Érdekes cikket olvastam a Spectrum-ban. A tudósok, kutatók hatását legáltalánosabban a publikációikon keresztül mérik, pl. az adott folyóirat impakt faktorával, amit az adott folyóiratra történt hivatkozások száma alapján számolnak ki. Egyénekre is van mérőszám, ilyen pl. a h-index is, ami szintén a hivatkozásokra épít.
Az internet korában azonban ezek a mérőszámok lassúak, csak késve mutatnak eredményt, hiszen meg kell várni, míg azok a publikációk is megjelennek, amelyek már a mienkre is hivatkoznak. Új mérőszámokra van tehát szükség, ez már az altmetrics (alternative metrics) területe, amely már linkeket, könyvjelzőket, blogszpotokat, twitter bejegyzéseket és más online indikátorokat vesz figyelembe. Ha csak a Twittert nézzük, ott vannak a tweetation-ök (tweet és citation szavakból), a TWn (n nap alatt a tweet-ek száma a publikációra vonatkozóan), de ami még érdekesebb, az a THL, a tweeted half life. A THL a TWn időszak (pl. 30 nap) alatt a napok száma, melyek alatt a tweetation-ök 50%-a megtörténik. A cikk példája szerint, ha egy cikk 100 tweet-et generál 30 nap alatt, ebből a nulladik napon (megjelenés napja) 35-öt, első napon 10-et, második napon 8-at, akkor a THL 2, mert már a második napon túllépte az összes tweet 50%-át. Azaz nem csak a hivatkozások mennyisége, de azok intenzitása is mérhető, mennyire rázta meg a cikk az adott kutatási területen a közvéleményt.
Ezen mérőszámokhoz szükséges adatok gyűjtése persze már masszív adatbányászati feladat, de szerintem az akkreditációja, azon körökben való elfogadottsága, ahol ezen mérőszámok alapján döntenek státuszokról, díjakról és egyebekről, sokkal problémásabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése