h-index

A h-index vagy Hirsch-index a tudományos közlemények értékét határozza meg olyan módon, hogy egyszerre méri a publikációk számosságát és hatását (impaktját) a hivatkozások számán keresztül. A definíció szerint egy publikálónak a h-indexe h, ha n számú publikációjából h számúra egyenként legalább h számú hivatkozása van és a maradékra (n-h) kevesebb, mint h. Tehát ha valaki h számú publikációval rendelkezik és mindegyikre legalább h számú idézője van, akkor az indexe h. A h-index így egyszerre kifejezi a publikációs aktivitást és impaktot is:

A HVG-ben jelent meg egy interjú Sarkadi Balázs akadémikussal, aki őssejtkutató, de hobbiból összegyűjtötte (a Web of Science és a Scopus adatbázisokból) a legtöbbet idézett magyar kutatókat. Több ezer hivatkozás és 30-40 körüli h-index már nemzetközileg is kiemelkedőnek számít. A külföldön befutott és dolgozó kutatók között vannak a legmagasabb indexszel rendelkezők: Oláh György Nobel-díjas kémikus (68-as h-index), Somorjai A. Gábor, Pulay Péter és Pretsch Ernő kémikus (101, 58 és 54), Barabási Albert László hálózatkutató (68), Szalay Sándor matematikus (81), Somogyi Péter és Buzsáki György idegkutató (76 és 74), Gyulassy Miklós fizikus (57). A hazaiak közül kiemelkedők: Csabai István fizikus (67, amúgy 36 éves és 20 000 fölötti idézettel rendelkezik), Freund Tamás neorubiológus (76), Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus (55), Vicsek Tamás fizikus (49), Keltai Mátyás orvos-biológus (32), Solymosi Frigyes kémikus (51), Nagy Ferenc növénybiológus (52).
A mérőszámok persze nem jellemzik egyértelműen a kutatók hatásosságát, az egyes tudományterületeken másképp jellemzi az idézettség az eredményességet. A mérőszámok abszolút értékére jellemző, hogy a világhírű Lovász László matematikus "csak" 31-es, Roska Tamás fizikus pedig "csak" 25-ös h-indexszel rendelkezik. Az index nem veszi figyelembe például a szerzők számát és sorrendjét, az idézettség jellegét, az idézés helyét és függő hivatkozással is torzítható. Ennek ellenére széles körben elfogadott és alkalmazott, pl. a BME Publikációs Adattárában is.
Persze nem lehet olyan mérőszámot találni, ami minden tudományterületen mindent objektívan mér, Messi góljainak számát is nehezen hasonlíthatjuk Cseh László 200 mellen elért idejéhez.