Az EU-regény

A nagy, a hatalmas, az uralkodó, az valahol mindig hülye. Ha nem az, akkor legalábbis a nép azt hiszi vagy azt akarja hinni róla. Milyen hülyeség szigorú szabványnak megfeleltetni pl. a banánt, mondjuk a görbülete alapján! Ha nem is szabályoz hasonló módon az EU, attól még mondják, terjesztik, röhögnek rajta. A banán túl profán példa, mi van pl. az irodalommal, mi a regény? Spiró kiszivárogtatja az irodalomszabványt :) Kiemelek pár tételt:

"1. Regénynek a 116 és 367 oldal közötti szöveg nevezendő. Ami ennél kevesebb, az novella, és az EU nem támogatja. Ami ennél több, az nincs, és támogatása is tilos.
(...)
4. A regénynek cselekménnyel kell rendelkeznie, tehát kötelezően van eleje, közepe, vége. E hármasság közös elnevezése a "cselekményív" (action-bow). Cselekményív hiányában regényt az EU területén kiadni, terjeszteni és megírni tilos.
(...)
6. A párbeszédek és a szerzői szövegek ideális aránya 2/3:1/3. Az ettől való + - 12%-os eltérés tolerálható. Az ennél nagyobb eltérés a muvet a támogatott regények köréből kizárja.
(...)
13. A regény tartalmi ismérvei.
A. A regénynek szereplői vannak, akik a cselekményben részt vesznek. A szereplők maximum 33 egész 1/3 százaléka lehet negatív alak, a többi 66 egész 2/3 százaléknak pozitívnak kell lennie. A százalékszámítás alapja az egyes szereplők oldalszám és említés szerinti előfordulása. Bármilyen hosszúságú belső vagy külső monológ az illető szereplő százalékába számítandó. A negatív szereplők lehetnek iszlám fundamentalisták, öngyilkos merénylők, földönkívüli lények, nácik, fasiszták, bolsevikok, rablógyilkosok, tömeggyilkosok, hullagyalázók, pedofilok és EU-ellenes tüntetők. A pozitív szereplők azok, akik nem negatív szereplők. 
(...)
14. A Regénytámogatási Döntőbizottságban (ENC) az EU-tagok kormánybiztosai 1 fő per ötmillió lakos arányban vesznek részt. Az ötmillió lakosnál kisebb EU-országok egy-egy biztossal képviseltetik magukat. A biztosok alapfizetése nem lehet kevesebb, mint a kiküldő tagország kulturális államtitkárának fizetése, + költségtérítés, + nyelvpótlék, amennyiben anyanyelvükön kívül legalább még egy régi EU-nyelvet alapszinten beszélnek (EU-nyelvvizsga fogadható csak el, ilyet az ENC is szervez). Négy EU-nyelv pótléka ismerhető el, az ötödik után az ENC már nem fizet. Rokonnyelvek esetében (pl. magyar és észt, illetve szlovén, szlovák, cseh, lengyel, illetve dán, svéd, norvég, német, holland) a pótlék összege feleződik. A teljes nyelvpótlék összege a mindenkori alapfizetés 7,9 százaléka. A költségtérítés az illető biztos hazája fővárosának az EU eszmei földrajzi középpontjától való távolságának arányában határozandó meg, kilométerenként 160 euróban."
 
Pont azért vicces, mert nem is annyira elrugaszkodott. Ez amúgy nem csak az EU-ra jellemző, hanem más bürokratikus szervezetekre is. Egy kutatás vagy tudományos munka eredményét is sokszor a jelentés hosszával, publikációk vagy hivatkozások számával mérik. Ez valahol érthető, hiszen a finanszírozótól vagy a felügyelő "szervtől" (találó elnevezés) nem várható el, hogy az adott szakterületen elmélyüljön. Ehhez képest még egy fokkal kevésbé megfogható a különböző művészeti ágak támogatása és pályázatok bírálata. Ez ihlethette meg Spirót. Mondjuk ennek örülök :)