88-ban, 12 évesen voltam először szüleimmel Finnországban, akkor hallottam először Alvar Aaltoról. Ő volt az első építész, akinek megjegyeztem a nevét, az épületei kifejezetten tetszettek (pl. a Sziklatemplom) és talán akkor ébredtem rá arra is, hogy egy építésznek nem kell feltétlenül csak épületekkel foglalkozni, Aalto ugyanis formatervezői is volt, itthon is van egy-két váza, melyeket ő tervezett.
Aztán a 90-es évek végén 3 spanyol út során volt alkalmam megismerni Gaudi épületeit, a két művész munkáit összehasonlítva arra lehet rádöbbenni, hogy az építészetben nem kell egy stílusért rajongani. Ahogy New York is szép, Róma is, Prága is.
Kíváncsi lennék Kengo Kuma munkáira is, ő mondta: "Végső célom az építészet eltörlése, mert hitem szerint az épületnek eggyé kell válnia környezetével." Egy japán építésztől nem is olyan meglepő ez a mondat, igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése