informationisbeautiful.net

Könyv formájában megjelent magyarul is (David McCandless: Az informácó gyönyörű - infografika). Érdekes statisztikai adatok látványos, kifejező és ezáltal szórakoztató ábrázolása, csak ajánlani tudom.
A webes megjelenítésnek köszönhetően hagyományos grafikonok is sokkal kifejezőbbek lehetnek az összehasonlíthatóságnak köszönhetően, pl. a newsweek.com-on.
Nem is mondok többet egyikről sem, jó böngészést!

nevek toplistája

"Váratlanul" fiúnevet kellett választanunk, megnéztem hát a toplistát (2009-es statisztika):
1. Bence 2. Máté 3. Levente 4. Dávid 5. Balázs 6. Dániel 7. Ádám 8. Milán 9. Péter 10. Gergő
Vajon melyek a leggyakoribb nevek más országokban és vannak-e átfedések? 2006-2009 közötti adatokat találtam:
USA
1. Jacob 2. Ethan 3. Michael 4. Alexander 5. William 6. Joshua 7. Daniel 8. Jayden 9. Noah 10. Anthony
Németország
1. Maximilian 2. Alexander 3. Leon 4. Paul 5. Luca 6. Felix 7. Elias 8. Lukas/Lucas 9. David 10. Tim
Franciaország
1. Matheo 2. Enzo 3. Mathis 4. Noah 5. Lucas 6. Nolan 7. Kilian 8. Raphaël 9. Tom 10. Nathan
Nagy-Britannia
1.Jack 2. Oliver 3. Joshua 4. Charlie 5. Daniel 6. Thomas 7. James 8. Harry 9. Ethan 10. William
Olaszország
1. Alesandro 2. Lorenzo 3. Dante 4. Marco 5. Massimo 6. Abarmo 7. Santino 8. Adriano 9. Jordan 10. Saabi

Horgász a pácban

Gyerekkorom kedvenc filmjeit újranézve sokszor csalódnom kellett. Nem a mai filmek pörgőssége és látványa hiányzik, azok nélkül megvagyok, inkább a poénok bugyuták. Ez alól a címbéli film kivétel. Nem azért, mert a poénok nem túl egyszerűek, hanem mert jól áll neki, úgy bájos, ahogy van.
Blaireau (franciául borzot jelent) vadorzó városkáját, Montpaillard-ot nem találtam a térképen, pedig meglátogatnám.

Első mondatok

Ha regényíró lennék, biztos sokat morfondíroznék a regényem első és utolsó sorain, és talán több jelentőséget is tulajdonítanék ezen részek megfogalmazásának, mint ami ténylegesen kijár nekik.
Vajon mennyire jellemző az egész műre az első pár mondata, mondjuk az első bekezdése? Csak egy kezdőhangulatot ad vagy fontos információt is tartalmaz? És a befejezése?
(először kivonatolni, röviden elemezni akartam, aztán rájöttem, hogy ez nem megy :))
Álljon itt pár sor, egy bekezdés pár műből, szerintem szórakoztató, mármint picit emlékezni...
Orwell - Állatfarm
Mr. Jones, a Major gazdája, bezárta éjszakára a tyúkólakat, de már olyan részeg volt, hogy a szellőzőlyukakat nem jutott eszébe elzárni.
Vége: Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.
Wouk - Zendülés a Caine hadihajón
Középmagas, hízásra hajló, de jóképű fiú volt, hullámos, vörösesszőke hajú, nyílt, vidám tekintetű.
Vége: Tépett papírdarabok röpködtek a levegőben, a győzelmes felvonulók feje fölött. Egy papírszeletke épp előtte hullott le, és végigsimította a Caine utolsó kapitányának arcát.
Bulgakov - A Mester és Margarita
Egy meleg tavaszi estén, az alkonyat órájában, a Patriarsije Prudin két férfiú jelent meg.
Vége: Reggel szótlanul, de nyugodtan, egészségesen ébred. Felhasadozó emlékezete megnyugszik, és a következő holdtöltéig a professzort nem háborgatja semmi: sem Gestas orr nélküli gyilkosa, sem a kegyetlen Ponczius Pilátus lovag, Júdea ötödik helytartója.
Heller - A 22-es csapdája
Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Yossarian meglátta a lelkészt, és tisztára belehabarodott.
Vége: Yossarian ugrott. Nately kurvája ott rejtőzött az ajtó előtt. A kés lecsapódott, alig pár centire tőle, és Yossarian eltűnt.
Márquez - Száz év magány
Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe.
Vége: De még mielőtt elért volna az utolsó verssorhoz, már tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben, és kihull az emberek emlékezetéből, mihelyt Aureliano Babilonia végez a pergamenek megfejtésével, és hogy mindaz, ami írva vagyon bennük, öröktől fogva és mindörökre megismételhetetlen, mert az olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik még egy esély ezen a világon.

Valami van. Vagy információ, vagy hangulat.

1 pixel = 1 dollár

Mi lett a honlapon egy pixelt egy dollárért áruló projekttel? Hát ez! Vicces, hogy van olyan hirdetés is rajta, ami 20 centért kínál egy pixelt :)

analemma

Olvasom az Indexen, hogy egy magyar fotós is megcsinálta, amit rajta kívül csak tízen a világon. Ez utóbbi elsőre szerintem hihetetlenül hangzik. Egyrészt nem kell az év minden napján ugyanabban az időpontban fotózni, Ladányi is csak 36 alkalommal fotózott. Ha az adott napon felhős az ég, akkor csúszik 1-2 napot, nem nagy ügy. Vagy az utóbbi nem igaz? Van ennek valami szabálya? Hát jobban belegondolva van, pl. könnyen el lehet mulasztani valamelyik csúcspontot és máris várhatsz egy újabb évet. Ami az utánaolvasásnál jobban kezdett érdekelni, az a formája, iránya. Ez reggeli analemma, balra dől a nyolcas, teljes déli analemmát, azaz hibátlan álló nyolcast nem találtam. Az is érdekes, hogy a fellelt képeken a nyolcas nagyobb hurka van közelebb a horizonthoz, azaz mind az északi féltekén készült. Ha még a pontok közötti távolságot is hasonlóra akarjuk beállítani, akkor két egymás utáni kép készítése közti időtartamot is változtatni kellene.
Szép kis kihívás lenne, sajnos nem tudok így fotózni, előbb másolnám le a fazont, aki durva fogyókúrába kezdett és minden reggel alsógatyában lefotózta magát a tükör előtt. Na, az is ütős lett, csak máshogy :)
Tényleg, megvan a Számkivetett (Cast away) filmben a barlangrajz?

Hol legyen a főváros?

Vannak nagy fővárosok is, melyek nem történelmi, hanem modern településtervezési szempontok szerint épültek és van, amikor kényszerű a váltás; most olvastam, hogy Jakarta, Indonézia tízmilliós fővárosa veszélyben van, Jáva szigetét ugyanis a tengerszint emelkedése fenyegeti. Az egyik terv szerint Borneóra (egyébként a világ harmadik legnagyobb szigete) költözne a főváros. Itt persze nem új város épülne (Palangkaraya lenne a főváros), de izgalmas lehet a teljes közigazgatást áthelyezni.
Nem semmi szigeteik vannak amúgy az indonézeknek: Jáva, Borneó, Szumátra, Celebesz, Új-Guinea és az apró...

Ússz, Eszter, ússz!

A másodikosok az őszi félévben hetente kétszer jártak úszni. Busz jött értük a sulihoz 10-re, 11-kor már a medencében voltak, délután 1-re pedig visszaértek a suliba. Eltekintve a sport értékétől, közösségi eseményként nagyon örülök ezeknek a programoknak, a közös buszozás, az úszás után még az öltözők előtt a tízóraik csereberélése, a levezető játék, mind-mind közelebb hozza egymáshoz a gyerekeket, ez legalább olyan fontos, mint maga az úszás. Ezért örülök, hogy kipróbálhat mindent, amit akar, a falmászáson felsőbb évesek segítenek nekik, más osztályokból ismerhet meg gyerekeket, hiszen a szintre, amire másfél év alatt jutott, szerintem 1-2 hónap alatt eljuthatna ötödikesként, szóval nem az a lényeg.
Az úszás amúgy lenyűgözött, meglátszik, hogy nagycsoportos kora óta jár úszni. Egyrészt megnyugtató, hogy most már nem kellene megrettenni, ha beborulna a vízbe a Balaton közepén, másrészt lenyűgöző, hogy mennyire tudatosan, szépen teszi-veszi a végtagjait mindhárom tanult úszásnemben.
Amikor tehetem, 6-kor a Kondorosiban kezdem a napot 30-50 hosszal a kedves öregurakkal, ott is meglátszik, hogy ki tanulta az úszást és ki csak pancsizik. Mell rendben, ellenben 1-1 hossz gyors vagy hát, és hiába úszok akár maratonra felkészített keringéssel, lihegek, a következő hossz pihenésre megy. Valószínűleg olyan rossz a technikám, hogy aránytalanul több mehet el a túlélésre a haladás helyett. A mellettem lévő pályán úszó nyugdíjkorhatáron lévő pocakos úr meg olyan szépen nyomja a gyorsot hasonló távon, hogy szinte siklik, nem csapkod, nem liheg. Most szerdán egy 70 körüli úr nyújtott a rajtkő mellett, mielőtt fordultam, azon gondolkodtam "Tényleg a gyors pályára akar jönni?". Aztán fordultam és még a vége előtt lazán megelőzött :)
Eszter különórája egy szálloda rövid medencéjében zajlik, nem is látott még 25 méteres hosszt, ezért akármilyen szépen csinálja, utolsóként ér célba a haladó csapatban. Ez nem baj (szerencsére neki sem), bárcsak én is a technikát tanultam volna inkább és nem az időre hajtok!

Házarc

Mindig is tetszettek azok a műszaki kifejezések, amelyek pl. testrészektől kölcsönözték nevüket. Csőkönyök, műszer fej, vízorr, lengőkar, vonószem. A Helyi Témában Makovecz Imrét kérdezik:
"...Az ön stílusjegyei viszont nagyon jellemzőek. Miből merít?
Az elsődleges forrás a magyar nyelvben megtalálható mentalitás, amit az emberek nem nagyon vesznek észre. Mije van egy háznak? Ablakszemei, szemöldöke, homlokzata, lábazata, oszlopnak feje, lába, a ház kontyolva van. Aki életében házat nem látott, az ezeket a szavakat hallva egy élőlényt képzel el. A magyar népi építészet ezt a mentalitást követi..."

Motiválatlanul lézengeni

A minap ezt hallottam egy kollégámtól, miszerint a hallgatók többsége az egyetemen csak motiválatlanul lézeng. Azon kívül, hogy baromira érdekel, honnan ered a lézeng szó, ez vajon igaz lehet? Mi hajtja akkor a hallgatókat? Letudni a ZH-t és leülni a facebook elé? Mindenhonnan azt hallani, hogy hígul az oktatás, boldog-boldogtalan az egyetemre megy stb. Ebben van valami, de azért nem mindegyikük végzi el... felsőbb éveken meg rengeteg jó példa van arra, hogy külön munkát vállalnak, bekapcsolódnak tanszéki munkákba és diploma/TDK témát is úgy választanak, hogy az vagy a jövőjük (munka) szempontjából fontos vagy szórakoztatja őket. Ez jó.
Nem tartom és korábban sem tartottam magam ambiciózusnak (nemhogy különlegesen, szinte átlagosan sem), szerintem rólam is azt gondolhatták, hogy motiválatlanul lézengek a folyosón. De szerintem ez túl durva kifejezés arra, ha valakinek nincsenek távlati céljai és csak sodródik, belekap ebbe-abba, innen is felszed valamit, onnan is... ez miért rossz? Ez nem azt jelenti, hogy az ember nem szeretne fejlődni, esetleg jó állást találni és családot alapítani, csak ez nem telepedik rá szemellenzőként és nem határozza meg minden cselekedetét.

