Vannak sportok, melyek nem tudnak rutinná válni. Síelni, szörfözni alkalomszerűen szoktak (mi sajnos nem), de a focit és nagyobb túrákat sem lehet edzésként felfogni. Ha valaki rendszeresen fut, bringázik vagy úszik, azt már annál inkább. Természetesen ez egy idő után unalmasabb is, pláne, ha nem okoz örömet. Nem tudom, gyerekeknél hogyan kell ezt csinálni, Eszternél valahogy jól alakul. Igyekszem visszafogni magam és nem erőltetni a nekem tetsző sportokat, szerintem nem is vagyok nyomulós, mert például Emmára közel sincs akkora hatásom. Ő tulajdonképpen azt sportol, ami neki tetszik, akkor és ahol épp kedve tartja. Eszter nagy kedvence pl. a görkori (én nem tudok, na ugye!), szülinapjára is azt kap, illetve már megkapta, egy napot se álljon a szekrényben: fel is avattuk, én futottam, Emma tekert mellettünk.
Eszternél a
mostani verseny előremozdított valamit. Azóta minden másnap megyünk futni, többnyire csak a reptér oda-vissza (2.5 km), de volt már egy 3.5 km-es körünk is. Persze csak szép komótosan, néha úgy érzem, csoszogok ő meg vigyorogva követ az új, rikító narancssárga futócipőjében.
Nem tudom, mi alakul majd ebből. Nem egy sportoló alkat, mármint olyan értelemben, hogy nincs benne versenyszellem. Teljesíteni szeret dolgokat (pl. adott távot lefutni vagy nehéz falakat megmászni), de pl. Cooper teszten az ideje alapján egyáltalán nem igyekezett, pedig szerintem az átlagnál edzettebb. Egyelőre ez egy baromi jó program, vacsi után már kellemes időben kigurulunk a reptérre, bemelegítünk, a tempó neki is kényelmes, így végigcsacsogja a kocogást. Mindig talál valami érdekességet, felfutni egy domboldalra, vagy éppen a minap egy vakondot "mentettünk meg" (visszafordítottuk a hátáról és elvittük az ösvényről). Szóval egyelőre úgy vagyok vele, nem a teljesítményre gyúrok, inkább a rendszerességre. Menjünk futni heti háromszor és csinálja a többi sportot is, amit szeret (legújabb a kézilabda).
Azért illik megjegyezni, hogy Emmára is motiválóan hatunk, nem csak bringázni jön el, hanem futni is. Épp belenőtt Eszter alig használt előző futócipőjébe, vele a Nagyréten futottunk. Jött Réka és Bálint is, nincs speckó futós babakocsink, de a kövezett nyomon ez is megtette, azt a 3-4 kört pedig Bálint is simán bírta.
