balkán tourist - 4

A kabinban a rádió már valamivel 7 után szólt, hogy adjuk le a kulcsunk a recepción, ez persze csak ébresztő volt, 9 után kötöttünk ki. 

 

 

 

A kiürítés már gyorsan ment, az olasz határőrség viszont átmehetne Durresbe egy kis tanulmányútra, hogyan is kell ezt hatékonyabban és udvariasabban csinálni. Korábban, amikor Nápolyról tájékozódtunk, végül arra jutottunk, hogy Pompei és hajókázás Capri szigetére jobban hangzik, mint maga Nápoly. Így, hogy később érkeztünk, egyelőre Pompei-t írtuk be uticélnak, egy gyors pizza ebéd után délután 1 körül megérkeztünk. Nekem meglepetés volt, milyen nagy területen lehet bejárni az egykori Pompei városát, érdekesek voltak a régi göröngyös utak, a megmaradt színes falak és festmények, a konyhák és persze az áldozatok gipsz szobrai is. 

 

 

 

 

Pompei után már nem maradt idő Capri-ra, így Nápoly felé vettük az irányt, elmentünk a Castel Nuovo-hoz és a San Francesco di Paola bazilikához, illetve kocsikáztunk kicsit a városban, filmekből ismert szűk utcákat fotózni.

 

 

 

 

 

 

Este 7 előtt értünk Rómába, a Szent István házba, mely 2 napig lesz a szállásunk.

Gyors vacsora után ismét futócipőt húztam és a helyi Rózsadombon klassz park érintésével futhattam, jó bemelegítés holnapra, talán negyedszer vagyok Rómában, de itt minden alkalommal sokat kutyagoltam, holnap ismét egy teljes napot szánhatunk erre.