Mars500

Az űrkutatásnak számos ága van, rádiójeleket venni az űrből vagy kozmikus sugárzást mérni egy műholdon kevésbé tűnik izgalmasnak a nagyközönség számára. Csak a nagy durranásokra emlékszünk, 1961-ben járt Gagarin az űrben, 1969-ben léptek először a holdra és azóta nemzetközi űrállomásunk is van. Az Apollo programon belül Armstrongékon (Apollo 11) kívül még az Apollo 12, 14, 15, 16 és 17 juttatott 2-2 embert a Holdra, ahol 1972 óta nem is járt senki. Talán majd most, a felgyorsult kínai űrprogramban... Az USA (NASA) és Európa (ESA) most a Marsra figyel. Robotokat küldeni a Marsra "egyszerű", nem kér az út alatt inni és ha nem sikerül a misszió, a sajtó egy napig sopánkodik a beleölt milliárdokon (dollárban), de emberekkel azért más a helyzet. A Hold itt van egy köpésre, alig 400e km, a Marsra jutni viszont jó esetben is kb. 60 millió km-es utat jelent, azaz mai számítások szerint kb. 250 nap lenne az odaút. A hordozón és egyéb technikákon kívül a Mars esetében fontos kérdés, hogy bírja a személyzet az oda és visszautat, a be-, el- és összezártságot?
Az ESA 2010 júniusában bezárt tehát 6 embert az űrhajó szimulátorába (tkp. egy szűk konténer) és vizsgálták, hogyan viselkednek, ez volt a Mars500 expedíció. Letelt az 520 nap (az oda- és visszaúton kívül azért a Marsot is megnézik majd), mint olvashatjuk (az index-en vagy akár az ESA honlapján), sikeres volt, nem kattant be egyikőjük sem.
De azért szerintem elég jelentősen befolyásolja a körülményeket, hogyha tudom, hogy nem lehet mondjuk 35 millió km-nél kiszállni vagy mondjuk benne van a pakliban, hogy 250 nap után nem sikerül a leszállás. Aztán az is kérdés, mennyire reprezentatív ez a minta? Részt venne-e ilyen kísérletben egy ilyen utazásra valóban felkészített (és méregdrágán kiképzett) űrhajós? És ha Alexandr jól bírta itt a Földön, biztos, hogy majd a kiválasztott űrhajós sem dobja be a törülközőt még az odaúton? Persze az űrprogramok jelenlegi állását nézve van még idő további vizsgálatokra...

Pécs 2010 Kulturális Főváros

Pécs 2010-ben volt Európa kulturális fővárosa (Essen-nel és Isztambul-lal együtt), de a (késve) megkezdett beruházások egy részének kivitelezése még mindig tart. A hosszú hétvégét Pécsen töltöttük, futottam egy kört a kis kamerámmal, érintve a legfontosabb fejlesztéseket.
A Zsolnay negyed egyik látványos eleme a felújított Zsolnay mauzóleum:

De nagy a nyüzsgés a Zsolnay gyár felújított kerítése mögött is, a Bóbita Bábszínháznál új játszótér is lesz, jövő nyáron felavathatjuk.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont sajnos inkább (egyébként nem is olyan súlyos) kivitelezési bakik miatt szerepelt a hírekben:

Pécsen nagyon szeretek futni, sétálni, jó felnézni néha a Mecsek oldalára, pl. a havihegyi kápolnára:

A Széchenyi tér is megújult, mondjuk ide több zöldet is el tudnék képzelni, nyáron vakító volt:

Vannak részletek, amelyek kifejezetten jól sikerültek:

A sétálóutcák is pofásak, mondjuk nyáron nagyobb a nyüzsgés, akkor jobb:

A pécsi székesegyház környékét szeretem, jó itt sétálni:

Az ókeresztény sírkamrákat már volt alkalmam megnézni, az üveg födém belülről is jól néz ki, nem csak felülről:

 Útban hazafelé (a Ledinára) eszembe jutottak a budai hegyek meredek utcái, ez különösen futva érzékelhető :)

labdakamera

Jonas Pfeil diplomamunkájaként kezdte fejleszteni a labdakamerát. 36 db 2 Mpixeles kamerát épített egy speciális (3D printerrel készített) keretre, melyet kívül habszivacsokkal burkolt.

A labdát fel kell dobni, mikor fent a holtponton, akkor készíti a felvételeket (van benne gyorsulásmérő), így azok nem lesznek elmosódottak és előállítható egy teljes gömb panoráma felvétel.

A labda most van szabadalmaztatás alatt. A BME-n is van 3D printer (több is), kamerákkal is foglalkozunk, gyorsulásmérőt is láttunk már közelről, a megvalósítás se tűnik bonyolultnak, ilyenkor azt kérdezem magamtól, miért nem nekünk jutott eszünkbe?? Persze Jonas nem hétköznapi koponya, érdemes megnézni a honlapját...

The Bat!

Sok email klienst próbáltam már, Netscape mail-el kezdtem, rövid ideig használtam Outlookot, próbáltam hosszabban Operát és rövid ideig Foxmailt, de már évek óta csak a Thunderbird-öt használom. Új gép, tiszta lapok, gondoltam kipróbálom a The Bat! levelezőt, egy moldáv cég programját, aminek első verziója már 1997-ben megjelent. Ennek csak a próbaverziója ingyenes, 25 dollárért megvettem egy home verziót, ezt használom 1-2 hete. Tetszik, elég széles körben paraméterezhető, a sok funkció és az a Thunderbird-nél bonyolultabb felület ellenére nagyon kényelmes a használata.

Én közvetlenül a RitLabs-től töltöttem le és vásároltam meg, de elérhető a magyar honlapja is.

cancer

Rák (a betegség) angolul, vágják rá sokan. Igaz, de eredetileg ez a rák (az állatfaj) latin neve. Nem csak a betegségnél használják a cancer szót, a rák csillagkép is cancer, a ráktérítő pedig Tropic of Cancer (Ezt a Via Corta-t azért megnézném...).
Miért használják a cancer szót a rák betegségre? Andris unokatesóm hívta fel a figyelmem a Wikipedia releváns oldalára:
"Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosz-nak nevezte, ami duzzanatot jelent görögül, míg a rosszindulatú tumorokat karcinosz-nak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal.
Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. A mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése. Celsus volt az az orvos, aki a karcinosz kifejezést latinra fordítva bevezette a cancer elnevezést, amely magyarra fordítva lett rák. Galenus az „onkosz” kifejezéssel írta le általában a tumorokat, innen ered a mai onkológia elnevezés."

Bugac

Barcelonából hazafelé öcsém vett fel a 4 gyerekkel a reptéren és rögtön indultunk Bugacra, a Lovas unokatestvér találkozóra. A müncheni köd pénteken is megtréfált, mind a barcelonai, mind a müncheni járat késett, ezt még tetézte egy félpályás lezárás az M5-ösön, de azért fél 8-ra odaértünk, a többiek megvártak a vacsival.
Az 1987-ben alapított Csemete egyesület (teljes nevén: Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület) bugaci tanyája egy oktatóközpont, a kecskefejéstől a napenergia hasznosításon át a növényhatározásig sok mindennel megismerkedhetnek itt a diákok.

A gyerekeknek nagy élmény volt a tanyán hálózsákban aludni és úgy általában kiesni a napi rutinból. Másnap a reggeli készülődésnél és a túra előtt (pl. megnézhették, hogyan fejik a kecskét) már egyenesen az életük legjobb napjának nevezték ki azt a szombatot, szerencsére legalább havonta van egy ilyen életem legjobb napja :)

A túra a pásztormúzeum megtekintésével kezdődött, a kuvaszok szöges nyakörvétől kezdve, különböző fokosokon keresztül a kosok herezacskójából készített dohánytartóig (Eszter legalábbis ezt emlegette itthon) számos, a pusztában korábban használt kellékkel ismerkedhettünk meg.

Ezután fedeztük fel a homokos ösvényekkel szabdalt ősborókást, a nemzeti park fokozottan védett területét.

Az ősborókás szélén egy kilátó található, szép időben a Dunáig ellátni, innen felülről is megnézhettük a tájat.

Hazafelé még megálltunk egy tanyán, szürkemarhák, lovak, Emma ismét talált egy kedvenc lovat magának, külön visszaszaladt megetetni (egy szalmaszállal).

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen érdekes tud lenni a puszta. Unokasógoromtól szakszerű idegenvezetést is kaptunk a helyi állat- és növényvilágról, a gyerekeknek sokkal élvezetesebb volt így, a helyszínen megismerni ezeket a dolgokat. Máris visszavágyunk :)

Barcelona T10

Külföldön tömegközlekedni? Nem egyértelmű kérdés. Ha érdekes helyen vagyok, akkor az idő az elsődleges szempont (Gekko is megmondta) és adott esetben megéri (nem anyagilag) taxit hívni vagy a csak kicsit drágább shuttle-t választani ahelyett, hogy a vonatra várnánk. Sokszor (pl. az USA több városában) nincs is más alternatíva, sokszor pedig a tömegközlekedés verhetetlen (pl. Párizsban). Barcelonában is kimegy a metro a reptérre, de a rugalmassága tetszik leginkább. T10-es jegyet vettem, ez 8.25 Euró, 10 alkalomra jogosít fel, ez már nagyon kedvezményes árnak számít más városokkal összevetve, de egy alkalommal 1 óra 15 percen belül akárhányszor át lehet szállni az 1-es zónában (minden az 1-es zónában van, még a reptér is :)). Szerdán például 6-kor felszálltam a buszra, utána átszálltam a metrora, elmentem a hotelbe, leraktam a cuccaim, átöltöztem, onnan metrora, arról átszálltam egy másikra (ami a stadionhoz vitt) és minderre csak egy alkalmat használtam el! Ráadásul január 1-ig érvényes és minden tömegközlekedési eszközön használható.
Ami még tetszett, hogy a meccsről hazafelé nagy tömeg gyűlt össze a metro megállóban, időben jött a szerelvény (szinte üresen, már majdnem este 11 óra volt), de hiába szálltak be a peronon várakozók, nem hajtott tovább, hanem addig állt a megállóban, míg a lépcsőkön folyamatosan hömpölygő tömeg meg nem tölti. Persze menetrend, meg számítógépes vezérlés, de egyes esetekben csak ilyen rugalmassággal lehet megoldani, hogy optimális legyen a kihasználtsága, lehet tanulni tőlük!