Próbáljon ki mindent, ami érdekli, de aztán csak annyi maradjon, ami még szórakoztatja és nem fárasztja le Ezért az se mindegy, hogy mely órák mely napokra esnek, a különösen fárasztó úszás edzés pl. jó helyen van péntek délután. Így maradt végül Eszternél a falmászás, úszás (és hittan, mint szintén órarenden kívüli elfoglaltság) mind heti egyszer. Emmánál meg csak a néptánc és hittan, az úszást szüneteltetjük, pedig neki könnyebb, az oviban délután is alhat, ha fáradt. Eszter egy ideig járt görkori edzésre is, hetente többször úszni, megnézte a rajzszakkört stb. A sakk is felmerült, érdekes, hogy még az oviban, a suliban már inkább csak azért, mert van pár nagymenő, akik keményen nyomják. Na, nem kell attól tartani, hogy szigorú képű nyolcévesek lepik el a Városmajor padjait, de állítólag tényleg jól sakkoznak.
Múltkor egy szekrény mélyén megtaláltam a sakk készletem, amit kb. 10 éves koromban kaptam karácsonyra. Kihajtogatható viaszosvászon tábla, fényes műanyag bábuk, a piros műbőrdobozon büszkén feszít a Versenysakk felirat. A lányok rávetették magukat, kiderült, hogy Eszter a suliban megtanulta, hogy kell felállni, mik a lépések, hogyan kell nyitni és van egy képe arról, mi a cél. Játszottam velük én is párat, de az igazán szórakoztató, amikor ketten játszanak. Egyrészt képesek megsajnálni egymást, megígérik a másiknak, hogy nyugodtan lépj ide, nem ütlek le! Másrészt a király védelmét szabadon értelmezik, szerintem a fejükben a királynő a sztár, úgyhogy láttam már olyan partit is, ami vígan folytatódott a király leütése (!) után :) Most az a taktikám, hogy nem egyszerre próbálok minden szabályt megtanítani és némi stratégiai gondolkodást is átadni (ez nekem is nehezemre esne), hanem a játékukba folyamatosan bele-beleszólva szigorítok a laza szabályaikon és adok tippeket az eredményesebb előrehaladásra. Meglátjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése