Szombaton öcsémmel és a gyerekekkel elmentünk a Rám-szakadékba. Dömösön már bizony keresgélni kellett a parkolóhelyet és a szakadék felé vezető úton is jópáran meneteltek. Megelőzve 1-2 nagyobb csapatot az erdőben már egyedül érezhettük magunkat, a gyerekek nagyon élvezték a patakon való átkeléseket és a korlátokba csimpaszkodást, szépen haladtunk. Az egyik kanyar után viszont ez a kép fogadott:
Szépen beálltunk a sorba, szerencsére gyorsan haladt. Azt sejtettem, hogy egy létránál torlódott fel a tömeg, de az igazi ok az volt, hogy szemben is jöttek. Annak ellenére, hogy ahol tudják, felhívják a túrázók figyelmét arra, hogy hétvégén és ünnepnapokon csak felfelé menjenek a szakadékban, lefelé a sárga jelzések, a Lukács-árokban térjenek vissza Dömösre. Szerencsére a sorban mindenki nyugodtan viselte, csak a lefelé haladók érezték kellemetlenül magukat, amikor látták mekkora dugót okoztak, de így visszagondolva összesen 15 percnél többet nem kellett várni.
Amikor legutoljára voltam, akkor még a régi láncok és acélkorlátok voltak, már ahol egyáltalán megmaradtak. Azóta, 2006-ban egy nagyobb beruházás keretében a kritikus helyekre rozsdamentes korlátokat és létrákat építettek. Így az egész szakaszon csak egy olyan hely volt, ahol a kicsiknek segíteni kellett. Kíváncsi vagyok, milyen lehet télen, hóban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése