Elektromos autó

Ez a jövő? Talán, de semmiképp nem a mai elektromos hálózattal, ami képes egy kánikulában túlterhelődni. A halálos balesetek számának valamint a károsanyag kibocsátás csökkentésén, gyalogosok védelmén túl ez is az EU közlekedési politikájának kiemelt témái között szerepel.
A év autója most a Nisan Leaf lett, az első nagy szériában gyártott, teljes értékű elektromos autó. Takanobu Ito-tól, a Honda főnökétől olvastam, eddig inkább a hidrogén üzemanyagcellás meghajtásban látták a jövőt, de már nem tudják megkerülni az elektromos autó üzletet és a közeljövőben teljesen elektromos hajtású autókat dobnak piacra. A Nissan kihagyta ezt a lépcsőt, de a gyártók többsége a hibridek piacán is tarolni akar, lassan egy full hibrid Prius már elavult technológia lesz, egyre több hálózatról is tölthető hibrid és/vagy hatótáv növelőként kis méretű hagyományos motort tartalmazó, tisztán elektromos üzemre képes autó kapható lesz.
Megdöbbentő, de az elektromos hálózatból tölthető elektromos autók kibocsátásra vagy hagyományos üzemanyagra normált fogyasztása egyáltalán nem forradalmi, 2-4 liter/100km fogyasztásról és 70-100 g/km CO2 kibocsátásra váltásról hallani, ezek már egy modern, kis méretű dízel autótól vagy mai hibridtől sem túl távoli értékek. A kibocsátási arány még rosszabb olyan országokban, ahol még nagyobb arányban használnak szénerőműveket az áram előállítására. Az elektromos autók töltésére dolgoznak olyan eljárásokon, hogy csak a felesleget szedjék le a hálózatból, ez persze csak akkor megoldható, ha hosszan tölthető az autó, pl. éjszaka vagy napközben a munkahelyen. Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatával más lenne a helyzet, de az még odébb van. Az persze kétségtelen előny, hogy az erőművekben koncentráltan jelentkezik a kibocsátás és a kipufogón keresztül CO2-n kívül más is a levegőbe kerül, csak éppen az EU ezt tűzte most a zászlajára...
Hiába, a benzin, gázolaj vagy épp az etanol energiatartalma óriása, nehéz pótolni egy olyan forrással, mely nehezen tárolható és nagy távolságokra (pl. a tengeri szélerőművektől) óriási veszteségek árán szállítható.

Thermopress

Vettem talán 2 éve egy Thermopress műanyag palack zsugorítót. Berakod a palackot, elfordítod a kart, izzik a fűtőszál és a palack eredeti méretének 8%-ára zsugorodik. Azzal legyek zöld, hogy hősugárzóval zsugorítom a PET palackokat? A gyártó üzletet kínál: ha postán (ingyenes szállítás) visszaküldesz egy zsáknyi zsugorított palackot (350-400 palack fér a zsákba), palackonként 2 forintot fizet. Ha személyesen elviszed hozzájuk (Adonyban, éppenséggel az M6-ról nem nagy kitérő), akkor 3 forintot. Talán egy éve máshol is le lehet adni 3 forintért, pl. egyes Cora hipermarketekben. Hol itt az üzlet? A gyártó szerint 14-16 fillérbe kerül az egy palack zsugorításához szükséges áram. Számoljunk csak: 40 Ft./kWh (kedvezményes) tarifával számolva 10 másodperc üzemidő 11 fillér. Az első palacknál még több a felfűtési idő, az inkább 20 másodperc, utána már megy gyorsan, mire túlmelegszik, 6-7db másfél literessel is lehet végezni, sőt, csak a maradékhővel is összemegy egy palack. Tehát elfogadhatjuk, hogy egy palack zsugorítása 15 fillérbe kerül. Adtak egy strapabíró zsákot, abba 350-400 zsugorított palack fér, ha tele van, a Corában adnak érte 1200-at. Nekem egy ilyen zsák 60 forintba került ha a szállítást nem számoljuk, hiszen nyilván akkor adom le, ha dolgom van a környéken. Igaz, eddig talán 3-4-szer adtam le, a gép meg talán 9000-be került, de még mindig okés lehet, ha az egész rendszer ökológiai lábnyomát nézzük. Egy átlagos palack másfél liter, laposra taposva 0.3, zsugorítva max. 0.15. Ahogy a gyűjtőkben nézem, nem mindenki tapossa meg kidobás előtt, számoljunk a szelektív kukában palackonként átlagosan 0.75 literrel. Egy nagyobb teherautó ha nem tömöríti, elvisz akár 15 m3-t is, azaz 20 000 palackot. Zsugorítottból meg akár 100 000-et, azaz a szállítási költség az ötöde is lehet. Persze ha a kukásautó tömöríti, akkor jóval többet tud elvinni, a gond az, hogy a simán csak mechanikailag tömörített palackok kiborítás után valamennyire kirugózzák magukat, hosszabb távra meg nem kukásautóban utaztatják, hanem bálázni kell. A bálázás költségeinek már nincs kedvem utánanézni, amíg működik ez a gép, addig játszom vele, bár mindig arra gondolok közben, hogy ezt valahogy máshogy kellene.
Talán ehhez is úgy kell hozzáállni, mint mondjuk az autók fogyasztásához: ha nem használod nem eszik. Viszonylag nagy fogyasztású autónk van, viszont nem azt használjuk mindenhova. PET palackot sem muszáj venni...

Rapide Laxness

Egy Aston Martin Rapide tesztben olvasom: "Aki mindig csak a dolgok célját kérdi, sohasem fedezheti fel szépségüket", idézet Halldór Laxness izlandi írótól. Azon túl, hogy nagyon is egyet tudok érteni vele, ki az a Halldór Laxness? Nos, 1955-ben ő kapta az irodalmi Nobel-díjat, nem is olyan régen, 1998-ban halt meg 96 évesen.
Ha valaki meg akarja látogatni a házat, ahol élt és alkotott, akkor Reykjavikból az 1-es úton Mossfelsbaer felé, aztán Thingvellir felé jobbra, Gljúfrasteinn innen már csak pár kilométer.

Vers mindenkinek

Az irodalomban állítólag hendikeppel indulunk, mert senki nem ért minket. Nade a világirodalom nagy művei is csak fordításban érnek ide, bár tudom, nem ugyanaz lefordítani valamit magyarra, mint magyarról más nyelvre. Mindig érdekelt, mit tesz hozzá a műfordító. Nézzük egy vers első versszakát:

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Mit csinál ezzel Mr. Google?

Even in the valley opening on the garden flowers,

Still green poplar in the front of the window
Amottan but you see the world in winter?
Longer economical to snow peaks of the roof.
Summer is still young in my heart for lángsugarú
And yet it bloom throughout the spring,
But here's my hair dark autumn take longer,
The winter frost has hit my head.

És a műfordító (William N. Loew)?

The garden flowers still blossom in the vale,

Before our house the poplars still are green;

But soon the mighty winter will prevail;

Snow is already on the mountain senn.

The summer sun's benign and warming ray

Still moves my youthful heart, now in its spring;

But lo! my hair shows signs of turning gray,

The wintry days thereto their colors bring.

Senn? Ez szép volt, William!
Nade ne a google legyen a referencia, nézzük a szó szerinti profi fordítást és műfordítást:

O Lord, bless the nation of Hungary
With your grace and bounty
Extend over it your guarding arm
During strife with its enemies
Long torn by ill fate
Bring upon it a time of relief
This nation has suffered for all sins
Of the past and of the future!

Műfordítás (szintén Loew):

O, my God, the Magyar bless
With Thy plenty and good cheer!
With Thine aid his just cause press,
Where his foes to fight appear.
Fate, who for so long did’st frown,
Bring him happy times and ways;
Atoning sorrow hath weighed down
Sins of past and future days.

Le a kalappal!

Legfontosabb erőforrásunk

A már többször hivatkozott Villanásokban Barabási így hivatkozik az időre. A Tőzsdecápákban Gordon Gekko azt mondja, nem a pénz a legnagyobb érték az életben, hanem az idő (...money is not the prime asset in life. Time is.). Nem, nem 1987-ben Bud Foxnak, hanem 2010-ben Jacobnak. A plusz 13 év tapasztalatával. Aztán rászedi Jacobot Winnievel, a lányával együtt. Greed is good, senki nem változik. Ettől függetlenül jobban üt mint egy átlagos közhely és valóban csak idősebbektől hallom.

false friends

A sympathetic nem azt jelenti, hogy szimpatikus, actuel nem azt, hogy aktuális, sensible nem azt, hogy érzékeny, az extra nem azt, hogy a kiváló, az exact nem azt, hogy helyes, a mark nem azt, hogy márka, a saucy-nak nincs köze a szószokhoz, ahogy a college-nak sem a koleszhoz, gymnasium-nak a gimnáziumhoz, service-nek a szervizhez.... Mennyi leiterjakabot okoznak ezek még ma is a filmekben!

Dózsa utolsó 3 hónapja

Szintén a Villanások hívta fel a figyelmem arra, hogy Dózsa György mennyire ellentmondásos személyisége történelmünknek. Három hónap sem telt el aközött, hogy közismert lett, mint harcos lovag, Bakócz bíboros felkérte a keresztes hadjárat vezetésére és Temesvárnál Szapolyai elfogta. Kicsit utánaolvasva az sem egyértelmű, hogy a hadjárat vezetésére kérték-e fel, vagy csak egyik hadvezérnek. A múlt rendszer felkapta, mint a parasztok felkelésének vezetőjét, azóta a történészek árnyalták a képet.
Ami bennem megmaradt, hogy pár hónap alatt is lehet történelmet írni egy olyan korban, ahol az információ sokkal lassabban áramlott, valamint érdekes, hogy 500 éve történt eseményekkel kapcsolatban mennyire a sötétben tapogatózunk. A történetírást már akkor befolyásolta a politika, ahogy a jelentéseket (pl. egyes csatákról) az egyes aktuális hatalmi érdekek.
Hány ilyen lehet még?

Oviolimpia

Két éve a nagylányommal, most szombaton a kicsivel voltunk oviolimpián a Csik Ferenc iskolában. A II. kerületből 14 óvoda delegál 6-6 nagycsoportost, időre oldanak meg játékos (sport) feladatokat, utána díjazzák őket, az első három helyezetten kívül van 11 negyedik helyezett. Nagy felhajtás, a tornateremben sok-sok egymás számára idegen kisgyerek és családtagjaik ricsaja közt mérkőznek, villannak a vakuk, folyamatos a taps és buzdítás. Egy-egy befutónál az óvónénikkel pacsiznak, puszi, dicséretek, a végén érmek, ajándékcsomag mindenkinek. Napokig mesélik, képek mennek nagyiknak, dédiknek. Nehéz megfogalmazni, miért tetszik ennyire, ráadásul most előtte Szakestély volt, 3 óra alvás után másnaposan nem 100 gyerek zsivajára vágyik az ember, de megint volt benne valami felemelő, ami még az agyam is kitisztította. Talán az, hogy nem volt benne _semmi_ rossz?

Hasan Elahi

Barabási Albert-László (magyar tudós, hosszú ideje az USA-ban dolgozik, http://barabasi.com/) Villanások című könyve arról szól, mennyire kiszámítható az emberek mozgása, illetve mennyire jósolható a tartózkodási helyük vagy akár tevékenységeik. Jó könyv, különböző történeteken keresztül mutat be tudományos feltételezéseket és eredményeket, ezáltal persze a hangsúlyt is elveszi a tudományos eredményekről.
Egyik párhuzamos történet főszereplője Hasan Elahi, egy bangladesi származású amerikai művész, akire rászállt az FBI 9/11 után, és aki létrehozta a trackingtransience.org-ot, ahol képekkel dokumentálja az aktuális tartózkodási helyét. Képekkel, de soha olyan szereplővel, akik segítenének pontosabban azonosítani Hasan kapcsolatait. A munkái mondjuk nem az én világom, kevés vagyok hozzá, de mindig meglep, hogy mikkel foglalkoznak emberek. Ez jó.

Spórolások

Nézem Solymáron az Auchan kútjánál benzináremelés előtt a sorokat, többnyire kis és kompakt autók várakoznak. Mennyit tankolhatnak? 40-50 literes a tankjuk, nem hinném, hogy pont az áremelés előtti napon tudták szárazra fogyasztani, legyen mondjuk átlagosan 20-30 liter. 3-5 forintokat szokta emelni, tehát fog az ember egy százast egy ilyen tankoláson. A benzin energiakoncentrációja óriási, kedvenc példámat egy közgazdász előadásában hallottam: 1 liter benzin 300 forint, abból egy mai autó elmegy 10 km-t. Ki tolná el az autónkat 10 km-re ennyiért? Tehát akkor éri meg, ha 3 km-nél kevesebbet kell autózni oda-vissza, háát... nem csak solymáriak állnak ott sorba, az tuti! Persze van aki csak útba ejti (pl. összekötve bevásárlással), de számtalanszor hallottam már a "Menj most tankolni, holnap emelés!" szöveget.
Na és mennyit spórolunk ha nem kapcsoljuk fel a villanyt ha este kibotorkálunk a klotyóra? 60 Wattos (ott nincs takarékos izzó), 1 kWh kb. 40 Forint, tehát spóroltunk kemény 2 fillért. Hogy is van ez? Ha a nappaliban fényárt csinálok és égetem mind a 4 energiatakarékos izzót (összesen vagy 80W), akkor az óránként 3 forintba kerül? Akkor mire a nagy villanyszámla? Állítólag a hűtő felelős a villanyszámla harmadáért. Egy átlagos hűtő 300 kWh-t eszik egy évben, az 12 000 forint. Hát nekem 3000-nél jóval több a villanyszámlám...
Most akkor kapcsolgassunk vagy ne? Hát persze, hogy igen! Nem a forintokról van szó!

Wilhelmsburger Steingut

Ha lángos van, édesanyám gyerekkorom óta ugyanabban a nagy kopott tálban rakja ki az asztalra. Valamilyen mázas világos agyag, a virágminta már kopottas, a kép nem adja vissza, de még tisztán kivehető. Most kérdeztem csak meg, hogy ez honnan való, állítólag ez még az 1900-ban született dédanyámé volt és könnyen lehet, hogy már ő is örökölte.
A hátoldalán egy felirat: WILHELMSBURG. Wilhelmsburg Ausztriában van S. Pölten közelében, a helyi Geschirr Museum honlapjáról megtudhatjuk, hogy a a gyár gyökerei dédanyám dédanyjának korába nyúlnak vissza.
Ami engem igazán lenyűgözött, hogy a múzeum nyitólapján lévő virágminta ("handgemalt") hozza a dédi táljának mintáit, színeit.

Sternblut

Október elején Erlangenbe vetett a sors. Otthon nincs tévéadás, nagyon bejött, merem ajánlani, de ahelyett, hogy elvesztettem volna érdeklődésem a tévéadások iránt, amint távirányító kerül a kezembe, kapcsolgatni kezdek. A hotelben kapcsolgatva botlottam bele ebbe a két fiatal lányba, testvérek, fiatalok, aranyosak. Nem tudom miért maradt meg bennem a szám ennyire ("Komm wir malen uns das Leben"), nem is különösebben jó, talán mert németül olyan kevés dal tetszik egyáltalán? Először a szöveget olvasva szerintem senki nem gondolná, hogy dalban mennyire gördülékeny:

Wir malen Musik mit unsren Stimmen
all ihren Farben der Melodie
nachdem was sie zusammen hält
wir malen Gefühle
mal glücklich und froh
traurig und wütend
Liebe und Einsamkeit
Komm wir malen uns das Leben
komm wir malen uns die Welt
Mit allen ihren Farben Höhen und Tiefen
und mit allem was uns gefällt
...

Túlélés a holdon

Állítólag egy NASA-játék, de legalábbis érdekes feladvány. Egy hold expedícióba hiba csúszik és a hold napos oldalán a bázistól 120 km-re rekedsz. A felszerelésből csak 15 tárgy marad sértetlen, add meg a prioritásokat, mely tárgyak mennyire fontosak a túléléshez és persze a bázisba jutáshoz. Itt a feladat!
Az oxigén, víz, ennivaló magas prioritása szerintem egyértelmű, ahogy a gyufa hiábavalósága is. Van azért pár érdekes szakértői indoklás. Ejtőernyő a napsugárzás elleni védelemre? A szkafanderrel mi történt? A napenergiás fűtőberendezésnek csak a hold sötét oldalán lenne értelme? A pisztolyok és az önfelfújódó mentőcsónak CO2 palackjának sugárhajtóműként való alkalmazása moonty pythonos magasságokba emeli a feladványt azon bizonyos vizuális típusok számára :)

Apai büszkeség

Miért vagyunk büszkénk gyerekeinkre? Mert gyorsan úszik vagy hétévesen már nem jön zavarba kétjegyű számok kivonásától? Számomra úgy tűnik, majdnem minden tulajdonságaikért, ami legalább nem jelentősen rosszabb az átlagnál. Az ilyen nagymamáknak való dicséretek szerintem eléggé elértéktelenedtek, na persze nem arról beszélek ha a gyerek megnyeri a kerületi táncversenyt vagy ő csellózik az évzárón, mert az tényleg nem semmi!
De mire is lehet igazán büszke egy apa? Nekem pl. Bolas barátom dicsérete nagyon tetszett "Aranyos gyerekek, látszik, hogy kiegyensúlyozottak!". Kiegyensúlyozottság vagy 2%-kal jobb matek felmérő?
Ha nem más véleménye a kérdés: ha egy szobában alszanak (mert az milyen izgi néha!), általában egymás kezét fogva merülnek álomba. Erre büszke vagyok :)

Sorsok keresztezése

Sokszor hallani, hogy a belvárosban nem vesszük észre milyen szépek az épületek az első emelettől felfelé is. Vannak dolgok, melyek a látómezőnkben vannak, mégis szinte láthatatlanok. 94 óta a második otthonom (hehe), mégis mostanában kezdtem el az egyetem kertjének kevésbé forgalmas részein lévő szobrok feliratait olvasgatni, egy érdekes vezetéknéven akadt meg a szemem: Gillemot.
Gillemot László gépészmérnök volt, fémipari és kohászati kutatásairól híres, rám az tette a legnagyobb benyomást, hogy egy 1912-ben született ember a hegesztések röntgenvizsgálatával foglalkozott. 2007-ben kapott szobrot. Ahogy utána olvasgattam, rábukkantam egy képre a szobor készítéséről. Amikor Gulyás Gyula szobrász született (1944), Gillemot 32 évesen már jeles publikációkat jegyzett. Gillemot 1977-ben, Gulyás a szobor avatása után pontosan 2 hónappal, 2008 február 14-én halt meg.

Mi a jó a pecázásban?

Ez a kérdés gyerekkorom óta kísér, mindig volt "nagy pecás" barátom. Persze előfordult, hogy csatlakoztam, de valószínűleg jobban izgatott kissrácként a hajnali parti móka, mint maga a horgászat. Egy pár éve öcsém is jár egy barátjával Pécelre pecázni, hívtak engem már régóta, november első keddjén kerítettünk rá sort, "legfeljebb elsörözgetek a parton" felkiáltással.
Nagyon szép őszi idő volt, a kabátot is csak sötétedéskor kellett nyakig begombolni, jó levegő, csend, jó társaság, akkor ennyi? Ez a válasz? Bár ha van kapás, annak van izgalma és bár aznap nekem csak 4 keszeg akadt horogra (mind visszadobtam, nem rajongok a sült halért), tényleg izgat milyen lehet egy nagyobbacska pontyot kifogni, nekem talán tényleg csak ez a lényeg. Hanem Tomi, akinek a tanyáján voltunk, azt mesélte, hogy Dömsödön a nagy horgásztónál nem is lehet hazavinni a halat és olyan szabályok vannak, mint a pontypárna (vagy mi a fene) kötelező használata (erre kell kirakni a halat a parton, meg ne sérüljön), a horog okozta és egyéb sebek fertőtlenítése stb. Szóval oda csak élvezetből mennek horgászni, nem halért. Érdekes, nem?
Korábban a vadászatot is elítéltem, most már az is érdekel, talán élvezném. Hol a párhuzam? Hogy talán itt is az  benne a jó, mint a pecázásban, ülni a szabadban, csendben, jó levegőn a lesben és várni azt, mikor pillantod meg a másik oldal egy képviselőjét, egy állatot.
A margóra: a minap olvastam a HVG-ben, hogy a szarvasok és vaddisznók állománya jelentősen felduzzadt az utóbbi években, ellentétben pl. a fácánokéval és üregi nyulakéval. Hogy akkor ez most jó? Nem tudom, de biztos nem olyan egyszerű, hogy egy őzike jó, több őzike még jobb.

Szent-Györgyi és a BSA

A minap tüszős mandulagyulladással (érdemes utánanézni, miért "tüszős") voltam a dokinál. Miután megismertem álláspontját az EU hiábavalóságáról, az őserdők pusztulásáról és a gyermekeinkre (illetve az unokáira) hagyott világról, megkérdeztem azt is, hogyan kúráljam magam. A C vitamin kapcsán került szóba, hogy Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen, aki itthon is dolgozott, amikor megkapta a Nobel-díjat (37-ben, az USA-ba később ment). Nem is ez az érdekes, hanem a nekem szegezett kérdés, tudtam-e, hogy Szent-Györgyit küldték Isztambulba? Nem tudtam. Kállay Miklós volt akkoriban a miniszterelnök és Isztambulban kellett volna Szent-Györgyiéknek előkészíteni Magyarország kilépését a háborúból. Amúgy Kállaynak se úgy jött ki a (ki)lépés, ahogy tervezte, hogy, hogy nem, ő is az USA-ban kötött ki. És hogy jön ide a BSA (Birmingham Small Arms Company)? A Wikipedia Szent-Györgyi bejegyzésében ott egy kép A tudósról, amint egy BSA-n feszít. Ezen apróságok is kellenek szerintem ahhoz, hogy valakiből nagy ember legyen, nem csak az aszkorbinsav.