Oslo 2.

Szombaton esos napra ebredtunk, hogy a lanyok meg alhassanak, elvittem Balintot setalni a kiralyi palotahoz, semmi extra, ide talan nem is erdemes eljonni a csaladdal. Reggeli utan szokasos bevasarlas, de az eso meg mindig nem allt el, igy ma muzeumi programot terveztunk. Busszal kb. 10 perc alatt atertunk az obol tuloldalara a Kon-Tiki es Fram muzeumokhoz. Sajnos a fenykepezogepet (a bepakolt hatizsakkal egyutt) a lakasban hagytam, igy csak a telefonnal fenykepezhettem a borult idoben, felhomalyos muzeumokban.

 

Van valamilyen tengereszeti muzeum is, de maradtunk a hires norvegoknal. Egyaltalan kik a hires norvegok? Nem sokat ismerek: Henrik Ibsen iro, kolto; Edvard Munch, festo; Niels Henrik Abel, matematikus, rola neveztek el az Abel dijat, en is csak Szemeredi kapcsan hallottam rola; Edvald Boasson Hagen, Kurt Asle Arvesen es Thor Hushovd kerekpar versenyzok az utobbi evek Tour de France korversenyek sztarjai koze tartoznak/tartoztak (Ryder Hesjedal-rol is azt hittem, hogy idevalosi, de most latom, hogy csak dedszulei voltak norvegok); Ole Gunnar Solksjær focista, az MU egykori sztarja; Petter Solberg raliversenyzo es persze Roald Amundsen es Thor Heyerdahl felfedezok. Utobbi ket nagy utazorol tudhattunk meg ma tobbet itt, Osloban.
A Kon-Tiki muzeumban kezdtuk, bemelegiteskent a Ra II nadhajot nezhettuk meg, Heyerdahl ezzel szelte at az Atlanti Oceant 1970-ben. Volt Ra I is egy evvel korabban, de annak kotelei nem birtak az utat, vegul a hajot magara kellett hagyniuk az oceanon es kimentettek oket. A masik nagy teremben van kiallitva a Kon-Tiki, amivel Heyerdahl 1947-ben Del-Amerikabol indulva elerte a Polinez szigeteket. Ezzel akarta bebizonyitani, hogy lehetseges, hogy a polinez szigetvilagot nem Azsiabol, hanem Del-Amerikabol nepesitettek be. Erdekes volt, a gyerekek figyelmet azzal tudtak felcsigazni, hogy le lehetett menni a hajo ala, ahol megmutattak, milyen hatalmas halak es egyeb tengeri elolenyek uszkaltak a tutaj alatt.

Kis kikotoi seta utan a Fram muzeumaba mentunk. A Fram-mal ment Nansen az Eszaki-sarkra, Amundsen pedig (o mar motort is epitett bele) a Deli-sarkra. A fahajok kozul allitolag a Fram jutott legdelebbre es legeszakabbra a Foldon. A muzeum a hatalmas hajo kore epitett epulet, 3 szinten lehet megnezni kiallitasokat a hajo konyhajatol kezdve az expedicios szanokon keresztul a navigacios felszerelesekig sokfele erdekes dologrol. A legfelso szinten lehet atsetalni a Fram fedelzetere, ahonnan termeszetesen le lehet jutni a hajo gyomraba is. A lanyoknak ez is erdekes volt es itt is volt kulonszam a gyerekeknek, egy kis helysegben mutattak meg, hogy mozog a fedelzet a hullamokon es mennyire ijeszto egy jegesmedve egy jegbarlangban.

  

 

 

 

A muzeumoktol hajoval mentunk vissza a belvarosba, ervenyes ra a berlet, persze jellemzoen nem helyiek hasznaljak, mert turistalatvanyossagokat kotnek ossze a hajovonalak. Ket oriasi oceanjaro is akkor indult a kikotobol, harmadik tarsuk meg ott allt kikotve.

 

 

Ez a kep akar ijeszto is lehetne, de a cruiser tolatott :)

Ez a kek a Color Fantasy a Colorline, a kikotoben allo Emerald Princess pedig a Princess tarsasage, a harmadiknak nem tudtam elolvasni a nevet.
A muzeumozas, esoben setalas utan jol esett a lakasban lazitani, Balintot csak par percre tudtuk egy al-konyhaval kicsalni az igazi konyhabol, Emma rajzolt, Eszter szudokuzott.

 

 

 

A grillezeshez pacolt hust a konhyaban is meg lehet sutni, a finom vacsora utan az eso is elallt, lementunk a kikotobe setalni, kagylot szedni. A gyerekekkel ez amugy jo idoben is jarhatobb ut, azaz kis szuneteket beiktatni, megvarni, mig ujra kedvuk lesz setalni, nezelodni.