A Klubrádióban keddenként Bódy Gergő vezeti az Ötös című műsort, nagyon sokszor beszél érdekes emberekkel, így amikor tehetem, este 10-től meghallgatom az ismétlést. Ma a nyelvész rovatban a beszél szó szinonimái volt a téma. A hangutánzó változatokkal gyorsan végeztek, vannak állati vonatkozású hangutánzó szavak, pl. brekeg, makog, brummog és vannak általánosabbak, pl. hablatyol (aminek amúgy nincs köze a spanyol habla - beszéd szóhoz), karattyol.
A povedál szót nem használom, a neten több értelmezését is megtaláltam, fecseg, gyorsan beszél vagy saját gondolatait magyarázza. Ez egyértelműen szláv eredetű, ellentétben a dumál-lal, amelynek cigány gyökerei vannak. Az orosz duma szóra kitérvén hozták fel a parlament példáját, ami a parler - beszél szóra vezethető vissza,a duma jelentése gondolat, de az orosz parlament (Duma) szintén a beszéd színtere.
Másik érdekes eredet nyomozás a "nyomja a sódert"kifejezésről szólt, ez a német der Schotter - kavics szóból ered és egyszerűen úgy lesz belőle szöveg (ami pedig a sző igére vezethető vissza, hiszen a szavakat egybeszőve alakul ki a szöveg), ahogy a folyó nyomja hordalékként a kavicsáradatot, úgy nyomja a szavakat, aki nyomja a sódert. A nyelvészet megismeréssel foglalkozó, kognitív ága foglalkozik azzal, hogy a metaforák nem egyedi költői képek hanem nagyobb tartományok képződhetnek le egy kulturálisan meghatározott szűkebb tartományra. A szleng ezt szereti, hiszen ez egy rejtő nyelv, mely bizonyos körön belül érthető (vö. szakzsargon).
François Villon is írt tolvajnyelven költeményeket, melyek Mészöly Dezső fordításában Hadova és Hamuka (Le Jargon et Jobelin) címen jelentek meg, részlet:
"Pénzes palin rajt üssetek,
S a nagy dohányt szedjétek el.
De aztán, komám, oldj is kereket,
Vagy majszter rak a szellőzőre fel,
S a falnál fehérebb leszel.
Ha föl-föltünnek a kopók,
Javaslom, köszönés helyett
Mutassátok a seggetek,
Hogy hűvösre ne jussatok.
Kerüld, kerüld a kötelet!"
Villon említése azért is érdekes, mert a nyelvész elmondása szerint Franciaországban Villon idejében történt meg az a stílusforradalom, mely itthon csak 90-es években történt meg, amikor a szleng bekerült a köznyelvbe, megjelent újságokban, tévében stb. Na jó, talán már a 70-es évekre is visszavezethető, de csak a 90-es években nyert teret. Amúgy a hadova és hamuka is cigány eredetű szavak melyek a tolvajnyelvre, rejtett beszédre utalnak.
Akit mélyebben érdekel a téma, ajánlom a magyar szlengkutatás bibliográfiáját kiindulásként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése