Ma egész napos kiruccanást terveztünk, mégpedig Pisa-ba és a Livorno környéki tengerpartra. Teljesen átálltunk a késői fekvésre/kelésre, így a reggeli bevásárlás után csak 10 körül tudtunk elindulni, dél körül értünk Pisa-ba. Ismét sikerült kb. 100 méternyire parkolni a Dóm tértől (már tudom, honnan érdemes közelíteni), a lányokkal rögtön a jegypénztárhoz igyekeztünk, 13:45-re sikerült jegyet vennünk a toronyba. Addig megebédeltünk (könnyű szendvics, de kilátás a toronyra), végignéztük az árusokat (Emmának karkötő), Rékáék bementek a székesegyházba, gyorsan telt az idő.
Nem értem, ilyet miért nem adnak Rómában Szent Péter Bazilikában...
Bálint az újrahasznosítását is megoldotta:
Eszterrel és Emmával mentem fel a toronyba, mióta legutóbb jártam fent, több dolog is változott. Lent tartanak egy rövid ismertetőt (5-5 perc olaszul és angolul), sajnos nem megy túl azon, amit mindenki tud, aki kicsit is utánaolvasott a torony történetének. Pedig ott volt kikötve egy inga, reméltem, mutatnak valamit... A felfelé út nagyon tetszett a lányoknak, hol a bal, hol a jobb oldalon kopott a lépcső, hol könnyebb, hol nehezebb felfelé haladni. Fent is érdekes volt, de ellentétben a legutóbbi látogatással, a legfelső karimára most nem engedtek fel, pedig emlékeim szerint az izgalmasabb volt, ott mászkáltak óvatosabban a turisták annak idején.
Pelenkázás a torony tövében. Vajon hány képen lett megörökítve?
Most voltam itt ötödik alkalommal, végre elkészítettük a turisták kötelező képét. Még mindig nem értem, mi ebben a poén:
Fél 3 körül indultunk Pisa-ból felfedezni azt a szuper partszakaszt, ahol Réka volt pár éve, amíg én Pisa-ban ültem valami megbeszélésen. Gondoltam lemegyünk kocsival Livorno-ban a partra és onnan a parton délre csak belebotlunk abba a szuper plázsba. Nos, nem így történt, valószínűleg északabbra kell keresni, egy órát mentünk a parton délre, de semmi különös, végül egy kavicsos partszakaszon parkoltunk le, a lányok röviden megmártóztak, 5 előtt már indultunk is haza.
Itthon fürdés (a medencében és a medencéből a Cortonára nyíló kilátásban nehéz csalódni), elővettük az isteni Pecorinot és szalámit Pienzából és szuper lakomával zártuk ezt a hosszú napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése