mindentudás

Szombat este elcsíptem a rádióban egy beszélgetést Damjanovich Sándorral. 3-4 évet (múlt rendszerben, több részletben) töltött az egyik Max Planck intézetben, Göttingenben (Max Planck Institute for Experimental Medicine). Jó kapcsolatait itthon kamatoztatta, pl. azzal emelte egy-egy debreceni konferencia nemzetközi tekintélyét, hogy meghívta Göttingenből Manfred Eigen Nobel-díjas tudóst is. A mindentudás egyetemén is tartott előadást "Lehet-e a molekulára csomót kötni?" címmel.
A riporter előhozott egy sztorit, miszerint Damjanovich egy Nobel-díjas tudós egyik mérését/megállapítását is cáfolta, ezt nagy vonalakban elmagyarázta a prof, kb.olyan kicsengéssel, hogy "van ilyen..."

Richter 4,7

Hogy is van ez a skálával? A 4,0-4,9 közötti a "gyenge/light" tartomány, pár berendezési tárgy elmozdulhat, többen megérzik, de nem jellemzőek a károk, több ezer ilyen pattan ki évente. Szombaton 18:41-kor volt 4,7-as, a 21:23-kor mért 2,4-es utórengést már csak a szeizmográfok érezték. A mért értékek sem egyeznek, a Global Seismic Monitor szerint 4,7-es volt, a USGS 4,3-at ír. Egyébként a 2004-es szumátrai 9,3-as volt, az eddigi legnagyobb mért pedig 9,5-ös, 1960-ban, Chilében, ami a skála logaritmikus volta miatt kétszer akkora energiát szabadított fel, mint a szumátrai.
A Wikipedia ide vonatkozó oldala érdekes példát hoz a 4,5-ös rengésre: annyi energia szabadul fel, mint a nagaszaki atombomba robbanásakor. Még szerencse, hogy több mint 1 km mélyen :)

autós számok/arányok

Az Auto Zeitung aktuális számának Wirtschafts News rovatába most 4 márka került be, érdekes számokkal, akár egymással, akár a múltkor összegzett hazai autó eladásokkal összevetve:

1) a Toyota ismét a legnagyobb, 2010-ben 8.4M autót adtak el, a GM 8.2 milliót, a VW 7.1-et.
2) a Rolls-Royce-nak rekordéve volt 2 711 eladott autóval.
3) a Hyundai 2010-ben 74 300 autót adott el Németországban (ez ott csak 2.5%!), ezzel a második legnagyobb ázsiai importőr.
4) a Jaguar és Land Rover 19%-os növekedést produkált 2010-ben 232 839 eladott autóval.

Ebben a számban több helyen előjön az Absatzrekord, talán nyugatabbra már tényleg vége a válságnak ezen a területen? A német autós piac persze nem összevethető a hazaival, míg mi a százezres limitet lessük, ott még a válságban is majdnem 3 millió autót adtak el.

a hét eseményei

Nézzük meg a (egy korábbi, de most nem ez a lényeg) HVG "hét nap" rovatának főcímeit:

Vérengzés Arizonában (lövöldözés közben megsérült képviselőnő)
Lungo Drom-siker (az ÖCO-ban több, mint kétharmadot szereztek)
Dél-szudáni népszavazás (az országrész kiszakadásáról döntenek)
Újabb UD-ügy (beszélgetések már a youtube-on)
Diákexport Kassára (igen, Magyarországról írattak be gyerekeket a kassai magyar tannyelvű suliba)
Kínai lopakodó (akár 2017-ben hadrendbe állhat)
Habsburg-múzeum (ez a Műcsarnok igazgatósági hercehurca megérne egy külön posztot)
Pakisztáni zűrök (lelőttek egy elnökhöz közeli kormányzót)

Egyrészt szomorú, másrészt az a furcsa érzésem van, hogy ezek a hírek kortalanok, bármelyik "hét nap" lehetett volna az elmúlt 20 évben.

Bud Spencer

Elolvastam Bud Spencer önéletrajzi könyvét. A filmjeit nagyjából ismertem, gyerekkoromban kedvenceim voltak, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen kalandos ifjúkora volt. Megúszta Nápoly bombázását (ahogy Terence Hill Drezdáét) és 50-ben ő tartotta a 100 méteres gyorsúszás olasz csúcsát. Hosszabb távokon nem volt jó, mert dohányzott (!) és nem tudományos módszerekkel készítették fel, így pl. a korrekt fordulót is csak később, az USA-ban tanulta meg. Részt vett a helsinki (1952) és a melbourne-i (1956) olimpiákon is, tagja volt az olasz vízilabda válogatottnak, aztán kiköltözött Dél-Amerikába dolgozni, majd hazajött, családot alapított, megnyugodott, végül tudjuk mi lett belőle. Bár büszke sikereire (joggal, bár nehéz összevetni Jack Nicholson vagy Henry Fonda akkori népszerűségével), számtalanszor hangsúlyozza, hogy ő nem képzett színész, csak magát adta, így alakult, bejött. A könyv szerint a neve az alakja (bud - rügy, bimbó) és Spencer Tracy előtti tisztelgés miatt lett Bud Spencer.
Sport szempontból a dohányzáson kívül érdekes még, hogy a 1950 előtt évekig nem úszott (gyerekként is kimenekültek Dél-Amerikába), aztán hirtelen rekordot állított be. A minap hallgattam egy interjút Egerszegi Krisztinával. Kérdezték, mióta abbahagyta, mennyit úszik? Semennyit. Egyszer úszott azóta, akkor is azért, mert valami nyaraláson féltette a túl messze becsónakázó gyerekeit és utánuk ment.

Tavak az Antarktiszon

Illetve a jege alatt. A legnagyobb és legmélyebben fekvő a 3700 méter mélyen lévő Vosztok-tó. Igazi időutazás lenne, ha az akár 1 millió éve elzárt tóból mintát vehetnének, hiszen ősi életformák nyomaira is bukkanhatnak. A tavat még nem érték el (orosz kutatók fúrnak), de a felette lévő közeli jégrétegben már találtak baktériumokat. 3400 méter mélyen van az Ellsworth tó (Lincoln Ellsworth után), ott britek kutakodnak az élet nyomai után.

repülési statisztikák

A TU-154-ről szóló webes anyagok szinte mind kitérnek a baleseti statisztikára is. Vajon mennyi az esélye annak, hogy lezuhanok? Persze nagy a különbség a legjobb 25 és a legrosszabb 25 légitársaság statisztikája közt: 1 a 9 millióhoz az esélyem arra, hogy meghalok a legjobb társaságoknál és 1 a 800 ezerhez a legrosszabbaknál.  Gyorsan összeszámolva eddig kb. 90-szer szálltam fel utasszállító repülőgéppel (5-ször kis 4 személyessel), kb. 20 légitársasággal utaztam, tehát még biztonságban vagyok :)
A statisztikákat böngészve bukkantam az utaslétszám alapján számított legforgalmasabb repülőterek listájára:
1. Atlanta (Harstfield-Jackson)
2. Peking (Beijing Capital)
3. Chicago (O'Hare)
4. London (Heathrow)
5. Tokió (Tokyo International)
6. Párizs (Charles de Gaulle)
7. Los Angeles (LA International)
8. Dallas (Dallas-Fort Worth)
9. Frankfurt (Frankfurt am Main International)
10. Denver (Denver International)
Ezekből hatnál megfordultam, de a legnagyobb benyomást rám az O'Hare tette, amikor először ott jártam (2001-ben), még nem sokat repültem. 88-ban édesapám innen küldött egy képeslapot, amin azt írta, ez a világ legnagyobb repülőtere, úgyhogy nagy volt nálam a nimbusza. Persze ha nem számítjuk a belföldi utazásokat, akkor az O'Hare már sehol sincs...
Egyébként nem szeretek repülni, nem kis részben a repülőtereken töltendő malmozás miatt...

TU-154

A szurguti katasztrófa után azon gondolkodnak, leállítják a TU-154-es repülőgépeket. A 2010-ben nagy port kavart (és még mindig vitatott körülményű) TU-154 katasztrófa a Szmolenszknél lezuhant lengyel elnök halála miatt maradt sokáig címlapon.
A gépet a 60-as években fejlesztették 71-től repült az Aeroflotnál, de 73-tól a Malév is csatasorba állította. Gyors, igénytelen, viszont hangosabb és rosszabb a lezuhanási statisztikája, mint nyugati vetélytársainak. Ki tudja persze, hogy pl. a Kirgíz légitársaságnál hogyan tartják karban a gépeket. Az viszont figyelemre méltó, hogy le tudtak szállni vele egy olyan levegőben történt ütközés során, melyben a szárnyból egy 2.5 méteres darab is letört.

Guggenheim

Volt szerencsém New Yorkban és Bilbaoban is megnézni a múzeumot, utóbbi még kifejezetten tetszett is. Legközelebb Abu Dhabiban nyílik Guggenheim múzeum, ugyanaz a Frank Ghery tervezte, aki a bilbaoi épületet is jegyzi. Az Egyesült Arab Emirátusokról van szó, tehát ez lesz az eddigi legnagyobb (30 000 négyzetméteres, ebből 12 000 négyzetméter kiállítási terület) és az Abu Dhabi partjánál lévő Saadiyat mesterséges szigeten építik fel.

RAP

Tele volt a sajtó azzal, hogy a NMHH Ice-T: It's on számának vulgáris szövege miatt vizsgálatot indított egy rádió ellen. A leiterjakab-on már kielemezték a hivatalos fordítás mellélövéseit, érdemes elolvasni. De honnan is ered a RAP? A HVG-ben van egy egész korrekt összefoglaló a hip-hop fejlődéséről és arról, hogy mi is a szerepe, illetve a kulturális háttere a trágárságnak és a vulgáris kifejezéseknek a számokban. Ebben a cikkben olvastam Tramar Dillardról (a cikkben elírták a nevét), alias Flo Rida-ról is.
Mit szólnának vajon az ilyen hatóságok, ha magyarul mennének ezek a dumák?

Atacama sivatag

Olvastam, hogy itt (is) forgatták a legutóbbi James Bond-filmet (Quantum of Solace). A filmben a víz a központi téma, az Atacama sivatag pedig a föld legszárazabb területe, állítólag még soha nem esett ott az eső. Az elhelyezkedéséből adódóan egyes részeit eléri a tenger felől némi ködfátyol, ott még kaktuszok is vannak, de a fennsík (3000 méter magasan az Andok oldalában) jó részén olyan a talaj, mint a Marson. Az óceán felől a chile-i parti hegység, a kontinens felől pedig az Andok nem engedi be az esőfelhőket, kb. úgy mint a Death Valley-ben, csak épp az Atacama annál is szárazabb. A levegő alacsony nedvességtartalma miatt egyébként kiválóan alkalmas csillagvizsgálók helyszínéül.
Meglepett, hogy a film készítői ennyire autentikusak akartak maradni, leforgathatták volna az idevonatkozó részeket az USA valamelyik déli államában is.

Kecske-hegyen

Ahogy haladunk a falmászásban, Esztert egyre inkább foglalkoztatja a sziklamászás. Azt hallotta, hogy az iskolai falmászókkal kisétálnak majd valamikor megnézni egy ilyen sziklát, hogyan is megy ez a szabadban.
Kisétálnak? Rögtön a Kecske-hegy jutott az eszembe a Hármashatár-hegy oldalában, kissrácként gyakran ejtettem útba pl. kutyasétáltatással egybekötve, megnézni, hogyan is másznak "a profik". Most, hogy nem lombosak a fák, vettem észre, hogy a Szépvölgyi út egészen idáig feljön, a végén nagy parkolók találhatók a mászóhelytől 1-200 méterre. Én mindig a vitorlázó reptér felől vagy az Oroszlán-szikla felől a meredek, sziklás úton közelítettem.
Most a csúszós, nedves hidegben egy srác mászott, illetve készítette elő a terepet és ütötte be a kampókat (nem ismerem a szakkifejezéseket), több kiló vas, kötelek, nejlon létrák lógtak az oldalán. A gyerekek (öcsémékkel mentünk) megpróbáltak a könnyebb terepen bakancsban legalább 1 méterig feljutni, de nem ment, ide megfelelő felszerelés kell.
Mondjuk azt nem tudom, hogyan fognak "kisétálni", mert bár az Árpád-kilátó felé kanyarodtunk vissza, így egy 3 órás tempós terepi kirándulás kerekedett belőle, nem volt gond este az alvással. Lehet, hogy nem is ide mennek...
Remélem nem szegte a kedvét és nyáron, biztosítással szórakoztatónak fogja tartani.

NOD

Hosszú évek óta használom NOD32 vírusirtót, de csak most tudtam meg, hogy a rövidítés a Nemocnica na Okraji Disku, azaz Kórház a lemez szélén (a "Kórház a város szélén" csehül: Nemocnice na kraji mesta). Állítólag a bootvírusokra utal, melyek a lemez szélén található bootszektort fertőzték meg. Jó, mi? :)

Lego

A karácsonyi legoláz még mindig tart, a szuper ház minden variációját kiraktuk már több kombinációban. Azon gondolkodtam, mennyivel lehetne gyorsabban kirakni a házat, ha az utasításoknak megfelelően előre ki lennének szortírozva az adott lépéshez szükséges elemek? Vasárnap délelőtt a nappaliban kiosztottuk a csomagokat, majd a délutáni kirándulás után összeraktuk. Hát nem élvezetesebb... kikészíteni a részeket túl monoton és valahogy túl gyorsan épül a ház, nincs annyi idő emészteni a formáját. A sebességen se dob sokat, a nagy területen szétterített alkatrészeket Emma adogatta, de így is egy bő óra kellett a házhoz.
A Lego egyébként 1958 óta gyártja azokat a műanyag elemeket, amelyek a mai játékokkal is kompatibilisek, le a kalappal! Érdekes, hogy Emma inkább Playmobilos, Eszter inkább legós: Németországban a Playmobil népszerűbb is, mint a lego, hiszen azzal jobban lehet játszani (nagyon szépen kidolgozott, apró alkatrészek), míg a legoban az építés öröme számít.

elemek vetélkedése

Ez a grafén nem hagyott nyugodni, előtúrtam az IEEE Spectrum (munkahelyemre jár) tavaly novemberi számát, abban van egy jó cikk róla, csak annak idején nem olvastam el alaposan.
Kiderült, múltkor rosszul fogalmaztam, már 1970-ben felfedezték, 2004-ben mint anyagot és tulajdonságait vizsgálta Geim és Novoselov, akiket most Nobel-díjjal jutalmaztak (nem rosszak a szén variánsai kutatási szempontból, 96-ban a fullerénért adtak Nobel-díjat). A szén nanocsöveket kémiai úton "felvágják", így is előállhat a grafén szalag, ami 200-szor erősebb az acélnál és jobban vezeti a hőt, mint bármilyen fém, de ami ma a legizgalmasabb, hogy a szilíciumnál sokkal (akár 2000-szer) gyorsabban tudja továbbítani az elektronokat (azaz szuper a vezetőképessége). A szilíciumnak voltak korábban is kihívói, pl. a germanium az első tranzisztoroknál.
Az időszerűségről a Spectrum azt írja, a szén a periódusos rendszerben a szilícium felett található, így sok tulajdonságuk megegyezik (ugyanabba a főcsoportba tartoznak), a grafénre rengeteg tudós izgult rá és a hagyományos félvezetők már szétfeszítik határaikat, tehát miért csak most jött elő a grafén ilyen alkalmazása?
Már 1 éve cikkeztek arról, hogy az IBM 100 GHz-es grafén alapú processzort készített. Valószínűleg a szilícium és a grafén technológiát fogják kombinálni, hiszen van pár kedvezőtlen tulajdonsága is, mármint azon kívül, hogy nem ebbe öltek dollármilliárdokat évtizedeken keresztül...

Leiter Jakab

Szórakoztató hibákat ejtenek hozzá nem értő vagy felületes fordítók, javaslom a következő blogot: Félrefordítások
Most épp Hadházi dumájáról ugrott be, tőle hallottam az aliendriver fordítást :)

Gryllus vs. Shakira

Eszter 8 éves unokatesójának szülinapi partiján (korábban zsúrnak hívtam volna) kiderült, utána kell néznünk, miről is szól ma a popzene. Mert már arra táncolnak. Pedig decemberben még Gryllus Vilmos Nótás Mikulás koncertjén voltak. 1 hónapja. Azok a régi szép idők :)

Planck és Lagrange

Nagyon könnyű összehozni a nagy neveket, most pl. a Planck távcsőről lehet sokat olvasni, ami az L2 Lagrange pont (olyan pontok az űrben, ahol a bolygók tömegvonzása miatt "gravitációs nyugalom" van) körüli pályán kering és adatokat gyűjt a kozmikus háttérsugárzásról. Érdekes adat róla, hogy 0.1K hőmérsékleten dolgozik (hogyan tesztelték egyáltalán itt a földön pl. a mozgó alkatrészek kenését?) és olyan elipszis pályán kering, amelynek 1 120 000 km a nagytengelye és 270 km a kistengelye. Vagyis inkább csak ide-oda száguldozik :)

Műfenyő

Hallottam egy interjút Erdélyi Péterrel, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnökével. Itthon a válság előtt, amikor alacsony kezdőrészlettel vagy akár nulla indulóval is lehetett autót hitelezni, tehát mesterségesen fújták fel a piacot, évi 200 000 autót adtak el. 2010-ben ez a szám kevesebb mint 44 000 volt. Az is érdekes, hogy ennek 65%-a céges beszerzés, a magáneladások még jobban visszaestek. 1100 márkakereskedőből 850 maradt, ezek jó része is vegetál, általában a jól futó szervizek tartják csak életben őket. Erdélyi szerint 130-140 000 a magyar piac reális felvevőképessége, ezt egyébként a fennmaradt márkakereskedői hálózat könnyedén kiszolgálja.
Én azt nem értem, miért akkora baj, mármint globálisan szemlélve, hogy ilyen kevés autót adnak el? Tényleg akkora probléma, hogy elöregedett az autóparkunk? Szerintem maximum az autók biztonsága miatt, egyszerűen nem hiszem el, hogy környezetvédelmi szempontból nem károsabb a sok új és fiatalon lecserélt autó legyártása, mint amennyivel azok gazdaságosabban üzemelnek.
Hogy jön ide a műfenyő? Csak érintőlegesen. 2007 karácsonya óta műfenyőnk van. A lányok is megértették, hogy a Jézuska ezt azért hozta, mert nem akart kivágni egy újabb fenyőt (arra egyelőre nem tértünk ki, hogy jó megúszni a szenteste előtti fenyőfa-vadászatot). Erre idén először azt hallottam a rádióban, hogy a műfenyő tulajdonképpen károsabb a környezetre, mint egy igazi, amit eleve karácsonyfának nevelnek és helyére rögtön újat ültetnek. Hát egy alkalmat számítva talán még igaz is lehet, na de minden évben elautózni a fenyőért, amit valaki odaszállított, majd a végén elszállít, feldolgoz... szóval itt rengeteg energia megy el, a mű meg 4 éve csendben van és várja az évi 14 napos szereplését.

