A minap tüszős mandulagyulladással (érdemes utánanézni, miért "tüszős") voltam a dokinál. Miután megismertem álláspontját az EU hiábavalóságáról, az őserdők pusztulásáról és a gyermekeinkre (illetve az unokáira) hagyott világról, megkérdeztem azt is, hogyan kúráljam magam. A C vitamin kapcsán került szóba, hogy Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen, aki itthon is dolgozott, amikor megkapta a Nobel-díjat (37-ben, az USA-ba később ment). Nem is ez az érdekes, hanem a nekem szegezett kérdés, tudtam-e, hogy Szent-Györgyit küldték Isztambulba? Nem tudtam. Kállay Miklós volt akkoriban a miniszterelnök és Isztambulban kellett volna Szent-Györgyiéknek előkészíteni Magyarország kilépését a háborúból. Amúgy Kállaynak se úgy jött ki a (ki)lépés, ahogy tervezte, hogy, hogy nem, ő is az USA-ban kötött ki. És hogy jön ide a BSA (Birmingham Small Arms Company)? A Wikipedia Szent-Györgyi bejegyzésében ott egy kép A tudósról, amint egy BSA-n feszít. Ezen apróságok is kellenek szerintem ahhoz, hogy valakiből nagy ember legyen, nem csak az aszkorbinsav.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése