Ave, Cézár!

Egy ideje már legtöbbet Eszterrel megyek moziba, szerencsére vannak jó filmek a 12 karikások között is. Az Ave, Cézár! olyan, mint a híre: jó színészek, 50-es évek Hollywoodjának hangulata, irónia és önirónia. Könnyed másfél óra.

Capoeira

Capoeira, a legújabb, ami Esztert beszippantotta. A nyári sporttáborban találkozott először vele egy rövid bemutatón, utána már a környéken kerestük a lehetőségeket (nem olyan könnyű feladat). Sikerült pár utcányira találni, ősszel kezdte, az elején még párhuzamosan, ugyanazokon a napokon a röpivel, de hamar kiderült, ilyen intenzitású edzések nem férnek bele egy napba. Egyedül került be egy felnőtt csapatba, később csatlakozott hozzá barátnője is, nagy kedvvel csinálják. Kezdetekkor ott maradtam egy-egy edzés elején, már a bemelegítést nézni is fárasztó volt.
Az edzéseken a kulturális hátteret sem hanyagolják; zenélnek, hangszereken játszanak. A rajongás odáig fajult, hogy a Jézuska portugál nyelvtanfolyamot hozott (Jézuska teheti, megjegyzem, portugál tanárt is nehezebb keríteni, mint franciát vagy akár spanyolt), február elejétől hétfőnként amíg én focizok, Eszter a szobámban magántanárral 90 perces portugál órát vesz.

farsang öcséméknél

Öcsém segített gyermekei farsangi jelmezében. Pár száz formatorta elkészítése ad némi kézügyességet az embernek.

Ha ilyen náluk a farsang, milyen lehet halloween?