Eszter könyvei

Egyik este látom, hogy Réka valami gyerekkönyvet olvas. Kérdem ez mi? Eszter adta oda, ő kiolvasta és annyira tetszett neki, hogy kérte, olvassuk el mi is. Fura, de nem tudtam, eddig hány könyvet olvasott, persze látom, hogy esténként olvas (néha túlzásba is viszi, "Csak még ezt az utolsó fejezetet!"), Emmának is szokott könyvből mesélni. Annyira tudja izgatni egy könyv, hogy néha csapong is, belekezd egy újba, még mielőtt befejezné az előzőt. Sőt, mostanában már az is előfordul, hogy a többiek játszanak, ő meg napközben is inkább elvonul olvasni. Este pedig alkudozik, hogy még 5, még 10 perc... emlékszem, először még a gimnáziumban fordult elő velem, hogy kihagytam egy-egy éjszakát, nem aludtam (utána az egyetemen ez többször előfordult), annyira rákattantam egy-egy könyvre.
Nos, Eszter ezeket olvasta eddig (most az ilyen Boribon kalandjai és társait nem számolom):

Az utóbbi időben nagyon begyorsult, most már 1-2 nap alatt kiolvas egyet (persze nem is hosszúak, elég nagy betűvel szedettek és képek is vannak benne), tegnap fogszabályzó állításon a dokinéni kihúzta a már nagyon mozgó fogát, ma reggel a fogtündér is hasonló könyvet hozott. Merthogy nem csak Jézuska és Mikulás, hanem fogtündér is van még, bár egy-egy keresztkérdéssel már úgy meg tud izzasztani, hogy talán már nem sokáig... 
Elolvastam én is a legutóbbit, Tea Stilton: Colette titkos naplója, az alaphelyzet szerint diákok újságírást tanulnak. Már értem, miért kérdezte korábban, mi az az interjú, mi az a blog, hogyan kell ejteni azt, hogy Lucy meg ilyenek :) A rajzokon kívül úgy van feldobva a könyv, hogy bizonyos fontos szavakat színekkel és különleges karakterekkel kiemelnek. Engem zavart (olyan, mintha össze lenne firkálva), Eszternek tetszett. A sztori pedig azokra a lánymesékre emlékeztet, amiket szüleimnél néztek a lányok a Disney csatornán, vidám tinik fújnak fel óriásira jelentéktelen apróságokat, végül minden megoldódik. A konfliktusok nem túl bonyolultak (pl. Vanília ellopja Colette naplóját de ez végül - nahát! - kiderül), van jó és rossz szerelő és a végén happy end. Aztán van olyan ármánykodás is, ami elég gyenge logikai lábakon áll, valamilyen "érzékelő" manipulálásával egy futóverseny befutóját hamisították meg. Pff. Az is fura, hogy az író is megjelenik benne (egér ő is, mint a többi szereplő), mint az újságírás kivételes szakértője és megmondja a többi szereplőnek a tutit, ezzel le is zárva a regényt. Mégis örülök neki, mert Eszter többek között ezek miatt a könyvek miatt szerette meg az olvasást, később úgyis sokat fog majd gép előtt ülni, arra ráér még később rákattanni.