korkülönbség

Először is, frissítettem a családi fotó albumot a honlapomon: www.lore.hu
Amikor Emma 2005-ben megszületett, Eszter már elmúlt két éves. Máig bennem van a kép, ahogy tágra nyílt szemekkel, őszinte érdeklődéssel bambán mosolyog, amikor először meglátta Emmát. Íme:

Izgatottan simogatta és fedezte fel, hogy hogyan is néz ki a valóságban, akihez eddig csak Réka hasában beszélhetett.

Az első alkalommal, amikor a kórházban jártunk, nem lehetett letörölni a vigyort az arcáról:

Kb. ugyanígy van most Emma, végigkutatja Bálint kiskocsiját, mi ez a pelenka, miért kell ezt a kezére húzni, mi villog a kocsi oldalán stb. Emma, akarod tartani kicsit? Hát persze!

A pelenkázásnál is első sorban kell lennie, csupa érdeklődés és kíváncsiság.

Eszter már más egy kicsit. Etetés után Réka felvette, hogy Bálint most bukni fog. Erre Eszter: "Akkor én kimegyek!". Otthon is nagyon megviseli, ha pl. Emma beteg és hány, azt hiszi nagy baj van. Elmagyaráztuk neki, hogy ez nem hányás és teljesen természetes, nem kell kimennie. Aztán felvettem, kicsit csuklott, kérdezem Rékát, kap levegőt? Erre Eszter:
-Tessék? Nem kap levegőt?
-De, kap, nyugi.
-De mi van ha nem kap, meg fog halni?
-Kap levegőt, csak félrenyelt, veled is előfordul!
-De ha nem kapna, akkor mi van?
-Ha nem kapna, egy kórházban vagyunk, nem történhet semmi baj.
Amikor Bálintot tartotta, akkor is látszott rajta, hogy nagyon óvatos. Kérdezgeti, hogy mit kap enni ha nincs itt a szobában és hogy figyelnek rá ott bent, ahol még sok másik baba van?
Amúgy jó kérdései vannak... Szóval úgy látom, nagyon érdekes lesz otthon, Bálint kapott egy bohókás nővérkét, aki alig várja, hogy játsszon vele és kunsztokat taníthasson neki és egy komoly nővért, aki aggódik érte és figyel rá. Kérdésekkel mindketten jól el vannak látva, mi sem unatkozunk majd :)