny
 Hopp
 Apja járása
 Ez még a Kemence patak, később a sínek a Csarna patak mellett haladnak
 Vasút
 
 Egy rövid szakaszra Kriszti is csatlakozott hozzánk
 Van itt minden
Nap, 3G, sör, csak tessék, csak tessék!
 Ez már a felhagyott kisvasút szakasz első hídja
 A kék hol a patak egyik, hol a másik oldalán vezet
 Tiszta kalandpark
 Vonatozás
 A hídfő és a sínszálak még bírják
 Gondoltam bemutatkozom, mielőtt átsegítem
 Sikerült. Nekem nem sokkal feljebb nem, pont egy stabilnak tűnő, óriási kő fordult ki a lábam alól.
 Réka itthon elő is vette a szakirodalmat és mutatta, hogy kellett volna
 Ez annyira instabilnak tűnt, hogy csak Esztert mertük átküldeni rajta, mi inkább kerültünk :)
 Beborult
 Van esése, de alapvetően nem a szintemelkedés fárasztó ezen a szakaszon
 Itt már én mentem át előbb, nehogy gyávának nézzen
 Hamuház
 Kiérve a Fekete-völgyből egyre naposabb lett
 Bányapuszta, innen már csak bő 6 km Nagybörzsön
 Birkák, béke
 Nyert
 Az utat azért nem hagyják, kapott tisztességes támfalat
 Kaptunk azért még a dagonyából Nagybörzsöny határában is
 A tornácos vendégház
 Végre mindenki egy képen
 Második nap, 20 km, majd' 700 m szintemelkedés

2014. október 29., szerda

Börzsönyi kéktúra - 1. nap

Idézet a Börzsönyi kéktúra pecsétgyűjtő igazolófüzetéből:
"A túramozgalom célja:
- A Börzsöny-hegység szép bércein, völgyein Diósjenő és Szob között végighaladó kék sáv jelzésű útvonal végigjárása;
- a hegység sokak által kedvelt részeinek, vagy kevésbé járt útjainak bemutatása;
- az egészséges, tartalmas életmódra való csábítás."

A csábítás sikerült, újabb túra Eszterrel, ezúttal nagyobb csapattal, hatan vágtunk neki: unokatesók, barátok. Egyik unokatesóm sajnos sérülés miatt csak kocsival tudott követni, a napi céloknál várt minket, így mindig csak az aznapi cuccot kellett cipelni.
A túra péntek délelőtt a diósjenői vasútállomástól indult, nagyon szép utakon vezetett, a borult idő ellenére Drégelyvárról még szép kilátásunk is volt. Az időnként eleredő eső és helyenként csúszós talaj kicsit nehezítette a menetet, de ez alapvetően egy kényelmes túra, az első napi szakasz 22 km volt, este Bernecebarátiban szálltunk meg. A faluban nincs étterem, a kocsmáros tanácsára átugrottunk (~5 km) Ipolyságra a Bieta étterembe. A rendszámokon és kétnyelvű feliratokon kívül más nem jelezte, hogy Szlovákiában vagyunk, az étteremben csak magyar szót hallottunk. Este még visszatértünk a kocsmába (nem volt nagy szám a vacsora), a kocsmáros, a panziós és cimborái jó sztorikkal szolgáltak, akár a vadászatra, akár a falon lévő 40 éves képekre terelődött a szó. Eszternek érdekes tapasztalat lehetett, szerencsére saját bevallása szerint nem sokat értett a sokszor szabadabb nyelvezetűvé fajult társalgásból :) Éjfélre azért hazakerültünk, elvégre ez még csak az első nap volt.

A túrarészleg
Diósjenő - pincesor
 Dagonya
 Kétfejű sárthány
 Kék. De ez nem az a kék!
 A csapat minden tagjára jutott jelzés.
 Még több is.
 Luxuskulcsosház Pénzásáson
 Fedett terasszal.
 Út minden irányban
 Kilátás Drégely várából
 Kitartóan építik
 Glückspilz
 Kényelmes útvonal, a 22 km-en bő 500 m szintemelkedés
 Dagonya cont'd. Edzés másnapra.
 Mészdombok kilátó
 Vegyülünk. Eszter kilóg :)
 Elfáradt
Első nap