BÚÉK20 felpörgetve

Nagy élmény volt a BÚÉK20, hogy tovább tartson, ma futóruhába öltöztem, a telefonom mellé beraktam a zsebembe egy 100 grammos csokis-narancsos müzliszeletet, két kezembe fél-fél liter vizet és nekiiramodtam a Gyermekvasúttól a BÚÉK20 útvonalán. A köd még nagyobb volt, mint 4-én, az emlékezetemben sem bízhattam túlságosan, ugyanis a Hármashatár-hegy oldalában elnéztem egy ösvényt és felmásztam az Újlaki-hegyre, ráadásul a köd és a sosem látott ösvények miatt elvesztettem az irányérzékem, így amikor leesett, hogy rossz hegyen vagyok, még fel is kellett mennem a csúcsra, hogy tájékozódjak, merre juthatok le. Így egy kb. 600 méteres körrel találtam vissza az ösvényre, innen viszont sima utam volt. Ezúttal többet kocogtam, felfelé is próbáltam magamra szabva beosztani az erőm, így végül bő 2 és fél óra alatt értem "célba". A Fenyőgyöngyénél újra tudtam tölteni az egyik palackom, Pasaréttől a Széher útig legyűrtem a kalóriabombát is. A terep a felázott talaj miatt sokkal rosszabb volt, mint múltkor, lefelé sok helyütt nagyon veszélyes volt ereszkedni a saras ösvény miatt, két palackkal pedig nehéz fogást találni a környező fákon. Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor 6 óra alatt meglesz a Gerecse50, de kezdem érezni, hogyan is kell beosztani az erőm ilyen hegymenetben (a leggyorsabb km-em csak 5':54" volt, míg a leglassabb 10':15", ez más világ), a futás pedig sokkal izgalmasabb, mint a szokásos köreimen.