Új autó kellett. Mármint használt, de nekünk új. Nem, nem rohantunk már a második gyereknél kisbuszt vagy terepjárót venni, a kombi Omega elég széles a két ülésmagasító és a hordozó számára is, a csomagtartója meg akkora, hogy nem kell összecsukni a babakocsit a szállításhoz. Igen ám, de a nyáron sokszor kellett négy gyereket szállítani és úgy néz ki, hogy a suli beindultával egyre többször lesz erre példa, egyszerre négyüket hazahozni az iskolából vagy szüleimtől.
A közepes méretű egyterűek nem voltak szimpatikusak, mert ha nincs szükség a harmadik üléssorra, akkor a székeket nem lehet eltüntetni a padlóban, csak összehajtani vagy kiszedni, ami ugye elég nehézkes. Maradtak tehát a kisebb 7 üléses egyterűek, melyek közül 3 típus maradt fenn a rostán, melyekből kellő választék van a hazai piacon: Opel Zafira, Toyota Corolla Verso és
Citroën Grand Picasso. Az első kettő két szürke típus, unalmas design, viszont megbízhatóak. Szempont volt még, hogy automata legyen és hasonló felszereltségű, mint a mostani autónk. A Verso itt elvérzett, a robotizált automatája típushibás és drága javítani. Egy Zafirát megnéztem, az rendben van, de kár volt előtte beülni egy Picasso-ba, mert azután bizony elég unalmasnak tűnt, nem ébresztett birtoklási vágyat. Maradt tehát a Citrom.
Kb. 10 napja, amikor elkezdtem keresgélni, arra jutottam, hogy nem szeretnék francia autót, ne legyen dízel és ne legyen robotizált automata váltója. Ja, és a Nagykőrösi úti piacnak még a közelébe se szabad menni. Ehhez képest könnyű kitalálni mit vettem és hol :) Van persze indokom: az általunk nézett kategóriában csak a Picasso tetszett, abból csak dízel volt, a dízelnek csak robotizált váltója van (nincs hagyományos automata). Megnéztem több darabot, fapadost és full extrásat, murvás-faházas és csilli-villi telepen, míg végül kilyukadtam egy meglepően őszinte srácnál, aki külföldről csomagban (pl. 10 autó vegyesen egy autószállítón) behozott autókat értékesít. Nem köntörfalazott, azt mondta nem ért hozzá, de ha gondolom, vigyem el állapotfelmérésre. Így is tettem, a piactól 300 méternyire van egy
Citroën szerviz, oda vittük átnézni. A munkafelvevő és a szerelő, aki vizsgálta, nem győzte dicsérni, hogy ilyen jó állapotú autót rég nem láttak, pedig pont a kollégájuk autója is a listámon volt még akkor. Gyári festékvastagság mindenhol, semmi nem lóg, nincs olajszivárgás, minden működik és az eddigi garanciális javítások alapján a futásteljesítménye is reális. Én már az állapotfelmérés előtt tudtam, hogy ez lesz az autónk, mert ilyen szép külsővel és beltérrel még nem láttam eladó Picassot. A munkafelvevő picit rontotta az alkupozícióm azzal, hogy az eladó előtt dicsérte ezt a tuti vételt, de végül megegyeztünk.
Olvasom a Picasso fórumokat, nem egy Toyota, az biztos, nagyon sokan panaszkodnak erre-arra, viszont ebbe jó beleülni. Ha nem lesz aránytalanul nagy szívás vele, akkor szerintem hosszú ideig szolgál a családban. A gyerekek már a neppernél birtokukba vették, míg a papírokra vártunk. Tetszenek nekik a tologatható ülések, a lehajtható kisasztal a második sorban, a szabályozható szellőzés és persze a csomagtartóban lévő kuckós ülőhelyek.