Futóversenyen csalni??

Idén a maraton után olvasgattam a futóblogokat, fórumokat, ki, hogyan emlékszik vissza, kinek mekkora élményt jelentett. Páran azt pedzegették, hogy néhányan feltűnően pihenten kocogtak a célba és hogy talán ezek ugyanazok, akik pár km után kiálltak. Szerintem ennek nincs értelme, max. poénból egy célfotó 2:01-es idővel :)
Ha nem is ezt, de hasonlót egy bizonyos Frederick Lorz megcsinált az olimpián 1904-ben, amikor tizenpár km után a menedzsere felvette kocsival, kirakta a cél előtt, átszakította a szalagot és nyertesként ünnepelték. Aztán persze örökre eltiltották, majd visszavonták, miután kiderült, hogy Lorz "csak viccelt". A végül hivatalos győztes Hicks amúgy szintén igénybe vett segítséget, de őt csak támogatták.
Igaz, 1908-ban Londonban már Dorando Pietrit azért kizárták, mert az utolsó méreteken két bíró támogatta, mert azt se tudta merre a cél, annyira nem volt magánál. Ez is egy érdekes sztori, egyes források szerint az egyik bíró ugyanis Sir Artur Conan Doyle volt, mások szerint ez csak urban legend.

"Régen még volt benne anyag!"

Hányszor hallom ezt! Főleg autók kapcsán, de hallottam már egyéb műszaki cikkekről szóló párbeszédek során is. Mennyiben igaz ez? Szó szerinti értelemben a műszaki cikkeknél ahogy fejlődik a világ, úgy fejlődnek a méretezés alapjaiul szolgáló számítási, modellezési és szimulációs módszerek, technikák. Ezért egy hajtókar vagy zsanér csak annyi anyagot tartalmaz, amennyi feltétlenül szükséges. A feltétlenül szükséges definíciója is más, mint régebben, egy termék bevezetését piackutatás előzi meg, a marketing- és mittudomén milyen szakemberek elemzik, hogy mi a célcsoport, milyen körülmények között és mennyi ideig akarják használni a terméket. Amit pejoratívan programozott öregedésnek szoktak hívni, az nem más, mint az alkalmazásnak megfelelő élettartam, hiszen minden plusz gramm anyag plusz eurocenteket jelent. Ez jó? Szerintem legalábbis rendben van. A 70-es években gyártott merci dízel azért futott sokkal többet bontás nélkül, mert akkor ez volt a piaci igény a Mercedestől, ezért volt jó híre, többet bírt mint más. És persze mivel nem tudták ezer paraméter szerint modellezni, inkább jól túlméretezték az alkatrészeket. Ma a technikai innovációkon a hangsúly, adaptív tempomat meg pre-safe meg masszírozó ülések és persze a csillag.
A műszaki cikkeknél is hasonló lehet a helyzet. 5-6 éve az akkori Epson nyomtatómat a szervizben a patronkocsi sínjénél fogva vitték hátra, de az akkoriban megjelent tintasugaras nyomtatóknak már lemezből hajlított U-profil volt a sín, nem tanácsos azt markolva emelgetni. Ez baj? Nem, miért kéne ott emelgetni? Többet bírt a masszív vascső? Amennyit bírt, annyit úgyse bír a nyomtató egyéb alkatrésze, tehát felesleges.
Érdekes lenne a 70-es években született nyugat-német szemével nézni, nekünk ugye 90 környékén volt egy ugrás, az itthonihoz képest megkaphattuk a "nyugati" minőséget, ahhoz gyorsan hozzászoktunk és már csak annak hanyatlását látjuk. Hát élet ez? :)

Széchenyi Fürdő

Egy rövid beszélgetést hallottam a rádióban az állatkert szóvivőjével. Többek között elmesélte, hogy a jövőben a Széchenyi Fürdő termálvizét használnák majd részben az állatkert fűtésére, ami jelenleg körülbelül 8-900 háztartás fűtési energiáját használja el egy szezonban, egyelőre kizárólag földgázból. Megnéztem, mit írnak erről és azon lepődtem meg a leginkább, hogy most a fürdőben arra használnak energiát, hogy a 77 fokos vizet lehűtsék 40-42 fokosra. Hát tényleg kapják inkább az oroszlánok...
A fürdőn amúgy azért kaptam fel a fejem, mert elsőre picit meglepődtem, hogy Brüsszelben a mini Európa parkban Magyarországot pont a Széchenyi Fürdő reprezentálja. Aztán belegondolva már nem is tűnt olyan rossz ötletnek.

Cloud computing

A desktop világnak befellegzett, ez az adat, szoftver és az ahhoz szükséges hardver mind az asztalomon vagy az ölemben legyen előttem, nos, ez elavult architektúra. Miért? Mert a hálózatok fejlődésével már nemcsak az adatainkat tárolhatjuk távoli szerveren, de akár a szükséges szoftvereket is futtathatjuk az azoknak megfelelő hardveren "valahol a felhőben", azaz távoli szervereken. Ennek a tesztelése többrétű, egyáltalán nem csak az infrastruktúrának kell bizonyos feltételeknek (pl. sávszélesség) megfelelni. Engem pl. sokkal jobban izgat a felhasználók hozzáállása, kit mennyire érdekel, hogy személyes adatai nem a gépén vannak vagy épp a nagyon fontos kutatásai egy távoli gépen futó számításokon alapulnak. A Cloud computingot bizonyos értelemben már évek óta teszteljük, a gmail-es leveleink is távoli szerveren vannak (persze letölthetjük a mail kliensükkel, de ezt kevesen csináljuk), azon a szerveren keresünk köztük, töröljük, továbbítjuk stb. A sokak által lufinak tekintett web2.0, mindkét értelmében megosztó világában egyre többen töltik fel a fényképeiket képmegosztókra vagy közösségi oldalakra, gyakorlatilag a képek átméretezésével sem kell már foglalkozunk.
Mi ezzel a baj? Hát az összeesküvés-elméletet szövögetőknek ez a felhő maga a Nagy Testvér, IP alapján akár azonosíthatnak is, arról nem beszélve, hogy hihetetlen mennyiségű személyes adatot osztunk meg nyilvánosan. Mondjuk mobiltelefont is mindenki használ, nemcsak a beszélgetéseket őrizhetik meg, de cellainformációk alapján durva helymeghatározásra is alkalmas. Kell ezzel törődni? Vagy csak nem kell rossz fát tenni a tűzre és tojni rá? Egyelőre úgy tűnik, hogy csak jó célra, pl. a rosszfiúk becserkészésére vetik latba a fenti IT lehetőségeket, aztán ki tudja :)

kézzel-lábbal

A HVG-ben a Portré rovatban Csizmadia Ervin politológussal készítettek interjút (48. szám). Egyik mondata: "Sokat nézek amerikai focit, roppantul izgat, hogy a sportág hogyan formálta Amerika karakterét, és milyen érdekes, hogy míg ott inkább a kézzel művelhető, addig Európában a lábra koncentráló sportágak fejlődtek ki."
Ha itt most a széles nézőközönséget vonzó sportokra gondol, akkor népszerűségben az amerikai foci, baseball, kosárlabda és jéghoki négyessel Európában tényleg csak a foci mérhető össze. De mi másra gondolhatunk? Az olimpián az USA mindenhol jelen van vagy nem is csak USA-ról van szó? Valószínűleg igen, Dél-Amerika s inkább rúgja a bőrt, mintsem magához szorítva szaladna vele.
De a focin kívül milyen "lábra koncentráló", Európában művelt sportágak vannak még?

vasárnapu

Szubjektív poszt: valamelyik vasárnap voltunk a gyerekekkel moziban, feltűnően sok apuka volt ott többnyire egy gyerekkel. Amiben a vasárnapi apukák gyermekeikhez való hozzáállás nagy átlagban szimpatikusabb a "normális" családokban tapasztaltakéhoz képest, az a figyelem. Rendkívül sok olyan családot látni, ahol az apa szinte kívülálló, vagy látványosan unatkozik vagy a család előtt jár 10 méterrel és lerí az arcáról a türelmetlenség. Többnyire nagy gondban vannak ha a gyereknek pisilni kell vagy egy hiszti miatt hanyatt vágja magát a könyvesboltban. Nagy szerencséjük, hogy állandó tartozékuk egy anyuka, aki viszont általában mestere a gyerekek irányításának vagy legalábbis a családi szituációk kezelésének.
A vasárnapi apukák mások. Nekik és a gyerekeknek láthatólag különleges a nap, szinte ünnep, apa figyel, koncentrál, ki akarja hozni a napból a maximumot. Szomorú és mégis szép.

Hegyet látok!

Földrajzi nevek etimológiája érdekes téma, több oldal van a Wikipedián, ami ezzel foglalkozik, akár kontinensekről (megtudhatjuk, hogy Ausztrália azt jelenti "déli"), akár országokról (Zimbabwe: "kövek házai"). A címet is csak latinra kell fordítani és máris beugrik Uruguay, de nekem leginkább Antarktisz visszafejtése tetszik. Arktos görögül medve, a Göncöl-szekeret mi is hívjuk Nagy Medvének, az pedig a sarkcsillag körül "forog". Innen már csak egy ugrás az Antarktisz név :)

Teraina vagy Tabuaeran?

Idén szeptemberben Wheelock űrhajós gyönyörű képeket készített odafent. Az egyiknél nem tudja eldönteni, hogy mit fotózott le, Teraina vagy Tabuaeran szigetét. Odafent másra kell a sávszélesség, idelent meg hetekig minden más fontosabb, hadd segítsek, Doug, az bizony Tabuaeran (korall)szigete.

Hergé

Nemrég voltunk Brüsszelben, nézegettem a repülőn az útikönyvet és a híres belgák top 10-es listájából alig volt ismerős pár név. Ha híres belgákról kérdeztek elsőre nekem legfeljebb Eddy Merckx (kerékpár versenyző), Jacky Ickx (autóversenyző) és Michel Preud'homme (focikapus) jutott eszembe. Jobban belegondolva Johann Bruyneel (kerékpárversenyző, csapatfőnök), Jean-Claude Van Damme (színész) és Jan van Eyck (festő) is beugorhat. És vannak akikről eddig nem tudatosult, hogy belgák: Thierry Boutsen (autóversenyző), Peter Paul Rubens (festő) vagy Jacques Rogge (NOB elnöke).
Már korábban rácsodálkoztam a nyugati képregénykultúrára, amikor Andris barátom kérte, hozzak neki képregényt Párizsból. Megdöbbentő milyen mennyiségben és minőségben árulnak képregényeket. Belgium szintén képregény nagyhatalom, a Hupikék törpikék már az én gyerekkoromban is szerepeltek, a lányaim most is nézik. Tintinről viszont csak hallottam, most a képregénymúzeumban közelebbről megismerkedhettünk vele és alkotójával, Hergével is. Vettem egy Tintin könyvet (a 4. album a 24-ből), ebben három képregénye van (The Crab with the Golden Claws, The Shooting Star, The Secret of the Unicorn). A fordítás nekem picit fura, de lehet, hogy csak ódivatú brit angolsága és egyszerűsége miatt ("Now what?  He must have gone into one of these houses, but which one? I can't risk being recognised while I wait for him. Never mind: I'll come back." vagy éppen "Listen, you must help me. And you must promise to stop drinking. Think of your reputation. Captain! What would your old mother say if she saw you in such state?"), viszont tényleg szórakoztató. Nem véletlenül adtak el világszerte 200 millió Tintin könyvet.

Bohr-tól C-ig

Nyáron olvastam egy klassz könyvet: Bryson: Majdnem minden rövid története. Az írót már ismertem, most sem kellett csalódnom benne, felfedezésekről, találmányokról, tudományos eredményekről mesél közérthetően. Számomra mégis az volt a legérdekesebb, hogy hogyan is alakultak ki a tudományágak, milyen összefonódások voltak 100-200 éve mondjuk a kémia és geológia között, kikből lettek a nagy tudósok.
Ott figyeltem fel a XX. század eleji pezsgésre, például az első világháború utáni évekre. 1920 környékén a fizikus Nobel-díjakat nagy nevek kapták: 1918-ban Planck, 21-ben Einstein, rá egy évre Bohr. Niels Henrik David Bohr, merthogy 75-ben a fia, Aage Niels kapta, igaz, harmadmagával. Az irodalmi díjak kivételével ez a megosztott díjazás nem ritkaság, sőt, orvosi (amit Szent-Györgyi is kapott) díjaknál teljesen általános.
Ami még a statisztikákból érdekes (http://nobelprize.org/), hogy a fizikusi díjazottak között két duplázó is van, az egyik a két női díjazott egyike, Marie Curie, ő megkapta a kémiait is, a másik John Bardeen, aki 56-ban és 72-ben (1 évvel Gábor Dénes után) is elnyerte a fizikusi díjat. Curie-ről már sokat olvastam, iskolában is tanultunk róla, de ki ez a Bardeen, olyan ismerős a neve! Nem csoda, életrajzát böngészve érdekes összefonódásokat találunk. Az első Nobel-díjat a tranzisztor feltalálásáért, a másodikat a szupravezetés elméletének megalkotásáért kapta, tehát nem valami távoli, elrugaszkodott, a közvélemény által majd csak évtizedek múltán, vagy akkor se értett és értékelt eredményekért. Diplomáját a később (63-ban) szintén Nobel-díjas Wiegner Jenő irányítása alatt írta és dolgozott annál a Bell Laboratories-nél, ahol a C programnyelvet és (kooperációban) a UNIX operációs rendszert fejlesztették.

Elektromos autó

Ez a jövő? Talán, de semmiképp nem a mai elektromos hálózattal, ami képes egy kánikulában túlterhelődni. A halálos balesetek számának valamint a károsanyag kibocsátás csökkentésén, gyalogosok védelmén túl ez is az EU közlekedési politikájának kiemelt témái között szerepel.
A év autója most a Nisan Leaf lett, az első nagy szériában gyártott, teljes értékű elektromos autó. Takanobu Ito-tól, a Honda főnökétől olvastam, eddig inkább a hidrogén üzemanyagcellás meghajtásban látták a jövőt, de már nem tudják megkerülni az elektromos autó üzletet és a közeljövőben teljesen elektromos hajtású autókat dobnak piacra. A Nissan kihagyta ezt a lépcsőt, de a gyártók többsége a hibridek piacán is tarolni akar, lassan egy full hibrid Prius már elavult technológia lesz, egyre több hálózatról is tölthető hibrid és/vagy hatótáv növelőként kis méretű hagyományos motort tartalmazó, tisztán elektromos üzemre képes autó kapható lesz.
Megdöbbentő, de az elektromos hálózatból tölthető elektromos autók kibocsátásra vagy hagyományos üzemanyagra normált fogyasztása egyáltalán nem forradalmi, 2-4 liter/100km fogyasztásról és 70-100 g/km CO2 kibocsátásra váltásról hallani, ezek már egy modern, kis méretű dízel autótól vagy mai hibridtől sem túl távoli értékek. A kibocsátási arány még rosszabb olyan országokban, ahol még nagyobb arányban használnak szénerőműveket az áram előállítására. Az elektromos autók töltésére dolgoznak olyan eljárásokon, hogy csak a felesleget szedjék le a hálózatból, ez persze csak akkor megoldható, ha hosszan tölthető az autó, pl. éjszaka vagy napközben a munkahelyen. Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatával más lenne a helyzet, de az még odébb van. Az persze kétségtelen előny, hogy az erőművekben koncentráltan jelentkezik a kibocsátás és a kipufogón keresztül CO2-n kívül más is a levegőbe kerül, csak éppen az EU ezt tűzte most a zászlajára...
Hiába, a benzin, gázolaj vagy épp az etanol energiatartalma óriása, nehéz pótolni egy olyan forrással, mely nehezen tárolható és nagy távolságokra (pl. a tengeri szélerőművektől) óriási veszteségek árán szállítható.

Thermopress

Vettem talán 2 éve egy Thermopress műanyag palack zsugorítót. Berakod a palackot, elfordítod a kart, izzik a fűtőszál és a palack eredeti méretének 8%-ára zsugorodik. Azzal legyek zöld, hogy hősugárzóval zsugorítom a PET palackokat? A gyártó üzletet kínál: ha postán (ingyenes szállítás) visszaküldesz egy zsáknyi zsugorított palackot (350-400 palack fér a zsákba), palackonként 2 forintot fizet. Ha személyesen elviszed hozzájuk (Adonyban, éppenséggel az M6-ról nem nagy kitérő), akkor 3 forintot. Talán egy éve máshol is le lehet adni 3 forintért, pl. egyes Cora hipermarketekben. Hol itt az üzlet? A gyártó szerint 14-16 fillérbe kerül az egy palack zsugorításához szükséges áram. Számoljunk csak: 40 Ft./kWh (kedvezményes) tarifával számolva 10 másodperc üzemidő 11 fillér. Az első palacknál még több a felfűtési idő, az inkább 20 másodperc, utána már megy gyorsan, mire túlmelegszik, 6-7db másfél literessel is lehet végezni, sőt, csak a maradékhővel is összemegy egy palack. Tehát elfogadhatjuk, hogy egy palack zsugorítása 15 fillérbe kerül. Adtak egy strapabíró zsákot, abba 350-400 zsugorított palack fér, ha tele van, a Corában adnak érte 1200-at. Nekem egy ilyen zsák 60 forintba került ha a szállítást nem számoljuk, hiszen nyilván akkor adom le, ha dolgom van a környéken. Igaz, eddig talán 3-4-szer adtam le, a gép meg talán 9000-be került, de még mindig okés lehet, ha az egész rendszer ökológiai lábnyomát nézzük. Egy átlagos palack másfél liter, laposra taposva 0.3, zsugorítva max. 0.15. Ahogy a gyűjtőkben nézem, nem mindenki tapossa meg kidobás előtt, számoljunk a szelektív kukában palackonként átlagosan 0.75 literrel. Egy nagyobb teherautó ha nem tömöríti, elvisz akár 15 m3-t is, azaz 20 000 palackot. Zsugorítottból meg akár 100 000-et, azaz a szállítási költség az ötöde is lehet. Persze ha a kukásautó tömöríti, akkor jóval többet tud elvinni, a gond az, hogy a simán csak mechanikailag tömörített palackok kiborítás után valamennyire kirugózzák magukat, hosszabb távra meg nem kukásautóban utaztatják, hanem bálázni kell. A bálázás költségeinek már nincs kedvem utánanézni, amíg működik ez a gép, addig játszom vele, bár mindig arra gondolok közben, hogy ezt valahogy máshogy kellene.
Talán ehhez is úgy kell hozzáállni, mint mondjuk az autók fogyasztásához: ha nem használod nem eszik. Viszonylag nagy fogyasztású autónk van, viszont nem azt használjuk mindenhova. PET palackot sem muszáj venni...

Rapide Laxness

Egy Aston Martin Rapide tesztben olvasom: "Aki mindig csak a dolgok célját kérdi, sohasem fedezheti fel szépségüket", idézet Halldór Laxness izlandi írótól. Azon túl, hogy nagyon is egyet tudok érteni vele, ki az a Halldór Laxness? Nos, 1955-ben ő kapta az irodalmi Nobel-díjat, nem is olyan régen, 1998-ban halt meg 96 évesen.
Ha valaki meg akarja látogatni a házat, ahol élt és alkotott, akkor Reykjavikból az 1-es úton Mossfelsbaer felé, aztán Thingvellir felé jobbra, Gljúfrasteinn innen már csak pár kilométer.

Vers mindenkinek

Az irodalomban állítólag hendikeppel indulunk, mert senki nem ért minket. Nade a világirodalom nagy művei is csak fordításban érnek ide, bár tudom, nem ugyanaz lefordítani valamit magyarra, mint magyarról más nyelvre. Mindig érdekelt, mit tesz hozzá a műfordító. Nézzük egy vers első versszakát:

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Mit csinál ezzel Mr. Google?

Even in the valley opening on the garden flowers,

Still green poplar in the front of the window
Amottan but you see the world in winter?
Longer economical to snow peaks of the roof.
Summer is still young in my heart for lángsugarú
And yet it bloom throughout the spring,
But here's my hair dark autumn take longer,
The winter frost has hit my head.

És a műfordító (William N. Loew)?

The garden flowers still blossom in the vale,

Before our house the poplars still are green;

But soon the mighty winter will prevail;

Snow is already on the mountain senn.

The summer sun's benign and warming ray

Still moves my youthful heart, now in its spring;

But lo! my hair shows signs of turning gray,

The wintry days thereto their colors bring.

Senn? Ez szép volt, William!
Nade ne a google legyen a referencia, nézzük a szó szerinti profi fordítást és műfordítást:

O Lord, bless the nation of Hungary
With your grace and bounty
Extend over it your guarding arm
During strife with its enemies
Long torn by ill fate
Bring upon it a time of relief
This nation has suffered for all sins
Of the past and of the future!

Műfordítás (szintén Loew):

O, my God, the Magyar bless
With Thy plenty and good cheer!
With Thine aid his just cause press,
Where his foes to fight appear.
Fate, who for so long did’st frown,
Bring him happy times and ways;
Atoning sorrow hath weighed down
Sins of past and future days.

Le a kalappal!

Legfontosabb erőforrásunk

A már többször hivatkozott Villanásokban Barabási így hivatkozik az időre. A Tőzsdecápákban Gordon Gekko azt mondja, nem a pénz a legnagyobb érték az életben, hanem az idő (...money is not the prime asset in life. Time is.). Nem, nem 1987-ben Bud Foxnak, hanem 2010-ben Jacobnak. A plusz 13 év tapasztalatával. Aztán rászedi Jacobot Winnievel, a lányával együtt. Greed is good, senki nem változik. Ettől függetlenül jobban üt mint egy átlagos közhely és valóban csak idősebbektől hallom.

false friends

A sympathetic nem azt jelenti, hogy szimpatikus, actuel nem azt, hogy aktuális, sensible nem azt, hogy érzékeny, az extra nem azt, hogy a kiváló, az exact nem azt, hogy helyes, a mark nem azt, hogy márka, a saucy-nak nincs köze a szószokhoz, ahogy a college-nak sem a koleszhoz, gymnasium-nak a gimnáziumhoz, service-nek a szervizhez.... Mennyi leiterjakabot okoznak ezek még ma is a filmekben!

Dózsa utolsó 3 hónapja

Szintén a Villanások hívta fel a figyelmem arra, hogy Dózsa György mennyire ellentmondásos személyisége történelmünknek. Három hónap sem telt el aközött, hogy közismert lett, mint harcos lovag, Bakócz bíboros felkérte a keresztes hadjárat vezetésére és Temesvárnál Szapolyai elfogta. Kicsit utánaolvasva az sem egyértelmű, hogy a hadjárat vezetésére kérték-e fel, vagy csak egyik hadvezérnek. A múlt rendszer felkapta, mint a parasztok felkelésének vezetőjét, azóta a történészek árnyalták a képet.
Ami bennem megmaradt, hogy pár hónap alatt is lehet történelmet írni egy olyan korban, ahol az információ sokkal lassabban áramlott, valamint érdekes, hogy 500 éve történt eseményekkel kapcsolatban mennyire a sötétben tapogatózunk. A történetírást már akkor befolyásolta a politika, ahogy a jelentéseket (pl. egyes csatákról) az egyes aktuális hatalmi érdekek.
Hány ilyen lehet még?

Oviolimpia

Két éve a nagylányommal, most szombaton a kicsivel voltunk oviolimpián a Csik Ferenc iskolában. A II. kerületből 14 óvoda delegál 6-6 nagycsoportost, időre oldanak meg játékos (sport) feladatokat, utána díjazzák őket, az első három helyezetten kívül van 11 negyedik helyezett. Nagy felhajtás, a tornateremben sok-sok egymás számára idegen kisgyerek és családtagjaik ricsaja közt mérkőznek, villannak a vakuk, folyamatos a taps és buzdítás. Egy-egy befutónál az óvónénikkel pacsiznak, puszi, dicséretek, a végén érmek, ajándékcsomag mindenkinek. Napokig mesélik, képek mennek nagyiknak, dédiknek. Nehéz megfogalmazni, miért tetszik ennyire, ráadásul most előtte Szakestély volt, 3 óra alvás után másnaposan nem 100 gyerek zsivajára vágyik az ember, de megint volt benne valami felemelő, ami még az agyam is kitisztította. Talán az, hogy nem volt benne _semmi_ rossz?

Hasan Elahi

Barabási Albert-László (magyar tudós, hosszú ideje az USA-ban dolgozik, http://barabasi.com/) Villanások című könyve arról szól, mennyire kiszámítható az emberek mozgása, illetve mennyire jósolható a tartózkodási helyük vagy akár tevékenységeik. Jó könyv, különböző történeteken keresztül mutat be tudományos feltételezéseket és eredményeket, ezáltal persze a hangsúlyt is elveszi a tudományos eredményekről.
Egyik párhuzamos történet főszereplője Hasan Elahi, egy bangladesi származású amerikai művész, akire rászállt az FBI 9/11 után, és aki létrehozta a trackingtransience.org-ot, ahol képekkel dokumentálja az aktuális tartózkodási helyét. Képekkel, de soha olyan szereplővel, akik segítenének pontosabban azonosítani Hasan kapcsolatait. A munkái mondjuk nem az én világom, kevés vagyok hozzá, de mindig meglep, hogy mikkel foglalkoznak emberek. Ez jó.

Spórolások

Nézem Solymáron az Auchan kútjánál benzináremelés előtt a sorokat, többnyire kis és kompakt autók várakoznak. Mennyit tankolhatnak? 40-50 literes a tankjuk, nem hinném, hogy pont az áremelés előtti napon tudták szárazra fogyasztani, legyen mondjuk átlagosan 20-30 liter. 3-5 forintokat szokta emelni, tehát fog az ember egy százast egy ilyen tankoláson. A benzin energiakoncentrációja óriási, kedvenc példámat egy közgazdász előadásában hallottam: 1 liter benzin 300 forint, abból egy mai autó elmegy 10 km-t. Ki tolná el az autónkat 10 km-re ennyiért? Tehát akkor éri meg, ha 3 km-nél kevesebbet kell autózni oda-vissza, háát... nem csak solymáriak állnak ott sorba, az tuti! Persze van aki csak útba ejti (pl. összekötve bevásárlással), de számtalanszor hallottam már a "Menj most tankolni, holnap emelés!" szöveget.
Na és mennyit spórolunk ha nem kapcsoljuk fel a villanyt ha este kibotorkálunk a klotyóra? 60 Wattos (ott nincs takarékos izzó), 1 kWh kb. 40 Forint, tehát spóroltunk kemény 2 fillért. Hogy is van ez? Ha a nappaliban fényárt csinálok és égetem mind a 4 energiatakarékos izzót (összesen vagy 80W), akkor az óránként 3 forintba kerül? Akkor mire a nagy villanyszámla? Állítólag a hűtő felelős a villanyszámla harmadáért. Egy átlagos hűtő 300 kWh-t eszik egy évben, az 12 000 forint. Hát nekem 3000-nél jóval több a villanyszámlám...
Most akkor kapcsolgassunk vagy ne? Hát persze, hogy igen! Nem a forintokról van szó!

Wilhelmsburger Steingut

Ha lángos van, édesanyám gyerekkorom óta ugyanabban a nagy kopott tálban rakja ki az asztalra. Valamilyen mázas világos agyag, a virágminta már kopottas, a kép nem adja vissza, de még tisztán kivehető. Most kérdeztem csak meg, hogy ez honnan való, állítólag ez még az 1900-ban született dédanyámé volt és könnyen lehet, hogy már ő is örökölte.
A hátoldalán egy felirat: WILHELMSBURG. Wilhelmsburg Ausztriában van S. Pölten közelében, a helyi Geschirr Museum honlapjáról megtudhatjuk, hogy a a gyár gyökerei dédanyám dédanyjának korába nyúlnak vissza.
Ami engem igazán lenyűgözött, hogy a múzeum nyitólapján lévő virágminta ("handgemalt") hozza a dédi táljának mintáit, színeit.

Sternblut

Október elején Erlangenbe vetett a sors. Otthon nincs tévéadás, nagyon bejött, merem ajánlani, de ahelyett, hogy elvesztettem volna érdeklődésem a tévéadások iránt, amint távirányító kerül a kezembe, kapcsolgatni kezdek. A hotelben kapcsolgatva botlottam bele ebbe a két fiatal lányba, testvérek, fiatalok, aranyosak. Nem tudom miért maradt meg bennem a szám ennyire ("Komm wir malen uns das Leben"), nem is különösebben jó, talán mert németül olyan kevés dal tetszik egyáltalán? Először a szöveget olvasva szerintem senki nem gondolná, hogy dalban mennyire gördülékeny:

Wir malen Musik mit unsren Stimmen
all ihren Farben der Melodie
nachdem was sie zusammen hält
wir malen Gefühle
mal glücklich und froh
traurig und wütend
Liebe und Einsamkeit
Komm wir malen uns das Leben
komm wir malen uns die Welt
Mit allen ihren Farben Höhen und Tiefen
und mit allem was uns gefällt
...

Túlélés a holdon

Állítólag egy NASA-játék, de legalábbis érdekes feladvány. Egy hold expedícióba hiba csúszik és a hold napos oldalán a bázistól 120 km-re rekedsz. A felszerelésből csak 15 tárgy marad sértetlen, add meg a prioritásokat, mely tárgyak mennyire fontosak a túléléshez és persze a bázisba jutáshoz. Itt a feladat!
Az oxigén, víz, ennivaló magas prioritása szerintem egyértelmű, ahogy a gyufa hiábavalósága is. Van azért pár érdekes szakértői indoklás. Ejtőernyő a napsugárzás elleni védelemre? A szkafanderrel mi történt? A napenergiás fűtőberendezésnek csak a hold sötét oldalán lenne értelme? A pisztolyok és az önfelfújódó mentőcsónak CO2 palackjának sugárhajtóműként való alkalmazása moonty pythonos magasságokba emeli a feladványt azon bizonyos vizuális típusok számára :)

Apai büszkeség

Miért vagyunk büszkénk gyerekeinkre? Mert gyorsan úszik vagy hétévesen már nem jön zavarba kétjegyű számok kivonásától? Számomra úgy tűnik, majdnem minden tulajdonságaikért, ami legalább nem jelentősen rosszabb az átlagnál. Az ilyen nagymamáknak való dicséretek szerintem eléggé elértéktelenedtek, na persze nem arról beszélek ha a gyerek megnyeri a kerületi táncversenyt vagy ő csellózik az évzárón, mert az tényleg nem semmi!
De mire is lehet igazán büszke egy apa? Nekem pl. Bolas barátom dicsérete nagyon tetszett "Aranyos gyerekek, látszik, hogy kiegyensúlyozottak!". Kiegyensúlyozottság vagy 2%-kal jobb matek felmérő?
Ha nem más véleménye a kérdés: ha egy szobában alszanak (mert az milyen izgi néha!), általában egymás kezét fogva merülnek álomba. Erre büszke vagyok :)

Sorsok keresztezése

Sokszor hallani, hogy a belvárosban nem vesszük észre milyen szépek az épületek az első emelettől felfelé is. Vannak dolgok, melyek a látómezőnkben vannak, mégis szinte láthatatlanok. 94 óta a második otthonom (hehe), mégis mostanában kezdtem el az egyetem kertjének kevésbé forgalmas részein lévő szobrok feliratait olvasgatni, egy érdekes vezetéknéven akadt meg a szemem: Gillemot.
Gillemot László gépészmérnök volt, fémipari és kohászati kutatásairól híres, rám az tette a legnagyobb benyomást, hogy egy 1912-ben született ember a hegesztések röntgenvizsgálatával foglalkozott. 2007-ben kapott szobrot. Ahogy utána olvasgattam, rábukkantam egy képre a szobor készítéséről. Amikor Gulyás Gyula szobrász született (1944), Gillemot 32 évesen már jeles publikációkat jegyzett. Gillemot 1977-ben, Gulyás a szobor avatása után pontosan 2 hónappal, 2008 február 14-én halt meg.

Mi a jó a pecázásban?

Ez a kérdés gyerekkorom óta kísér, mindig volt "nagy pecás" barátom. Persze előfordult, hogy csatlakoztam, de valószínűleg jobban izgatott kissrácként a hajnali parti móka, mint maga a horgászat. Egy pár éve öcsém is jár egy barátjával Pécelre pecázni, hívtak engem már régóta, november első keddjén kerítettünk rá sort, "legfeljebb elsörözgetek a parton" felkiáltással.
Nagyon szép őszi idő volt, a kabátot is csak sötétedéskor kellett nyakig begombolni, jó levegő, csend, jó társaság, akkor ennyi? Ez a válasz? Bár ha van kapás, annak van izgalma és bár aznap nekem csak 4 keszeg akadt horogra (mind visszadobtam, nem rajongok a sült halért), tényleg izgat milyen lehet egy nagyobbacska pontyot kifogni, nekem talán tényleg csak ez a lényeg. Hanem Tomi, akinek a tanyáján voltunk, azt mesélte, hogy Dömsödön a nagy horgásztónál nem is lehet hazavinni a halat és olyan szabályok vannak, mint a pontypárna (vagy mi a fene) kötelező használata (erre kell kirakni a halat a parton, meg ne sérüljön), a horog okozta és egyéb sebek fertőtlenítése stb. Szóval oda csak élvezetből mennek horgászni, nem halért. Érdekes, nem?
Korábban a vadászatot is elítéltem, most már az is érdekel, talán élvezném. Hol a párhuzam? Hogy talán itt is az  benne a jó, mint a pecázásban, ülni a szabadban, csendben, jó levegőn a lesben és várni azt, mikor pillantod meg a másik oldal egy képviselőjét, egy állatot.
A margóra: a minap olvastam a HVG-ben, hogy a szarvasok és vaddisznók állománya jelentősen felduzzadt az utóbbi években, ellentétben pl. a fácánokéval és üregi nyulakéval. Hogy akkor ez most jó? Nem tudom, de biztos nem olyan egyszerű, hogy egy őzike jó, több őzike még jobb.

Szent-Györgyi és a BSA

A minap tüszős mandulagyulladással (érdemes utánanézni, miért "tüszős") voltam a dokinál. Miután megismertem álláspontját az EU hiábavalóságáról, az őserdők pusztulásáról és a gyermekeinkre (illetve az unokáira) hagyott világról, megkérdeztem azt is, hogyan kúráljam magam. A C vitamin kapcsán került szóba, hogy Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen, aki itthon is dolgozott, amikor megkapta a Nobel-díjat (37-ben, az USA-ba később ment). Nem is ez az érdekes, hanem a nekem szegezett kérdés, tudtam-e, hogy Szent-Györgyit küldték Isztambulba? Nem tudtam. Kállay Miklós volt akkoriban a miniszterelnök és Isztambulban kellett volna Szent-Györgyiéknek előkészíteni Magyarország kilépését a háborúból. Amúgy Kállaynak se úgy jött ki a (ki)lépés, ahogy tervezte, hogy, hogy nem, ő is az USA-ban kötött ki. És hogy jön ide a BSA (Birmingham Small Arms Company)? A Wikipedia Szent-Györgyi bejegyzésében ott egy kép A tudósról, amint egy BSA-n feszít. Ezen apróságok is kellenek szerintem ahhoz, hogy valakiből nagy ember legyen, nem csak az aszkorbinsav.

mi ez?

Egy csomó dolgot megosztanék másokkal, de nagyon feledékeny vagyok.