Boulder

A falmászás órákon már sokszor kapacitáltak mindenféle versenyekre, pénteken Eszter annyira izgatott lett a mai esemény miatt, hogy beadtam a derekam, pedig közel sem ideálisak voltak a körülmények. Egyrészt nem a Klébiben, hanem a Budafoki úton rendezték, erre mondtam, hogy nem baj, legalább az uszodához közel van, összekötjük úszással. Másrészt ez boulder mászás volt, azaz biztosítás nélkül, alacsony magasságokban, inkább trükkös pályák mászása. Ilyet se láttunk még, Eszterék beülővel, biztosítással másznak magas falakat.
A terem csak kb. 5 méter magas, az alját borító vastag szivacsra végül is tényleg mindenhonnan le lehet ugrani, de amikor egy gyerek elég nyakatekert helyzetben, pl. szinte vízszintes pózban függeszkedik, akkor azért a segítők ott állnak, nehogy rosszul essen. A verseny szabályai a következők: a teremben kijelöltek 10 pályát, ezeket kell 1 óra alatt teljesíteni. Csak az adott pályán színes csíkokkal megjelölt fogásokat szabad használni, a fiúknak lábbal is, a lányok bárhova léphettek. Ha valaki eléri a Top-ot, akkor a pálya kész, de van egy köztes pont is, a Zóna, azért már jár pont. A pályák nehezek, Eszter 4 pályán tudta csak elérni a Zónát, ebből valamelyiket többször is, de a Top nem ment. A pontozásba beleszámít az is, hogy hanyadik kísérletre lett meg az adott Zóna vagy Top.

1 óra alatt nagyon kifáradtak (Vikit is vittem, Emma csak kipróbálta, de nem nevezett be), de számomra elég meggyőző volt, hogy mennyit fejlődtek a bemelegítés és a verseny alatt. A Klébiben csak a magasabb kategóriás falakon vannak ilyen trükkök, mint itt. Sokkal nehezebb megtervezni egy-egy mászást, baromira nem egyértelmű, hova kell rakni a lábát, hogy aztán lendületből elérje a következő fogást. Volt olyan pálya is, ahol eleve keresztben kellett fogni az első két fogást, hogy a következő jelölt fogást elérjék: