Szádvár

Van szerencsém nyomon követni Szádvár felmérését, még sosem voltam itt, az első napra kimentünk az egész családdal. Miskolctól még kb. egy óra a zsákfalu Szögliget, ennek végéből még egy rossz minőségű úton másfél kilométerre meg lehet közelíteni a csúcsot. Innen cipeltük fel a pár mázsányi felszerelést, jó sport volt. Szádvár elfoglalja az egész hegytetőt és bár már a 17. századtól már csak pusztul, egy-két fala és bástyája még most is felismerhető állapotban van. A kilátás gyönyörű, akár a szögligeti völgy, akár a Tátra irányába, tiszta időben a Lomnici-csúcs is látható.
2013. július 29. hiába volt rekord meleg, Réka meleg kávéval és pokróccal indított:

 

 Ha nem is olyan látványosan, mint Pompei utcáin, azért a középkori szekérnyomok a vár felé is felismerhetők:

  

 Bálint felfedezi a várat. Többnyire enni akart, mi mást csinált volna, se traktor, se konyha... a vár egyes részeinek most is folyik a felújítása, ide egy terepjáróvá alakított csihegővel hozzák fel a munkások az építőanyagokat, az azért érdekes volt neki is.

 

 A várkapu után rögtön a felújított Lisztes-bástya fogad:

A várfal egy darabja és a várról látható civilizáció; Szögliget a völgyben:

Hogy is nézett ki annak idején:

Távolban a Tátra:

A várfal egy másik darabja:

A várudvarról:

Hazafelé már senkinek nem kellett pokróc:

robothajtás

Robotokról már itt is írtam, a Pulispace-nek is lelkes követője vagyok; pont a Pulinál gondolkodtam el azon, miért esett a választás erre a kerekes-tappancsos megoldásra?

Jobb-e a hagyományos kerekes, a Puliénál sokkal komplexebb és kevésbé könnyedebb, mint amit pl. a Curiosity hasznnál?

Az, hogy mennyit ölt a NASA a Marsjárók fejlesztésébe, nem indok, gondoljunk csak a vicc végére: "...az oroszok pedig ceruzát használtak".
Most botlottam bele egy érdekes csótányszerűségbe, ami klassz trükköket tud, valószínűleg abszolút szabálytalan, szűk környezetben (mint ahogy említik is, pl. romok alatti felderítésben) ez tűnik hatékonynak.

Balatonfüred 2013

Eszter születése óta minden évben tartunk egy családi nyaralást Balatonfüreden szüleimmel, öcsémékkel, idén a nyaralások után egy hosszú hétvégére ugrottunk csak le (július 12-15-ig). Klassz volt, általában kánikulában voltunk itt, most a 28-30 fok és enyhe szél sokkal kellemesebbé tette. Érdekesek a programok és azok változásai is. A lányokra már szinte nem is kell figyelni, azért amikor a vízbe mennek, vagy megyünk velük, vagy valaki a partról figyeli őket. Bálint nincs oda a vízért, kicsit azért hajókázott a gumicsónakban, de kb. ennyi.
Ő is változik, egy ideje már addig főzőcskézik, inkább a járgányaival van elfoglalva, főleg a traktorok a kedvencei. Traktorokat nézünk a Hármashatárhegyi reptér hangárainál, traktort rakunk ki legóból, traktoros mesék a kedvencei. A többiek szeretik Füreden a bringóhintózást (vagy nem tudom, mi ennek a neve), idén Bálintnak is megtetszett, tologattam egy kis gokartban és Eszterrel is voltak egy félórás körön. Rékával volt kisvonatozni is, Réka balatoni programja a szokásos, mindig a legkisebb gyerek határozza meg.
Nekem a Balaton szintén a szokásos, 3 nap alatt kb. 30 km-t futottam, élveztem a hűs (22 fokos) vizet, főleg a futások után. Ahogy a hideg sört és finom kajákat is, szintén a futások után :)

 

 

 

 

 

Alpe d'Huez - Dobogókő

Ma van a Tour de France-on a legendás Alpe d'Huez szakasz, idén ráadásul kétszer is megmásszák a versenyzők. Egy ideje tervezem már, hogy én is feltekerek, sajnos azokat az alkalmakat elszalasztottam, amikor amúgy is munkaügyben a környékén voltam. Most legjobb megoldásnak az tűnik, hogy szervezek egy családi nyaralás Provence-be és felrakom a bringát is a tetőre :)
Amíg nincs Alp d'Huez, addig nekünk itt a bringások szent hegye, a Dobogókő. Idén még nem voltam, tegnap este kitaláltam, hogy ma reggel megmászom. Egy hónapja alig tekerek, amikor hosszabban bringáztam is az elmúlt hetekben, azt is gyerekekkel, szép nyugisan.  Na, azért nem tunyultam el, rendszeresen futok, eddig júliusban bő 64 km-nél járok.
Este felkészítettem a bringát, felfújtam a gumikat, megolajoztam a láncot és a hátsó váltóbovdent is, kiderült, azért váltott nehezen lefelé, mert az alsó bovdenvezető környékén berozsdásodott. Reggel egy liter tea, pár szelet keksz és hajrá, 8-kor már nyeregben ültem Csobánkán. A bemelegítést ismét kihagytam, az a 2 perc tekerés a rajtig nem nevezhető annak, kíváncsi vagyok, mennyit jelentene, de komoly bemelegítésre sosincs türelmem se foci, se futás előtt. Onnan viszont sima utam volt, nem rakoncátlankodott a váltó, nem esett le a lánc, erős ellenszél sem volt. Meglepően könnyedén mentem, a legalacsonyabb áttételt csak a Szentkereszt utáni falon és az esztergomi elágazás után használtam pár száz méterig, a sok tea miatt felfelé alig ittam. A végén se tepertem annyira, mint múltkor, mégis majdnem rekordidő lett: 46:14 (múltkor 46:07).

 

 

Max. sebesség 50.7 (van egy nagyobb lejtő még az elején), átlagsebesség 19.9. Felfelé nem rossz, 14 alatt alig mentem, azt se a legmeredekebb szakaszokon, hanem azok végein, kicsit kieresztve a pihenőrészekre.
Túrtam egy-egy hossz szelvényt Dobogókőről (itt én hosszabbat megyek, a csobánkai elágazástól indulok és Dobogókőn a buszfordulónál lévő csapig tekerek) és az Alp d'Huez-ről is és picit elbizonytalanodtam.

 

Nem azon, hogy ne tudnám megmászni, inkább azon, alkalmas-e a bringám, illetve az áttételei rá. Ugyanolyan távon kétszer akkora szintkülönbség legyőzése elég durvának tűnik, pláne, hogy már Dobogókőn is használom a legnagyobb tárcsát hátul. Az Eurosport The Ride műsorában egy jó kondiban lévő amatőr tekert fel az Alpe d'Huez-re Pierre Rolland profi kerékpárossal (aki 2011-ben elsőként tekert fel a csúcsra a Touron) és egy legendával, Richard Virenque-vel. Neki 1 órán belül sikerült, ambiciózus célnak tűnik számomra is :)

majmok, írógép, eBay

Karotta az egyik égéstérben mesélte, hogy a kocsijába (akkor még megvolt a Prius-a, azóta 159-es Alfára váltott) már óvatosan kell beengednie kisgyermekét, mert előfordulhat, hogy a sok nyomogatásban véletlenül pont lenyomja a fékpedált, miközben megnyomja a startgombot és D-be löki a váltót és már meg is van a baj. Erre mondta Winkler, hogy kiszámolták annak a valószínűségét, hogy ha egy majmot az írógép elé ültetünk és véletlenül nyomkodja a billentyűket, akkor hány millió év után van esélye, hogy hibátlanul legépeli a Háború és békét. A végtelen sok majom és írógép tételének komoly irodalma van, egyszerűbb kiadásban azonban többször találkozhatunk azzal, hogy a véletlen nyomogatás fura eredményre vezet. Bálint fiam is előhozott már olyat a telefonomból, amiről fogalmam sem volt, most pedig azt olvasom, hogy egy másik baba így vett az apjának egy autót. Szóval csak óvatosan :)

3D nyomtatás

Olvasom, hogy hamarosan nem kell már gipszelni, könnyű, kényelmes, olcsó, jól szellőző a 3D nyomtatóval előállított, gipszet helyettesítő váz.

 

Ez az alkalmazás nem is demonstrálja olyan látványosan a technológia lehetőségeit, az MIT-n 2 éve találkoztam a 3D nyomtatóval készített, működő órával:

 

Gru 2

Spoilerveszély, aki meg akarja nézni, ne olvassa tovább! Tegnap délelőtt 2 órán keresztül nyírtuk szüleimnél a sövényt, a lányok lelkesen segítettek, hol a sepregetésben, hol abban, hogy Bálinttal foglalkoztak. Jutalmul délután elmentünk moziba megnézni a Gru 2-t. Bírom az ilyen animációs filmeket, van, amelyiket azért, mert az állatokat vagy járműveket ruházza fel emberi tulajdonságokkal (Jégkorszak, Madagaszkár, Verdák, Volt), van, amelyiket azért, mert el mer rugaszkodni a valóságtól és nem csak annyiban, hogy pl. egy ember megverekszik egy tigrissel. Ilyen pl. a Derült égből fasírt vagy a Gru. Így a Gru 2 családi mozizást én stoppoltam le, Réka majd megy a szörnyesre vagy törpösre. Ma találtam az Indexen egy cikket, amiben a kritikát író a gyerekei véleményét is kikérte a filmről, nosza én is megkérdeztem a lányokat.

