Tachycardia. December 6-án teniszedzésen, laza bemelegítés után Eszter összeesett, pár másodpercre eszméletét vesztette, utána szaporán vert a szíve. A kórházban sem csillapodott, így alaposan kivizsgálták, 2 éjszaka tartották bent. Labor, mellkasröntgen, hasi ultrahang, szív ultrahang, több EKG és közben állandóan monitorzták a pulzusát, vérnyomását. Végül pénteken, a harmadik nap a kardiológus hazaengedte, azzal, hogy hétfőn az Országos Kardiológiai Intézetben specialista is lássa. Nem találtak semmit (ha terhelés alatt esett volna össze, tisztább lenne a kép), kedvezőtlen körülmények szuperponálódhattak.
Nem vagyunk aggódósak, láttunk már pár betegséget, Emma volt tüdőgyulladással kórházban, egyszer agyhártyagyulladás gyanújával itthon a háziorvossal együtt egy órán keresztül vártuk, hogy lemenjen a láza, Bálintnak volt orrmandulaműtétje és persze sok apróság. De mindig tudtuk, hogy az orvos kézben tartja az esetet, tudja, mit kell csinálni. Itt volt először, hogy 2 napig bizonytalanságban voltunk, szerencsére a kórházi személyzet kedvessége és profizmusa azért hamar megnyugtatott. Meg az, hogy 3 nap után magától lement a pulzusa :)
Zen.
Első este, még lógnak a vezetékek.
Első nap kb. ez volt a minimum.
A röntgenre vártam (gyerekosztály), tök olyan, mintha a néni bemutatna, nem?
Innen már látni, hogy az a szélvédő :)
Második nap már száz alá mentünk. Ha aludt.
Amúgy ez a tök új (Eszter előtt csomagolták ki) ketyere nem logolt semmit, pedig biztos tudna, csak arra használták, hogy a folyosóról is mindig lássák, hogy ver a szíve.
Ezzel küldtek a kórházi gyerekkardiológiára:
