Mlodinow - futás - fáklya - Le Grand Bistro

Otthon még a mostani párizsi utam fénypontjaként egy futóversenyt terveztem. Nagy nehezen találtam egy párizsi versenyt, amit ráadásul egy metro megálló közelében rendeznek, ami 20 percnyre van a szállásomtól (a verseny utáni hazatérés szempontjából nem mindegy). Egyik itteni barátom kicsit utánaolvasott a francia nyelvű honlapon és kiderítette, hogy orvosi papír is kell hozzá (kb. 25 EUR-ért csinálnak). Szombaton felhajtani egy orvost, időpontot kérni, elmenni, kivárni... szóval ez már túl sok macerának tűnt, inkább lemondtam róla és maradtam a saját kis futóköreimnél.
Kései kelés után szokásos sarki kávézómban fogyasztottam (hosszasan) a capuccinot és a lekváros-vajas bagettet, miközben a Mlodinow könyv egyik utolsó fejezetét olvastam (erről még később).

Utána dolgoznom kellett, csak akkor álltam fel az asztaltól és ugrottam ki egy (tonhalas-tojásos) bagettért, amikor jöttek takarítani. Kb. délután 3-g bírtam, akkor elmentem futni. Eredetileg hosszabb távot akartam és bár valóban többet futottam, mint eddig (ezúttal  12 km-t), a szemerkélő hóesés és a csípős hideg miatt inkább nagyobb tempót (5'12"/km) diktáltam a hosszabb táv helyett (15 km-t terveztem). A Nikeplus hőtérképe szerint a Bois de Bologne park (a Hyde Parkkal ellentétben ez viszont már 2.5-szer nagyobb a Central Parknál) is rendkívül népszerű a futók körében, ráadásul ott még sosem voltam. Na, majd legközelebb...

 

 

 

Új helyen nem futottam, de lefotóztam az alagutat (Pont d'Alma), amely felett már számtalanszor elmentem, de csak a tegnapi túrán tudtam meg, hogy itt karambolozott Diana hercegnő és az alagút bejárata feletti fáklya (a Szabadságszobor fáklyájának mása) Diana nem hivatalos emlékhelye lett.

 

Röviddel a hotelbe visszatérésem után elindultam a latin negyedbe, egy kedvenc éttermünkbe (Le Grand Bistro - többször voltunk már itt Rékával), megünnepelni a minden szempontból fárasztó napot. Nem szoktam egyedül étterembe járni, ha külföldön egyedül vagyok, általában valamilyen gyorséttermet választok. Ezúttal csak egy papír és egy toll volt a társaságom, nem is rossz, legközelebb is meghívom őket :)

A menü már nem is lehetett volna franciásabb, sem közhelyesebb: hagymaleves, raclette háromféle hússal (marha, kacsa, csirke) és szószokkal, desszertként créme brulée és egy üveg bordói.