Emmának persze nem volt kedve válaszolni, így csak röviden véleményezte:
"Legijesztőbb amikor az El Macho lila lett, legcukibbak a minyonok és Agnes. Amikor El Macho fia meg akarta csókolni Margót, az "ciki volt". El Macho nem tetszett, mert gonosz, ronda és szőrös. Ami tetszett az az egész mese, az egész történet, Gru nagyon vicces volt."

Eszter:
"Jobban tetszett, mint az első rész, jobban tetszett például, hogy a gonosztevő kém volt (azaz nem fedte fel kilétét. A szerk.) és tetszettek a minyonok. Nagyon cuki volt, amikor Agnes a verset mondta. El Macho-t és Lucy-t jól megcsinálták, nagyon viccesek voltak, persze a Gru-n kívül. A történetben nem volt semmi, ami nem tetszett. Ami kiemelkedően tetszett az:
-a dzsem, amivel lövöldöztek,
-a chips kalap,
-amikor Margo és El Macho fia táncoltak,
-az üvegburok alatt lévő pláza,
-a sütiboltban a sütifigurák,
-amikor Gru és Lucy kukából végeztek megfigyelést,
-amikor kiderült, hogy El Macho konyhájában csak a titkos salsa szószt találták,
-El Macho csirkéje,
-a kínai fodrász,
-Agnes szülinapi bulija.
Legfélelmetesebb az volt, amikor a lila minyon a lányok házához ment és üldözte őket meg amikor Lucy-t a cápáról mentette meg Gru. Félelmetes volt még a sokkoló rúzs, amikor Gru-t sokkolták és persze a lilává változó minyonok is félelmetesek. Ijesztő volt, amikor a fagyis autó beszippantotta a minyonokat. Vicces volt még amikor Gru elrontotta a kódos táncot a köveken és a Gru esküvőjén éneklő fehér ruhás minyonok is mókásak voltak."

Nem törekedtek kritikai elemzésre, csak elmondták mi tetszett, mi nem. Ha belegondolok, a kritikus is ezt csinálja, csak kevésbé felsorolás szerűen, illetve többnyire (sokszor erőltetetten) keresnek egy mögöttes szálat, vonulatot, melyet az egyszer mozinéző persze nem is vesz észre, vagy el kell olvasnia a kritikát, hogy leessen neki. A kritikus meg azért kritikus, hogy ezt elsőre, visszapörgetés nélkül is lássa és ezt írói magaslatokról érzékeltethesse az olvasóval :)

Nem értek egyet amúgy Eszterrel abban, hogy ez jobb, mint az első rész, nekem általában az alapötlet üt nagyot, esetünkben az, hogy vannak gonosztevők akik kisebb (óriás TV ellopása a Times Square-ről), nagyobb (Gizai Piramis elrablása) és szuper bűntényeket (Hold ellopása) eszelnek ki, a terveikhez a Gonoszok Bankjából kaphatnak támogatást és klassz kütyüket használnak. Gru nekem itt lehetett volna kicsit gonoszabb, a hebrencs Lucy még hebrencsebb, valamint érezhető volt, hogy a kisebbeket is ki akarták szolgálni a minyonok előre tolásával, de alapvetően ez is rendben volt. El Macho fiatalkorában viszont hatalmas figura volt, szerintem megérdemelne egy külön mozit :)

Toszkána - ami kimaradt

Bevezetésként pár kép:
A szálló kertje a nyugalom szigete:

Emma mérsékelt izgalommal várja ebédjét Assisi-ben:

Olaszország a traktorok földje:

Óraállás induláskor június 28-án:

Óraállás érkezéskor július 7-én, azaz 3323 km-t tettünk meg:

7 literes fogyasztást mutat a teljes útra, ez szombat reggel az induláskor még 6.6 volt, de hazafelé azért sokkal nagyobb forgalom volt, többször kellett araszolni Olaszországban és Szlovéniában is, igaz, nem hosszan. Persze a Citroen mérnökei annyira a tulajok lelki békéjét tekintik elsődlegesnek, hogy az autó inkább lefelé kerekít (igen, ez eufemizmus a csalásra), a számolt átlag 7,4-7,5 körül adódott. Mindenhol a megengedett sebesség közelében, az oda és visszaúton rendesen megpakolva, tetőbox-szal. A decik számolgatása nélkül kijelenthetem, hogy közel ilyen jó autónk sem volt még, nagyon bevált ez a felfújt tojás (igaz, én nem nagyon használom, inkább csak amikor együtt megyünk valahova). Úgy látszik túl előítéletes vagyok, az utóbbi 3 hétben belepakolt majd' 7000 km alatt legalább egy kontrol lámpa felvillanást, kiégett izzót vagy valami kis zörej vártam volna egy Citroen-től, de nem, semmi :)

