stringbike

Olvasom a Mérnökújságban, hogy az EU féléves elnökségét a magyar mérnöki tudást bemutató audiovizuális kiállítás is búcsúztatta Brüsszelben. Nocsak, miket állítottak ki? Hát, ez nem nagyon derül ki a cikkből. A képek alapján azonban két érdekességbe is botlottam, melyekkel egyébként már évek óta találkozhatunk. Az egyik a fényáteresztő beton, a másik a húrbicikli, a stringbike.
Nekem azért tetszik, mert alapvetően más koncepció szerinti működésről van szó. A láncmeghajtás köré építik a biciklit, egyre finomabb és pontosabb váltók, könnyebb láncok, kisebb súrlódó felületek stb. Erre jön pár magyar pofa és jojót csinál a hátsó tengelyből.
Az autóiparban is nagyon hasonló a helyzet a robbanómotorral. Erre épül az olajiparág, több generációnyi mérnököt képeztünk ezt oktatva, nem beszélve olyan érdekekről, melyekkel a mérnököknek nem is szabadna foglalkozniuk. Elektronikusan és fokozatmentesen vezéreljük már a szelepeket, a befecskendezett üzemanyag örvénylését befolyásoljuk, visszanyerjük a fékezési energiát, de ugyanúgy egy dugattyú mozog föl-le, mert fölötte robbantgatunk.
Persze nem azt mondom, hogy ezek az elsőre elborultnak tűnő ötletek kapásból életképesek és mindegyiket finanszírozni kellene, de jó lenne teret adni akár az oktatásban, akár a kutatásban olyan agyaknak, amelyek ilyenekre képesek, mert hosszú távon biztos, hogy ez visz előre.