lorentin: Pilis és Visegrádi-hegység 2 napban

A bükki 3 napos után elhatároztuk, hogy még nyáron teszünk egy hosszabb túrát, úgy alakult, hogy augusztus végén már csak 2 szabad nap volt jó mindhármunknak (és persze Quimby kutyának). Gábor volt ismét a szervező, a cél a Pilis és a Visegrádi-hegység nevezetes pontjainak bejárása 2 nap alatt.
Csütörtök reggel amint elállt az eső, nekivágtunk; a pilisborosjenői Háziréti horgásztótól indultunk, rögtön felfelé a Kevélyek irányába. Első megállónk az Egri csillagok film díszleteként szolgált vár volt, melynek környezetét a film 40 éves évfordulóján, 2008-ban megtisztították; lassan ismét ideje rendbeszedni, de azért még jól nézett ki. Az eredeti terv szerint a túra útvonala érintette volna a Kevélyek nyergét, de mivel az még felhőben volt, kihagytuk és Csobánka felé vettük az irányt. Kényelmes az út Pilisszántó irányába, a Hosszú-hegy gerincére egy meredekebb emelkedőt kellett csak megmászni, klassz kilátás volt az ebédünkhöz. A Pilis-tető a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa (756 m), a térképen gyanúsan sűrű szintvonalakon keresztül halad az út, de nem volt vészes, a kilátás fentről pedig igazi jutalom: egy helyről látszik a Kis-Kevély, Nagy-Kevély, Hármashatár-hegy, János-hegy, Hárs-hegy, Nagy-Kopasz (ez a Budai-hegység legmagasabb pontja, 559 m) és a Nagy-Szénás. Ahogy tisztult az idő, keletre a Mátra csúcsait is láttuk, ahogy tovább haladtunk északnak, a Gerecse is a látótérbe került. 25 km után, 5 körül értünk az aznapi célunkhoz, a Fekete-hegyi kulcsosházhoz. Nem béreltünk szobát, nem is voltak vendégek, a ház mellett vertük fel a sátrunk, tábortűz, finom saslik, alvás.
Másnap 7 után keltünk, épp akkor érkezett a ház egyik gondnoka és egy nyugdíjas visegrádi erdész, feltöltötték a készleteket a hétvégére. Jót beszélgettünk, Eszter kapott egy teát (elég hűvös volt éjjel), majd 9 körül indultunk Pilisszentlélek felé. A faluban a postával egy helységben lévő vegyesboltból (ilyen kínálatot már csak archív felvételeken látni a 60-as évekből) vásároltunk reggelit, kocsmából kólát és feltöltöttük cukor és szénhidrát készleteink. A Hoffmann vadászház érintésével a Szakó-nyereg felé mentünk tovább, innen értük el a Rám-szakadékot, lefelé persze a Lukács árokban mentünk. Dömös felett megálltunk pihenni a túra legnehezebb szakasza előtt, cél a 639 m magas Prédikálószék volt a Vadálló-kövek érintésével. A kövektől nagyon klassz a kilátás a Dobogókő és Dömös közti völgyre és a Dunára, a Prédikálószékről pedig a Dunakanyarra, Visegrádra és a Börzsönyre. Innen Pilisszentlászló (pontosabban a Kis Rigó vendéglő) kb. 7 km, hiába vett ki mindannyiunkból nagyon sokat a 45 km-es túra a naponkénti bő 800 méteres szintemelkedéssel, a cél szinte húzott minket, bő egy óra alatt ott voltunk. Levesek, töltött húsok, sör és már tervezzük a következőt :)

Eszter zsákja 5, az enyém 14 kg volt, bő 4 liter vizet is vittünk magunkkal (másnap reggelig kellett gondoskodni a folyadékról)