Bükk50, 52.3 km, 1550 m, 10:40

Bükk50, az utolsó túra a nagy menetelés előtt. Gáborral az 50-esen indultunk (egy EP eltévesztése miatt kb. másfél km pluszt tettünk bele, így lett kb. 54 km a vége), Eszter és Kriszti féltávtól (Csanyik bejárat) kísért minket, addig délelőtt Lillafüred és környéke klassz programokat biztosított nekik.

A mostani (piros) és a tavalyi 3 napos Bükk túránk (sárga) útvonalai

 A túra jelentős része a Garadna-völgy peremén ment

 Eszter és Ottó

 Vízesés

 Oltár az Anna-barlangban

 Hámori-tó

 A jegyárban a kaszkadőrmutatvány is benne van

 Az első EP a Sebes-víz volt, 3.1 km-en 230 m szint. Ennek nagy részét egyetlen falon küzdöttük le

 A fennsíkon ilyen réteken keresztül vezetett az út

 Quimby végre hozzá méltó háttérrel

 Bükki fánk faló nap Bükkszentkereszten; jutott nekünk is

 Háttal a kilátásnak

 Levitatio Garadnorum

Az előző trükkfelvétel leleplezése, avagy mire jó a túrabot

 Lebegés advanced

 Akadályverseny Ómassa előtt is

 A célban bő 10 és fél óra után

NAGYKÉP a nagy fal végéről

A kínai nagy falnak általában csak a turistáknak helyreállított részét ismerjük, a nyugati végét, alig felismerhető szakaszait többnyire nem. Klassz képösszeállítás az indexen.

Eszter 12

futócipő - sokadszor

A futás talán a legkevésbé technikai sport, annak ellenére, hogy technikai pólók, kompressziós szárak, spéci izotóniás italok és egyéb csodaszerek és kütyük segíthetik a futókat. A legfontosabb felszerelés persze maradt a futócipő. 2009 óta futok olyan cipőben, ami belső megtámasztásos, valamennyire kompenzálja a bokáim dőlését, akkor vettem az első Nike Structure (akkori 11-es modell) cipőmet. Azóta még kettőt elnyűttem, nemrég vettem egy újat, ez már a 18-as. A mérete miatt (48.5) persze ismét rendelni kellett, ismét a Spurit választottam. Winkler írta valamelyik futóblog posztjában, hogy a futócipők szándékosan rondák, hogy ne ezeket viseljük a hétköznapokban. Ez a Structure szériára talán fokozottan igaz, egyre gázabb a kinézete, de az 1000+ km-es korábbi cipőből átlépve mennyei a puhasága és a tartása; erősített belső támasz ide vagy oda, ekkora igénybevétel azt is megtöri.

Tavaly óta új dili a teljesítménytúrázás, ahol sokszor tempósan megyünk, bele-bele is futunk. Bakancs szóba sem jöhet, tavaly vettem egy Salomon túrafutócipőt, nagyon masszív darab, de még mindig túl merev, 20 km felett nem az igazi.

Vettem tehát egy túrafutócipőt. A Nike-nak nincs belső támaszos túrafutója, így életemben először Asics-et választottam, a Trabuco 3-as modellt. Kétszer futottam vele 9-9 km-t, nem tör, kényelmes, könnyű, betonon picit még puhább is, mint a régi aszfaltos futócipőm, terepen a talpa sokkal kevesebb szúrást/nyomást enged át. A talp kialakítása alapján gondolom jól is tapad, ezt még nem teszteltem. A Mátrabércen ez volt az egyik leggyakoribb márka, amit a hosszú távon indulókon láttam.

A leselejtezés nem feltétlenül jelent kukázást, a felső részük sokkal tovább bírja, csak az állandóan használt Nike futócipőimből szép gyűjtemény jött össze.

agyhalál

Tavaly ősszel meguntam a döglődő hátsó Deore váltómat, lépjünk egyet inkább oldalirányba, lecseréltem egy belépő szintű, 8 sebességes Sturmey Archer agyváltóra. Érezhetően nagyobb az ellenállása, valamint nem szereti a tekerés közbeni váltást, ráadásul racsnis kerepelése van az egyes fokozat kivételével mindenhol. De a városban a 8 fokozat a nagy áttétel átfogásnak köszönhetően mindenhol elég (a 8-ast max. lejtőn tudom kiforgatni, az 1-essel még fel tudok menni a környék meredekebb utcáin), lehet álló helyzetben is váltani és nem igényel állítást, ha bekattan akkor bekattan és kész. És állítólag 10 évre elfelejthetem a szervizt.
Ősszel csak pár hetet használtam, novemberben leraktam a bringát, majd tavasszal szintén csak pár hetet használhattam (március közepétől bringázom), mert április közepén egy emelkedőn felfelé egy kattanás, onnantól pár fokozatban akadt, óvatosan elgurultam vele a szervizbe. Szétszedték, egy fog eltört, a letört darab akasztotta a fokozatokat. Kiküldték a fotót a központba, a Sturmey majd eldönti, hogy csak ezt a kereket cseréli vagy az egész váltót. Lehet használni, de sokkal érzékenyebb, sokszor "két fokozat közé vált", néha finoman kattan. Amikor vettem, gondolkodtam, kinek érheti meg egy Rohloff a Sturmey többszörös áráért. Most már sejtem.

hajvágás 4 éves fiúnak

Még soha nem viselte ilyen jól. Vajon miért?

ARES

Vízerőműveknél elég általános, hogy éjszaka, amikor amúgy kárba veszne, a termelt energiával szivattyúznak fel vizet magas ponton lévő tárolóba, melyet aztán csúcsidőben generátorokat meghajtva leeresztenek. Elkészült ennek a víz nélküli, sínes koncepciója, az ARES (a videó röviden elmagyarázza).
Persze hasonló a helyzet, mint a hibridautóknál, fékezésnél a rekuperációs veszteség miatt csak 20-40% hatásfokkal termeljük vissza az energiát, itt is villanymotorok működnek a saját veszteségeikkel, súrlódást kell legyőzni, amortizálódik az infrastruktúra, ennek ellenére klassz ötlet az energiát gravitációban tárolni. Ja, és akkor miért nem a vizes megoldás? ARES-ék azt mondják, a víztárolós megoldás 60%-áért felépíthető a sínes rendszer.

21.5

48.5-27

how-old.net-es vigyor

Úgy látszik, a how-old.net-nek nagyon számít, mennyire vigyorgunk. Két januári képen teszteltem, az első kép alapján helyesen tippelt, utána megfiatalított.

Tudom, ott van az apróbetűs részben, hogy a Microsoft (majdnem) szabadon használhatja a feltöltött képeket, egészségükre :P