Hogyan számították az ókori görögök a négyzet átlóját? Hogyan alkalmazták az egyiptomiak a Pitagorasz-tételt? A párhuzamosok tényleg nem metszhetik egymást? Mennyiben használhatóbb Descartes definíciója a körre, mint Eukleidészé? Milyen volt Gauss, Bolyai és Lobacsevszkij viszonya? Hogyan fogadták Einstein relativitáselméletét kortársai? Hogyan egyeztethető össze az általános relativitáselmélet a kvantummechanikával? Mire jók a részecskegyorsítók, miről szól a húrelmélet, mik a bránok és ki az az Ed Witten?
Ilyen kérdések megválaszolásával jut el Mlodinow az Eukleidész ablaka című könyvében az ókori görögöktől a (tudományos szempontból mindenképp) sötét középkort átugorva Descartes, Gauss, Poincaré munkáin át a 20. századi nagy fizikai-matematikai forradalmakig, megismertetve Einstein, Kaluza, Planck, Schwarz és Witten vívmányaival. Sok jópofa történet, humoros megközelítés és közérthető magyarázatok. Azt nem mondom, hogy most már képben vagyok a húrelméletben, de azt már kezdem érteni, miért ágáltak és ágálnak ellene annyian :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése