Tapasztalt barlangászok voltak segítségünkre, egyikük minket kísért, a többiek hozták a gondosan becsomagolt felszerelést (3 táska és egy állvány). Kísérőnk mindig mutatta, hogy az adott járatba szemből vagy tolatva induljunk, sokszor a könnyítésekkel, pl. érdemes hassal betolatni, majd oldalra fordulva tovább evickélni. De a 9 méteres függőleges aknába (amiről kint azt hallottuk, "Á, az nem veszélyes, tele van lépéssel!") se indultam volna el magamtól, jobb volt így, hogy most ide lépj, most támaszd ki magad a hátaddal (kötelet csak az akna bejáratánál használhattuk) stb. Felszerelésem persze nem volt, egy játszós farmert, egy polárpulcsit és a szakadt bakancsomat áldoztam a célra, az egyetlen profi cucc rajtam a mászás előtt kunyizott kötél volt, amiből szoros övet csináltam. És azt sem egyedül, a franc se gondolta volna milyen egyszerű trükkel lehet nem kibomló de mégis könnyen oldható csomót csinálni.
Megérkezni dupla öröm, egyrészt lejutottam, másrészt a Kinizsi pályaudvar gyönyörű. Amikor még minden lámpa működött lent, csináltak egy bejárható panorámaképet, érdemes megnézni ITT!
Azóta két lámpa már feladta, de így is lenyűgöző a 200 000 éve kiszáradt meder, a falakon, plafonon és a beugrókban a változatos geológiai képződmények; a névadások alapján van ott Naprendszer, havas fenyőfák, kürtős kalácsok.
Kb. 2 óra alatt 9 álláspontból felmértük az egészet; nehézséget csak az okozott, hogy a teremben csak egy kötelekkel kijelölt ~40 centis, cuppogó agyagos járdán lehet közlekedni, a falat nem lehet megfogni, sőt, nem lehet még a műszert sem kirakni, annyira vigyáznak erre a kincsre.
Lefelé a két srácnak meggyűlt a baja a kofferekkel, így felfelé az egyik könnyebbet és a kisméretű állványt mi vittük. 3 helyen a táska alig fért át, szerintem ha 2 centivel szélesebb, talán le se tudjuk hozni. Falmászásnál könnyebb felfelé, mint lefelé mászni, mert látni a fogásokat, ez a barlangban csak korlátozottan igaz. Mivel lefelé sokszor csúsztunk, így felfelé mindig meg kellett találni, hol lehet lábbal kitámasztani és milyen fogásokkal lehet kézzel felhúzni magad. Amikor nem láttam a pontos instrukciókat (3. voltam a sorban) és nem találtam, hova támaszthatnék ki (az én testemmel nem nagyon forgolódhattam a szűk járatokban), akkor inkább kézzel húztam ki magam, úgyhogy a végére jó felsőtest edzés kerekedett belőle. A születés élményét főleg azokban a járatokban tapasztalhattam meg, ahova csak előre nyújtott kézzel fértem be és még akkor se bukkantam ki, amikor már a lábam is bent volt. Volt intenzív csukló és bokamozgatás :) A 9 méteres akna izgalmas felfelé, egyedül ott volt előnyös a magasságom, bármilyen lépést elértem keresztben és kényelmesen tudtam háttal támaszkodni. Élmény volt a végén vasbeton aknába kijutni, kicsit erős kezdés volt ez első barlangnak, de még másnap is vigyorogtam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése