Az utóbbi esetet már át tudom érezni. A sikeres úszótábor után beírattuk a lányokat egy 2 hetes intenzív úszótanfolyamra, minden nap egy óra úszás délután 5-től. 3 csoport indult 6-6 fővel, egy vízhez szoktató, egy kezdő és egy haladó. A táborban ugyanazok az oktatók voltak, így nem volt szükség felmérésre, Eszter ment a haladóba, Emma a kezdőbe. Igen ám, de a kezdő csoport ilyen nyári tanfolyamon 3 kezdő kategóriát ölel át, Emma gyenge kezdő (segédeszközzel tud csak úszni), míg a legjobb kezdők már önállóan úsztak, nekik csak a technikájukon kell csiszolni. Szegény Emmára két hossz alatt felet vertek a feladatokban és majdnem minden nap volt egy kis sírás is. Hol azért, mert utolsó lett minden igyekezete ellenére, hol azért, mert elnyomták előle a kötelet és megijedt, hol meg nem tudom miért. Azt tudom, hogy hiába bújtam el az uszoda hátsó sarkába (az első nap a medence mellett ücsörögtünk, hiba volt), mindig meghallottam a hüppögését a ricsajban. Szerencsére az oktató ura volt a helyzetnek és nem engem hívott, hanem megnyugtatta, engedményeket adott neki vagy épp speciális feladatokat. Érdekes, hogy ennek ellenére mindig kedvvel ment úszni és ha beszélgettünk róla, ő se tudta megmagyarázni miért sír, csak azt mondta, nem tehet róla. Le a kalappal egyébként előtte, messze a leglelkiismeretesebben (de fura ezt leírni) végezte a feladatokat, nagyon igyekezett, talán ezért is jutott el sokszor arra a pontra, amikor eltört a mécses.
Hogy jön ez a felvezetéshez? Képzelem, hogy pár szülő mennyire bosszankodhatott, hogy na, Zoli bácsinak megint Emmával kellett külön foglalkoznia, miért lassítja a csoportot. Volt amúgy egy "kevésbé szófogadó" fiú is a csoportban a jó úszók közt, ő még több idejét lekötötte az oktatónak, szóval ez van. A korrekt felméréssel, tudásszint szerinti beosztással persze lehet segíteni a helyzeten, de nem tud egy kis úszóiskola 10 csoportot indítani, ahogy a bringatábor vezetői is szerintem örültek, hogy összejött 20 gyerek, nem hogy még szűrték volna őket...
És Eszter? Ha Emma miatt azért volt lelkiismeret furdalásom, hogy miért tettem ki egyáltalán ilyen helyzetnek, Eszter irányában azért érezhettem, mert szinte csak Emmára figyeltem. Eközben Eszter nagyon ügyesen és óriási lelkesedéssel oldotta meg a feladatokat, a második héten már a pillangó úszásban is egész ügyes volt (azt még soha nem tanulta eddig). Kérdeztem az oktatóját, Eszter a legfegyelmezettebb tanuló, nem csak szót fogad, hanem nagyon precízen igyekszik az utasításokat követni, nagyon könnyen lehet javítani a hibáit. A tanfolyam végére már formába is lendült, egyre előrébb végzett a versenyeken, sőt, a "ki tud tovább a víz alatt maradni"-t már volt, hogy meg is nyerte :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése