Utolsó "természeti látnivalós" napunk első állomása a SequoiaPark volt. Visalia felől kanyargós, gyönyörű panorámás út vezet a parkba.
Először egy rövid túrán megnéztük, hogyan újítja meg a tűz
az erdőt és milyen talajon tudnak megkapaszkodni a több ezer éves óriás Sequoia
fenyők.
A park fő látványossága a világ legnagyobb fája, a General Sherman, ennek külön túraútvonala és parkolója van, látványa most is lenyűgözött. A legnagyobbat persze köbtartalomra és súlyra kell érteni, a Redwood fenyők magasabbak a Sequoia-knál, de hát a legek országában vagyunk, ugye...
A park fő látványossága a világ legnagyobb fája, a General Sherman, ennek külön túraútvonala és parkolója van, látványa most is lenyűgözött. A legnagyobbat persze köbtartalomra és súlyra kell érteni, a Redwood fenyők magasabbak a Sequoia-knál, de hát a legek országában vagyunk, ugye...
A következő megállónk a Yosemite Nemzeti Park volt, ehhez a
Sequoia Park-ból a Kings Canyon-on keresztül vissza kell menni egészen
Fresno-ig, így hiába kezdtük a mai napunkat is korán, csak délután 2 után
értünk a parkba. Mindjárt az elején megtanulhattuk, hogy nem szabad gyorsan hajtani,
mert csak az idén már 17 medvét ütöttek el a parkban. Ja, és hiába érzünk rá
késztetést, nem szabad etetnünk a sakálokat.
A Yosemite-ben mindenképp szerettem volna olyan helyet meglátogatni, melyet még nem láttam, így felmentünk a Glacier Point-hoz. Innen nagyon szuper panoráma nyílik a Yosemite völgyre, az El Capitan és Half Dome szikláira valamint a Yosemite vízesésre. A szerpentin rendesen megdolgoztatja a sofőrt és utasokat, de a szokásos rövid séta a parkolóból a látnivalóig pont elegendő volt kipihenni.
Innen lecsorogtunk a völgybe, megálltunk még egy lentebbi pontnál, ahonnan az El Capitan méreteit lehet még jobban érzékelni.
A völgyben tettünk egy kört, láttunk békésen legelésző szarvasokat és pár percre mi is belegyalogoltunk a hűs Merced folyóba.
A kanyonból Mariposa felé vezető útra még korábban ráomlott a fél hegyoldal, de annyira, hogy nem hordták el a törmeléket, inkább két egysávos híddal átvezették a forgalmat a Merced túloldalára. Az ilyen egyirányú lámpás áteresztésekben az amerikaiak kevésbé rugalmasak, ha piros, akkor állj, így a két lámpaváltás kb. 20 perc várakozásba telt.
Estére érkeztünk meg San Francisco közelébe, holnaptól ismét városi programok jönnek, San Francisco, Los Angeles, New York és Washington van még a listán, egy szűk hetünk maradt rá.
A Yosemite-ben mindenképp szerettem volna olyan helyet meglátogatni, melyet még nem láttam, így felmentünk a Glacier Point-hoz. Innen nagyon szuper panoráma nyílik a Yosemite völgyre, az El Capitan és Half Dome szikláira valamint a Yosemite vízesésre. A szerpentin rendesen megdolgoztatja a sofőrt és utasokat, de a szokásos rövid séta a parkolóból a látnivalóig pont elegendő volt kipihenni.
Innen lecsorogtunk a völgybe, megálltunk még egy lentebbi pontnál, ahonnan az El Capitan méreteit lehet még jobban érzékelni.
A völgyben tettünk egy kört, láttunk békésen legelésző szarvasokat és pár percre mi is belegyalogoltunk a hűs Merced folyóba.
A kanyonból Mariposa felé vezető útra még korábban ráomlott a fél hegyoldal, de annyira, hogy nem hordták el a törmeléket, inkább két egysávos híddal átvezették a forgalmat a Merced túloldalára. Az ilyen egyirányú lámpás áteresztésekben az amerikaiak kevésbé rugalmasak, ha piros, akkor állj, így a két lámpaváltás kb. 20 perc várakozásba telt.
Estére érkeztünk meg San Francisco közelébe, holnaptól ismét városi programok jönnek, San Francisco, Los Angeles, New York és Washington van még a listán, egy szűk hetünk maradt rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése