Toszkána 3.

Ezúttal késő délután indultunk útnak, délelőtt séta, Bálinttal traktor és egyéb munkagépek vadászata a környéken (kiderült, hogy Olaszország traktor paradicsom), fürdés, pihenés.

 

No és persze a napi futás. Ezúttal pihenőnapot tartottam, sőt, még a vizet se felejtettem el, így nem teljesen kiszáradva végeztem. Egyébként a tűző napon dombokról le és fel egyáltalán nem tűnt könnyebbnek, mint tegnap felfelé Cortonába, abban legalább volt valami inspiráló plusz. Egy etruszk sírkamrába így is belebotlottam és persze meg lehet unni az olajfákat egy idő után, de a tájat nem.

 

 

 

Réka olvasott Pienzáról, ami akkor indult rohamos fejlődésnek még a XV. században, amikor II. Piusz elkezdte "fejleszteni", mint szülővárosát (ez a jelenség tehát nem korunk betegsége). Állítólag azóta nem is igen fejlődött, de kíváncsiak voltunk az 500 éves pompára. A csillogásból nem sok maradt, csak egy belátható/bejárható méretű, takaros, turisták által alig felfedezett városka. Helyi sajtokat és szalámit hoztunk emlékül, hazáig biztos nem bírják ki, szerintem csütörtökig sem :)

 

 

 

 

 

 

 

Utána átmentünk Montepulcianoba, ebben nem volt rizikó, voltunk már itt, most sem csalódtunk, itt is vacsoráztunk.