Mázli:
3 éve barátokkal, gyerekek nélkül voltunk Toszkánában, akkor véletlenül foglaltam a SevenCortona szállóban, klassz, új apartman a toszkán építészet stílusában, kiválóan ötvözve pl. a modern fürdőszoba stílusával, nagyon élveztük az ott töltött 2 éjszakát, így már tavaly lefoglaltam a legnagyobb apartmant hatunknak erre a nyárra. Télen jött a mail, hogy csődbe mentek, átfoglaltak egy 4 csillagos szállodába minket. Leveleztem az ottaniakkal, végül egy 3 szobás, kertkapcsolatos apartmant kaptunk 1 fürdőszobával, 1 WC-vel, konyhával és ebédlővel. Ez nem új építésű, mint a 7Cortona, hanem egy XVII. századi épület felújítva, kis nyílászárók, a legnagyobb melegben is hűvös klíma (volt légkondicionáló is, egyszer sem kapcsoltuk be), sajátos feeling. A medence kb. 30 méterre, csend, gyönyörű, óriási kert, olajfaliget, pergolás parkoló a kocsinak és persze az elmaradhatatlan kilátás Cortonára :)

Árfolyam:
Olvastam ezt a cikket az Indexen. Külföldön eddig mindig automatából vettem fel pénzt, kb, középárfolyamon (párszor ellenőriztem), illetve ahol lehetett, kártyával fizettem. Amikor kifizettem a szállást (kártyával), jött az sms, utánaszámoltam, hogy milyen árfolyamon is történt a tranzakció, meglepetésemre 303 ft. jött ki. Akkor a neten 295 volt a középárfolyam, a készpénzt amit utazás előtt vettem, 301-ért árulták (299 + jutalék). Azaz megérte volna készpénzt hoznom és azzal kiegyenlíteni a számlát, persze nincs nagy különbség, mindenesetre érdekes.

Költségek:
árak említése nélkül érdekes a költsége eloszlása
szállás: 41%
étterem/fagyizó/kávézó: 24%
üzemanyag: 14%
bevásárlás: 11%
belépők/parkolás: 5%

útdíj: 3%
ajándék: 2%
Itt azért hozzátartozik, hogy a szállást úgy választottuk, hogy nem csak aludni akarunk ott, hanem jól érezni magunkat, időt kellemesen tölteni, ezeket az igények az átfoglalt szállás is teljesen kielégítette.

TV:
Volt TV a szobában, a Forma 1 Silverstone-i Nagydíjon kívül időnként a Tour de France aznapi szakaszába néztem bele, illetve a hírekbe. 3 hírcsatorna volt (CNN, BBC, Sky News), 1 sport (Eurosport) és a német RTL. 90% Egyiptom, 4% Snowden, 2% Wimbledon és Royal Ascot, 1% egyéb.

Még képek:
Cortona nem csak a futók szemszögéből van meredek hegyen, a parkolóból mozgólépcsőn lehet felmenni a városba:

Cortonából az olasz félsziget legnagyobb tava, a Lago Trasimeno. Utánakérdeztem, nincs itt semmi, nem egy turista paradicsom, de messziről jól néz ki, az út Assisi-be is mellette vezet:

 

Bár nagyon jó a "kitáblázottság", a Navigon sokszor segített:

Nem, Toszkána nem csak a képeslapokon ilyen, hanem a valóságban is:

Félpucér birkák:

Bálint sokszor indult önálló felfedező utakra, itt éppen Monte Oliveto Maggiore-ben, míg a lányok a WC-ben szöszmötöltek:

Nyomunk a világban. Izgalmas.

Opus Dei - Oliveto:

 Nektarin fogyasztásunk több, mint jelentős volt:

 A szálló főépülete este:

 Kétszintes apartmanunk sötétedéskor:

 Urban Canyon Pienzában:

 Hortenziák:

 Montepulciano, hegymenet előtt:

 Emma:

 Superman adott egy taslit a toronynak és távozik:

 Apa, ez dőőőől!

 A ház ura. Úgy is viselkedett:

 A pótos IFA a leggyorsabb, mindig ő van a sor elején. Itt Bálint:

Tehermotor élőben. Motorok, kamionok, buszok, traktorok és egyéb munkagépek voltak Bálint számára a fő látványosságok Olaszországban, nem hinném, hogy egy freskót is észrevett volna:

A medencénél sosem volt zsúfoltság:

 Priority seating:

 Hajókázás elején:

Emma kicsit elfáradt a velencei túrában:

  A táj és kilátás mindenhol inspiráló volt futás közben:

 Itt nem Zsuzsi meg Péter meg Tamás:

 A helyi étteremben:

 Bálint fő nevezetessége Assisi-ben:

 Kismadár: