Mária Terézia 1777-ben a Ratio Educationis-szal állami felelősség alá helyezte a közoktatást (azóta van tankötelezettség is), eddig szokták visszavezetni a mai sokat dicsért és sokat szidott "poroszos iskola" történetét. De miért is poroszos, mit is takar ez a kifejezés? Hallottam egy rövid interjút Horváth Tibor oktatáskutatóval (vagy "csak" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa?), ő úgy foglalta össze, hogy a poroszos iskola az egyén érdekeit a közösségé alá helyezi, államilag szabályozott, centralizált és képviseli a nemzeti érdekeket. Nem a szigorúsága miatt poroszos, ilyen szempontból az angliai oktatás sokkal szigorúbb, ahol a 20. században sokkal tovább volt elfogadott a testi fenyítés.
Mostanában kezdtünk el agyalni azon, hogy Eszter (és később Emma, Bálint) hogyan végzik majd az általános iskolát, gimnáziumot. Azaz 4+8, 6+6 vagy a hagyományos 8+4-es rendszerben? Egyelőre azon vagyunk, hogy döntsenek a körülmények, megmarad-e az osztály (most általunk jónak ítélt) színvonala ötödiktől is, ugyanígy tetszeni fognak-e a tanárok a felső évfolyamon is stb. Elfogultak semmiképp nem vagyunk, a Waldorftól az egyházi sulikig minden szóba jöhet. Ha visszaemlékszem gyerekkoromra, akkor azt látom, hogy az iskola nem határozta meg alapvetően későbbi fejlődésem, tulajdonképpen az egyetem felülírt mindent. Persze lehet, hogy tudat alatt segített az orientációban, nameg a gyerekkori egyéb, iskolához valamilyen szinten köthető élmények is fontosak. Az interjú végén a szakember is ezt mondta: ha annyira nagy befolyása lett volna az alsó szintű iskolának, akkor most a szocializmus tanai szerint gondolkodnánk. Az általános iskolát még én is a múlt rendszerben végeztem és nem sok hatását érzem, se negatív, se pozitív értelemben. Az biztos, hogy sokkal több múlik a gyerek képességein és hozzáállásán, de azért jó lenne, ha ezt a 12 évet minél kellemesebben töltené. Szerencsére egyelőre az első néggyel jól állunk.
Mostanában kezdtünk el agyalni azon, hogy Eszter (és később Emma, Bálint) hogyan végzik majd az általános iskolát, gimnáziumot. Azaz 4+8, 6+6 vagy a hagyományos 8+4-es rendszerben? Egyelőre azon vagyunk, hogy döntsenek a körülmények, megmarad-e az osztály (most általunk jónak ítélt) színvonala ötödiktől is, ugyanígy tetszeni fognak-e a tanárok a felső évfolyamon is stb. Elfogultak semmiképp nem vagyunk, a Waldorftól az egyházi sulikig minden szóba jöhet. Ha visszaemlékszem gyerekkoromra, akkor azt látom, hogy az iskola nem határozta meg alapvetően későbbi fejlődésem, tulajdonképpen az egyetem felülírt mindent. Persze lehet, hogy tudat alatt segített az orientációban, nameg a gyerekkori egyéb, iskolához valamilyen szinten köthető élmények is fontosak. Az interjú végén a szakember is ezt mondta: ha annyira nagy befolyása lett volna az alsó szintű iskolának, akkor most a szocializmus tanai szerint gondolkodnánk. Az általános iskolát még én is a múlt rendszerben végeztem és nem sok hatását érzem, se negatív, se pozitív értelemben. Az biztos, hogy sokkal több múlik a gyerek képességein és hozzáállásán, de azért jó lenne, ha ezt a 12 évet minél kellemesebben töltené. Szerencsére egyelőre az első néggyel jól állunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése