Bryson - angol helyesírás

Ezúttal a Bryson könyv Spelling fejezetből idéznék. Az angol helyesírás sokszor az anyanyelvűeken is kifog. Persze, a magyarban is vannak gyakori szavak, melyeket nagyon sokan helytelenül írnak le (pl. egyelőre, muszáj, fojt), de az angolban az írás és a kiejtés közti sokkal gyengébb kapcsolat miatt ez hatványozottabban jelentkezik.
Még a fejezet elején van egy teszt, ezzel a felvezetéssel: Just a quick test, see if you can tell which of the following words are mispelled: (Csak egy gyors teszt, lássuk meg tudja-e mondani, a következő szavak közül melyeket írtuk helytelenül):

supercede
conceed
procede
idiosyncracy
concensus
accomodate
impressario
irresistable
rhythym
opthalmologist
diptheria
anamoly
afficiando
caesarian
grafitti

In fact, they all are. So was misspelled at the end of the preceeding paragraph. So was preceding just here. I'm sorry, I'll stop. (Valójában mind. Ahogy a misspelled is az előző bekezdés végén. Ahogy a preceding az előbb. Bocs, befejezem. :)
A szerző sokszor hoz példákat más nyelvekből, a helyesírásnál van egy magyar példája is:
In Hungarian, for instance, tőke means capital, but töke means testicles. Szár means stem, but take away the accent and it becomes the sort of word you say when you hit your thumb with a hammer.

Az angol helyesírás megreformálásában olyan személyek tettek lépéseket, mint Shaw, Defoe, Twain, Webster vagy Carnegie. Chaucer idejében a know és knee szavakban még tisztán mondták a k hangot, a reformerek szerint sok szó végén feleslegesen szerepelnek magánhangzók (fossile, deposite, scretariate). Sok esetben már az e elhagyása is elfogadott (többnyire az USA-ban), ilyenek pl. a catalog, dialog, omelet. 200 éve még sok szónak több alakja is elfogadott volt, ma már alig van egy pár ilyen, pl. ax/axe, gray/grey, inquire/enquire, jail/gaol.
De vajon követnie kell egyáltalán az írásmódnak a kiejtést? Az USA-ban medal-t mondanak metal helyett, hambag-et handbag helyett, frunnal-t frontal helyett, tolly-t totally helyett, forn-t foreign helyett és nookular-t nuclear helyett. Lehetetlen, mert a kiejtések nagyon változóak, például a girl az USA-ban gurl (New York-ban goil), gel Londonban és Sydney-ben, gull Írországban, gill Dél-Afrikában és gairull Skóciában.
Én nem aggódnék a reformerek helyében, ez is a nyelv szépsége.

Miserando atque eligendo

Ez Ferenc Pápa mottója. Az Index cikke erről csak ennyit ír:

"Ferenc pápa megtartotta eddigi mottóját is: a Miserando atque eligendo latin idézet a Szent vagy tiszteletre méltó Béda (672-735) angol bencés szerzetes egyik művéből származik és Máté evangéliumára utal (Mt 9,9), amelyben Jézus a bűnös embernek "megkönyörült és kiválasztotta"."

Jézus a bűnös embernek megkönyörült és kiválasztotta? Más források már érthetőbben írják le, angolul pedig bővebben is olvashatjuk Nagytiszteletű Béda sorait (vastagon a latin mottó megfelelője).:

"Jesus saw a man called Matthew sitting at the tax office, and he said to him: Follow me. Jesus saw Matthew, not merely in the usual sense, but more significantly with his merciful understanding of men.

