augrun

Augusztusban végre sikerült rendszeresen futnom:

A mostanában rendszeresen futott távom közel van az összes Nikeplus-ban rögzített futás átlagához:

Bálint, a horgász

Tegnap esti grillpartin Bálint fülébe jutott, hogy unokatesója, Déni, ma pecázni megy. Rögtön lecsapott a lehetőségre, így Emmával együtt ma elkísrtük öcséméket. A háziérti horgásztóhoz mentünk, innen indultunk tavaly a pilisi sátorozós túránkra. A tó déli sarkától, ahol parkolni is lehet, majd' 500 métert gyalogoltunk, amíg szabad, egyúttal árnyékos placcot találtunk, itt viszont nagyon hangulatos helyünk volt. Mindenki gyorsan elfoglalta magát; Bálint izgatottan várta, mikor pecázhat, Emma nem igazán értette, mit keres itt, Déni profin szerelte össze a botokat, öcsémmel mi a pokrócról okoskodtunk. Amikor végre a kis gyerekbot is készen állt és Déni megmutatta, hogyan kell kirántani ha mozog az úszó, Bálintnak is elkezdődött a program. Fogott 3 perc alatt vagy 5 kis halat, nagyon büszke volt rá, aztán elvettük a botot, hogy Déni is pecázhasson, ne csak a horogról akassza le a zsákmányt. Szendvics, pisi, kisebb izgulás a többi boton lévő kapásért, aztán még lógatott pár percet, újabb három hal, kb. elég is volt. Szívesen visszatérek a fiúkkal, egy sörrel a háttérből nézni ezt az ugrabugrát elég mókás lehet :)

 Az első hal... azaz a második, az elsőt Déni olyan gyorsan lekapta a horogról, hogy nem eszméltünk. De Bálint erre is roppant büszke :) 

 Déni volt a mester, a többiek csak figyelték.

 Elég nyugis hely.

 Pecások.

 Déni dolgozik, Bálint a szendviccsel a kezében ugrabugrál és magyaráz. Horgászok álma :)

 Déni fogott nagyobbat is.

 Kb. a fénykép elkészültéig volt a kezében a bot, Emmát nem nagyon rázta fel a pecázás.

Bálint, a feltaláló

Bálint rajzolt egy takarítógépet, ami magától megy meg mindent tud, nagy lelkesen magyarázza Rékának:
-Ez nem benzinnel megy, hanem elektromos és itt tartálya, abban van benne az elektrom.
-Hú, de klassz! Bálint, ha nagy leszel, csinálsz nekem ilyet?
Mire felháborodva:
-Azt akarod, hogy MUNKÁS legyek???
Rohan is Emmához megmutatni.
-Emma, felnőtt koromban ezt fel fogom találni! Mert feltaláló leszek! Egész életemben erről álmodtam!
Ebbe a feltalálósdiba nagyon belelovalta magát, pár perc alatt kicsit túlgondolta az új gépét:
-Ebbe lesz tűz, ami működteti a gombokat meg kerekeket!
-Tűz?? Milyen tűz?
-Tudod! Amivel a halászlét meg a pörköltet főzzük, olyan!
Pár perc múlva már tűzkilövője is van és egy gomb, amivel űrhajóvá változtatható.

Labdatérkép

Mekkora ötlet!

Boni

Van kutyánk. Ugyanaz a romantikus sztori, mint amikor az út szélén találnak egy kutyát és nem bírják otthagyni, csak 21. századi kiadásban: vasárnap osztotta meg egy ismerős egy menhely posztját ezekkel a képekkel:

Kedd este már a garázsunkban aludt. Le a kalappal az Etyeki Állatvédők Egyesülete lelkes, önfeláldozó munkája előtt, példás hozzáállással mentik meg a hányatott sorsú kutyákat. Jázmin jó helyre került, Boni névvel hatodik családtagként illeszkedik be, nemsokára a garázsból kiköltözhet éjszakára is, úton van a kutyaház. Boni chippes, kapott már 3 oltást, ma megyünk az állatorvoshoz megbeszélni a továbbiakat.

Reggel a lányok első dolga játék Bonival. Ilyenkorra már picit nyugodtabb, amikor 6 körül felébred és lemegyünk hozzá, majd kiugrik a bőréből.

Kincsek mindenütt, ma reggel egy rég elveszett labdát talált a sövény tövében.

A fogak hegyesek, a labda pedig gumi.

Kedvenc helyén a kedvenc rágós játékával.

Hárman, lányok.

Piszok nehéz ám úgy lefotózni, hogy két lépésnyire legyen az embertől :)

Nem sikerült tökéletesen kutyabiztosra kipakolni a garázst.

Eszter 12 éves, én is ennyi voltam, amikor kutyám lett (Léda, egy német juhász) majd pár évre rá még egy (Brúnó, egy roti). Jó látni, a gyerekek milyen szeretettel és érdeklődéssel játszanak vele, sétáltatják, sokat adhatnak még egymásnak. Nem tudjuk, mekkora lesz, valószínűleg egy tacskónál picit magasabb, de kis termetű kutya marad. Találtam régebbi képeket is a menhely oldalán, látni, hogy 1 hónap alatt is sokat változott.

 

NHL túra, 5. nap - Nürnberg

Luxemburgból Németország felé. Rossz időtől féltünk, bejött; Luxemburgban 23 fok volt, Nürnbergben már 34.

 Nürnbergben az NSDAP pártközpontja, a nácik háború előtti legfőbb gyülekezőhelye, a kongresszusi központ.

 A kongresszusi központban lévő kiállításon (Dokumenationszentrum Reichsparteitagsgelände). Óriási terek kellettek a hatalmas tömegnek.

 A kongresszusi központ árkádjai. Ez a legnagyobb fennmaradt náci épület, 

 A 60 m széles 1.5 km hosszú, 60 000 gránitlappal burkolt Große Straße.

 Tényleg a Colosseumra emlékeztet, annyira hatalmas az 50 000 ember befogadására tervezett épület.

 A belső tere, melyet végül nem fejeztek be; nem volt teteje (így csak 39 m magas lett).

 Gondolkodtak a lebontásán és a befejezésén is, mindkettő túl drága lett volna, most az egyik szárnyban a múzeum/kiállítás, a másikban a nürnbergi szimfonikus zenekar működik.

 Ez már az Igazságügyi Palota, ahol a Nürnbergi per zajlott. A képen a pad, ahol Göring, Hess, Ribbentrop és társai ültek a tárgyalásokon.

 Profi kiállítás mutatja be, hogyan rendezték be a helyszínt, hogyan szervezték a per lebonyolítását.

 A tárgyalóterem felülről.

 A vádlottak padja.

 Szemben a kihallgatások és vetítések zajlottak. a bírók a terem jobb oldalán ültek.

 A terem hátulról; a perre ideiglenesen át volt rendezve (6 millió dollárt költöttek a helyszín átalakítására), kellett a hely a szinkrontolmácsoknak, sajtónak, vendégeknek.

 A palota mögött ma is börtön működik.

 Nürnberg óváros, Szent Lőrinc templom.

 A templom kívülről.

 Favázas.

 Híd a hóhér házához.

 Hídon.

 Hóhér háza. Csak szombaton és vasárnap látogatható, ezt a látványosságot kihagytuk.

 Belakták a folyópartot.

 Párhuzamosok a Szent Sebaldus templomban.

 Juteszembe, Albrecht Dürer is itt élt.

 Rogyadozó favázas.

 Nürnbergi vár.

 Óváros a várból.

 Az NSDAP központja innen is jól látszik.

 Várszelfi.

 Várpihi.

 Vártorony. 

 A várfalat nagyon szépen felújították és karban tartják, a főpályaudvartól a várig összefüggő, körbe is rajzoltam este egy futó track-kel.