puzzle

Megérett az idő, így érezhette a Jézuska is és egy 1000 darabos kirakóval lepte meg nagyobbik lányomat. Több napig foglalta el az ebédlőasztalt, persze elég sűrű napjaink voltak, de jó pár órát előtte töltöttem, mire végre kész lett. Jó kérdés, hogy akkor ez kinek is az ajándéka? Eszterem sokat segített és lelkesen szurkolt is, azért tőle kicsit meredek elvárás lenne, hogy egyedül kirakja és jobban belegondolva nem is nagyon tetszene, hogy ha napokat áldozna erre.
Azon gondolkodtam, hogy ez mire jó egyáltalán? Valamiért időről időre odaültem 5-10 percre vagy adott esetben egy órára (tehát szórakoztat), de vajon fejleszt ez valamit? Több forrás a memória és a megoldókészség fejlesztését említi. Memória? Mármint emlékezni, hogy már volt a kezemben/látóteremben az a darab, ami épp ideillik? Megoldókészség? Ha a puzzle egy feladat, akkor végül is meg kell oldani... Az adott képen sok a homogén felület, ahol nemcsak minta, de még az árnyalatok sem segítenek. Végül gyalog-módszerrel a végén az elemeket formáik szerint csoportosítottuk és a mintájukat figyelmen kívül hagyva raktuk ki.
Ez olyasmi számomra, mint a maraton-félmaraton. Ki kellett egyszer próbálni a nagyobb távot is, de szórakoztatóbb a rövidebb. Maradjunk csak az "ötszázasnál", ha kérhetem :)

Sportuszodában

Arról már írtam, hogy milyen szépen halad a lányom az úszással és azt is említettem, hogy amikor csak tehetem, én is az uszodában kezdem a napot (amíg nem lehet bringázni az időjárás miatt). A két ünnep közt fárasztó napjaink voltak, utazgattunk, végül 30-án délután nyílt alkalom egy klassz kis családi programra, közösen mentünk uszodába!
Szinte saját pályánk volt, olyan kevesen voltak, így úszhattam Eszter mellett és a víz alatt figyelhettem a technikáját, amit továbbra is irigylek. A 33 méter sem fogott ki rajta, persze pihengettünk az egyes hosszak között és ő csak kipróbálta, utána ment a kis medencébe a többiekhez. Az is sokat ronthatott az élvezeti értéken, hogy rádöbbent, itt tilos ugrálgatni a vízbe, de a szaunát is egy perc után feladta azzal, hogy "Apa, én izzadok!".
A lényeg, hogy ez kitűnő programnak ígérkezik, alig várom már, hogy együtt járhassunk úszni, de az még odébb van. Egyrészt nem hagynám magára, másrészt ha nem a mienk egy teljes sáv, akkor azért bonyolultabb a képlet, meg kell tanulni előzni vagy éppen a fordulóknál hagyni elmenni a gyorsabbakat. Türelem, türelem :)

grafén

10 éve még a nanotechnológia is újdonságnak számított, legutóbb pedig a grafénért (egyetlen atom vastagságú szénréteg) kaptak fzikai Nobel-díjat (illetve annak 2004-es felfedezéséért).
Tegnap este hallgattam a rádióban egy interjút egy 27 (!) éves magyar kutatóval, Nemes-Incze Péterrel, aki a grafén megmunkálásáért kapott Junior Prima díjat! Egy atomnyi vastag "lepellel" dolgozni? A grafén éleit tudja pontosan és irányítottan (cikk-cakk formában) megmunkálni, nade mire jó ez az egész? A szilicium-alapú mikroelektronika lassan a fejlesztési (fizikai) korlátaihoz ér, a sziliciumot talán a grafén válthatja fel. Fogunk még hallani róla. Grafénról és Péterről is.