He saw the tax collector and, because he saw him through the eyes of mercy and chose him, he said to him: Follow me. This following meant imitating the pattern of his life - not just walking after him. St. John tells us: Whoever says he abides in Christ ought to walk in the same way in which he walked.
"
Az angol alapján nekem ez a fordítás szabatosabbnak tűnik: "Jézus meglátta a vámost, és mivel ebben a látásban ott volt könyörülete és kiválasztása is, azt mondta neki: Kövess engem!"
A pápai címerek eredete talán még érdekesebb, a hátterek hasonlóak, a pajzs változik, egy rövid leírás arról, hogy Ferenc címerén mi mit szimbolizál:
"Ferenc pápa a címerpajzsot illetően megőrizte a püspökké szentelése óta használt elemeket. A kék színű pajzsot a pápai méltóságot övező szimbólumok veszik körül úgy, ahogyan azt elődje, XVI. Benedek pápa is használta (eszerint a püspöki süveg két kulcs, egy arany és ezüst kulcs között helyezkedik el, amelyet egy vörös kötél köt össze). A címerpajzs felső részén a Jezsuita Rend emblémája látható, amelynek tagja Ferenc pápa. Ez egy sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható: IHS, vagyis Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja.
A „H” betűn egy kereszt látható, a monogram alatt pedig három fekete szög. Ez alatt jobb oldalon egy csillag, baloldalon pedig a nárdusvirág figyelhető meg. A csillag a régi címerhasználat szerint Szűz Máriát, Krisztus és az Egyház anyját jelképezi, míg a nárdusvirág Szent Józsefre, az egyetemes egyház védőszentjére utal. A hispániai ikonográfiai hagyományban Szent Józsefet egy nárdusvirággal a kezében ábrázolják. Ezekkel a jelképekkel a Szentatya kifejezi mély tiszteletét Szűz Mária és Szent József iránt.
"
Ferenc címere:

II. János Pál címere:

XVI. Benedek címere:

Ha csak 100 ember élne a világon...

...itt laknának:

...és ilyenek lennének:

Persze az igazán érdekes az lenne, ha tudnánk, az a 21 túlsúlyos hol lakik, milyen idős, van-e számítógépe és mi az anyanyelve.

mobil emlékezet

Az okostelefonom okosságában a kényelmes net hozzáférésen kívül a kameráját szeretem a legjobban. Ott van mindig a zsebemben és ha van fény, hozza egy kis fényképezőgép minőségét. Korábban fényképeket csak utazáskor vagy különleges alkalmakkor készítettem, most visszatekintve egy hónap telefonos képeit feleleveníthetem a hétköznapokat is. Márciusi képeimből (76 db eddig) egy válogatás; családi poszt alert :)
Emma első kilométerei az Esztertől örökölt bringáján:

 Bálint nagyfiús (nem etetőszékes) uzsonnája szüleimnél:

 Nem, nem neveljük lányosan :)

 Eszterrel Izzizünk, de az utolsót még soha nem sikerült kirakni, ezúttal a Thinkfun kifogott rajtunk :)

 Ez a trambulin ma reggel fehér volt. A fű remélem feléled tavasszal, ilyen rossz állapotban még sosem volt.

 Már autózik is néha, igaz, többnyire ételt szállít (vagy szemetet).

 Hallgatókkal (-kat?) szkennelünk.

 Öcsém fát szállít, no comment :)

 Zolit búcsúztatjuk, pár hónapig most az óceán túlpartján ragozza a biteket.

 Eszter nano legoja:

 Nem, mondtam, hogy nem neveljük lányosan! A tesói sem :)

 A Cloud Computing mintapéldája: egy diplomázó hallgatónk olyan állományokkal dolgozik, melyek kezeléséhez kisebbfajta szuperszámítógépre van szüksége, ezekkel egy cégnél foglalkozik. Ha jön konzultálni, csak előveszi a telefonját, összedugja egy monitorral és wifin csatlakozik a céges munkaállomásra és így forgatja a pontfelhőket, mutatja eredményeit. Ennél vékonyabb klienst el sem tudok képzelni :)

 Egyik álmos reggelen a Szilágyin fotóztam le Eszter számítógépének háttérképét, a vicces zsiráfot. Úgy tűnik, tényleg mindenféle képet készítek vele (számomra is meglepő így visszanézve :), ha már mindig itt van a zsebemben...

Eukleidész ablaka

Hogyan számították az ókori görögök a négyzet átlóját? Hogyan alkalmazták az egyiptomiak a Pitagorasz-tételt? A párhuzamosok tényleg nem metszhetik egymást? Mennyiben használhatóbb Descartes definíciója a körre, mint Eukleidészé? Milyen volt Gauss, Bolyai és Lobacsevszkij viszonya? Hogyan fogadták Einstein relativitáselméletét kortársai? Hogyan egyeztethető össze az általános relativitáselmélet a kvantummechanikával? Mire jók a részecskegyorsítók, miről szól a húrelmélet, mik a bránok és ki az az Ed Witten?

Ilyen kérdések megválaszolásával jut el Mlodinow az Eukleidész ablaka című könyvében az ókori görögöktől a (tudományos szempontból mindenképp) sötét középkort átugorva Descartes, Gauss, Poincaré munkáin át a 20. századi nagy fizikai-matematikai forradalmakig, megismertetve Einstein, Kaluza, Planck, Schwarz és Witten vívmányaival. Sok jópofa történet, humoros megközelítés és közérthető magyarázatok. Azt nem mondom, hogy most már képben vagyok a húrelméletben, de azt már kezdem érteni, miért ágáltak és ágálnak ellene annyian :)

Genfi Autószalon 2013

Genfben a belváros közelében foglaltam szállást, innen alig 5 km-re rendezik a szalont a Palexpo központban. A kiállítócsarnoktól sétatávra lévő parkoló már megtelt, pedig a Genfi Autószalon 10 napig tart (március 7-17-ig) és mi péntek délután 3 körül érkeztünk. Semmi gond, a távolabbi parkolókból ingyenes busz visz be a kiállítócsarnokokig. Az autógyárak itt egy légterű, hatalmas csarnokban állítják ki autóikat. Az IAA-hoz képest nem csak ez volt az eltérés (ott több nagy épületben szórják szét a kiállítókat és van aki külön pavilont épít az udvaron, mint pl. 2 éve az Audi). Itt sok autóra ki van írva a kezdőrészlet, ha picit hosszabban nézegettem egy autót, akkor máris ott termett valaki, aki válaszolt a kérdéseimre. Azaz itt közvetlenebbül akartak eladni, míg az IAA főleg a német gyárak erődemonstrációja, ott úgy akarnak eladni, hogy a márkát értékeltetik fel a potenciális vevőkben, újságírókban. Itt a belépő is olcsóbb, 20 Frank, az IAA-n 40EUR környékén volt, igaz, ott a szakmai napon mentünk, hogy elkerüljük a tömeget (ráadásul nyitásra), de Genfben ugyanúgy hozzá lehetett férni minden autóhoz. Ami még látványos így két év távlatában is, az az alternatív hajtású/üzemanyagú autók hangsúlyozása, egy csomó félbevágott modellen magyarázták, hogyan megy az autó árammal, gázzal, hidrogénnel, és milyen új hibrid megoldásokat találtak ki.
És hogy mire emlékszem? A sok lámpára, a kiállított autókat állandóan tisztogató személyzetre, a nagy kontrasztokra, mint a kongó, fakó Dacia és Tata standok a tömött sorokkal ellentétben a körbekerített márkák (Ferrari, Rolls-Royce stb.) bejáratainál és persze a Volvo 780-asra az egyik kültéri parkolóban :) Rájöttem, hogy én leginkább az 1990-es Genfi Autószalont látogatnám meg. Az ideiről pedig beszéljenek a képek!

A csarnok:

 

Tanulmányautók:

 

 Technika a lemez alatt:

 

 

 

 

 

Régiségek:

 

Részletek:

 

Sztárok:

 

 

 

Emberek:

 

 

Csarnokon kívül: