Mars500

Az űrkutatásnak számos ága van, rádiójeleket venni az űrből vagy kozmikus sugárzást mérni egy műholdon kevésbé tűnik izgalmasnak a nagyközönség számára. Csak a nagy durranásokra emlékszünk, 1961-ben járt Gagarin az űrben, 1969-ben léptek először a holdra és azóta nemzetközi űrállomásunk is van. Az Apollo programon belül Armstrongékon (Apollo 11) kívül még az Apollo 12, 14, 15, 16 és 17 juttatott 2-2 embert a Holdra, ahol 1972 óta nem is járt senki. Talán majd most, a felgyorsult kínai űrprogramban... Az USA (NASA) és Európa (ESA) most a Marsra figyel. Robotokat küldeni a Marsra "egyszerű", nem kér az út alatt inni és ha nem sikerül a misszió, a sajtó egy napig sopánkodik a beleölt milliárdokon (dollárban), de emberekkel azért más a helyzet. A Hold itt van egy köpésre, alig 400e km, a Marsra jutni viszont jó esetben is kb. 60 millió km-es utat jelent, azaz mai számítások szerint kb. 250 nap lenne az odaút. A hordozón és egyéb technikákon kívül a Mars esetében fontos kérdés, hogy bírja a személyzet az oda és visszautat, a be-, el- és összezártságot?
Az ESA 2010 júniusában bezárt tehát 6 embert az űrhajó szimulátorába (tkp. egy szűk konténer) és vizsgálták, hogyan viselkednek, ez volt a Mars500 expedíció. Letelt az 520 nap (az oda- és visszaúton kívül azért a Marsot is megnézik majd), mint olvashatjuk (az index-en vagy akár az ESA honlapján), sikeres volt, nem kattant be egyikőjük sem.
De azért szerintem elég jelentősen befolyásolja a körülményeket, hogyha tudom, hogy nem lehet mondjuk 35 millió km-nél kiszállni vagy mondjuk benne van a pakliban, hogy 250 nap után nem sikerül a leszállás. Aztán az is kérdés, mennyire reprezentatív ez a minta? Részt venne-e ilyen kísérletben egy ilyen utazásra valóban felkészített (és méregdrágán kiképzett) űrhajós? És ha Alexandr jól bírta itt a Földön, biztos, hogy majd a kiválasztott űrhajós sem dobja be a törülközőt még az odaúton? Persze az űrprogramok jelenlegi állását nézve van még idő további vizsgálatokra...